Ez is érdekes:

Ortografía de la lengua española (RAE, 2010), 585. oldal:

„Curiosamente, muchas de las características de las abreviaciones empleadas por los usuarios de estos modernos medios de cominicación, por lo general personas muy jóvenes o con un talante innovador o transgresor, muestran claras similitudes con los sistemas primigenios de abreviación. Así, por ejemplo, al igual que en latín las iniciales de las fórmulas habituales y repetidas generaban siglas (como el epitafio frecuente S V T L por sit uobis terra leuis 'que la tierra os sea leve'), en la actualidad las expresiones fijas y recurrentemente usadas en la comunicación interpersonal se abrevian en estos nuevos medios de comunicación por el mismo procedimiento, con la única diferencia de que prescinden enteramente de los espacios y se escriben con minúscula (...): tqm por te quiero mucho, asc por al salir de clase, nls por no lo sé, tvl por te veo luego.”

'Érdekes módon, a rövidítések sok jellemzője, melyeket a felhasználók – általában nagyon fiatal személyek, újító vagy 'szabályszegő' (sic) célzattal – ezeken a modern kommunikációs eszközökön alkalmaznak, egyértelmű hasonlóságokat mutatnak az ősi rövdítési rendszerekkel. Így például, hasonlóképpen, ahogy latinul a szokványos és ismétlődő formulák kezdőbetűi betűszavakat alkottak (mint a gyakori sírfelirat, az S V T L a sit uobis terra leuis helyett 'legyen könnyű nektek a föld' [bár nem tudom, mi lenne a pontos magyar fordítása]), mostanság a rögzült és rendszeresen használt kifejezések az emberek közötti kommunikációban ugyanazon eljárás szerint rövidülnek, azzal az egyetlen különbséggel, hogy teljesen nélkülözik a szóközt és kisbetűvel íródnak (...): tqm a te quiero mucho ('nagyon szeretlek') helyett, asc az al salir de clase ('óráról kifele jövet') helyett, nls a no lo sé ('nem tudom') helyett, tvl a te veo luego ('később látlak' tkp. "viszlát") helyett.'

@Fejes László (nyest.hu): Igazad van egyébként, vannak ám érdekes dolgok a 2010-es Ortografíában is, pl. hogy a régi művek címének leírásakor is az új szabályokat kell alkalmazni (pl. csak az első szó nagy kezdőbetűs). De a legjobban az tetszett, hogy a mellékneves félszigetnevek ezentúl kisbetűvel írandók, mert az szerintük nem tulajdonnév. Eddig volt "Península Ibérica" (és természetesen így szerepel az összes szótárban és lexikonban, még a saját akadémiai értelmező szótárukban, a DRAE-ben is), most meg "península ibérica".

@seta92: Teljesen egyetértek a megjegyzéssel. Egyébként a magyar helyesírási szabályzatban is vannak ilyen "engedmények", pl. 149. pont:

"Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám!"

Vagy 253: "Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni."

Mintha a helyesírás kiterjednem a magánlevelekre is!!!

Vagy éppen: "Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik:" -- Mi az, hogy "főleg"? Arról nem is szólva, hogy szépirodalmi műben, ha ahhoz van kedvem, akár a szó közepébe is teszek kérdőjelet: ezt hívják művészi szabadságnak. A régiesség meg hogy jön ide? Visszamenőleg szabályozzuk a régi szövegek helyesírását? Vagy csak akkor helyes kérdőjelet tenni a mondat közepébe, ha mellette régies alakokat vagy elavult szavakat is használok?

Vagy: "Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást, illetőleg kötőjel alkalmazását."

De talán a legviccesebb: "298. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni".

@ddani: A spanyolok, úgy látszik, tudtak valamit. ;) Egyébként az a vicces az egészben, hogy a spanyol helyesírási szabályzatokban ezt úgy állítják be, mintha ők csinálnák "jól", és más nyelvekben is így "kellene" lennie. :)

@seta92: Nyilván úgy kell ezt érteni, hogy az ajánlás szerint kötelező. Más kérdés persze, hogy semmi sem kötelező, legfeljebb az embereknek meglesz a véleménye a sajtótermék színvonaláról.

nagyon értelmes dolog ez, hogy az elején tudni, kérdéssel van dolgunk, vagy felkiáltással, teljesen kiküszöböli azt az ismerős problémát, hogy olvasok valamit, fejben nem jött át a mondat elején a hangsúly, aztán kénytelen vagyok megállni az olvasásban és átértelmezni az előző sort, vagy egyszerűen lemarad a hangulatból az egész feszültség ami egy kérdés/kiabálás köré képzelendő.

ja, és hányszor olvastunk föl úgy, hogy elnéztük ugyanígy a hangsúlyt? fél szótaggal kell kérdést varázsolni egy hosszú ám látens kérdőmondatból?

szívesen használnám ezt magyarul is, csak hülyének néznének sztem :)

A helyesírás legfeljebb egy diktatúrában lehet "kötelező", meg az iskolában. Egyébként max. ajánlás. Így van ez nálunk és a spanyoloknál is.

@Annie: Inkább hagyd el. :) Interneten egyébként sem kötelező a használata, ha pedig igényesebb szöveget írsz, akkor úgyis valamilyen szövegszerkesztőben vagy online szerkesztőben teszed , ahol viszont megvannak hozzá a megfelelő karakterbeviteli eszközök.

azt lehet, ha valakinek nincs ilyen a billentyűzetén, hogy az elejére is a normális kérdőjelet teszem (tehát pl. ?kérdés?) vagy inkább akkor le kell hagyni az elsőt?