A cikk önmagànak is ellentmond, de mint nyelvhasznàlati mintapélda, valòban jòl "tükrözi a nemek közötti viszonyt".

Aggàly nélkül vàdol és alàz meg nemi hovatartozàs alapjàn egy kisebbségben lévö tàrsadalmi csoportot, a férfitàrsadalmat.

A feminista demagògia bevett fogàsait alkalmazva eredményesen manipulàlja az olvasòit.

Miközben nyelvészeti problémànak feltüntetett, sekélyes elmélkedést folytat, valòtlansàgok sorozatàt szövi mondandòjàba, ami a megnyilatkozàs valòdi indìtéka.

Csak példaként: "a férfiak rendelkeznek több hatalommal", "a férfiak fékezik a nők társadalmi mobilitását. Mivel a férfiak pozíciói az erősebbek...", "ugyanazért a munkáért egy nőnek többet kell küzdeni, kevesebb fizetésért, és ugyanazon teljesítmény mellett sem ugyanaz a társadalmi megítélése".

Nem hiszem, h. az agyalmàny szerzöje ne lenne tisztàban a hatalom természetével, söt, inkàbb fizetett hazudozònak gondolom.

Nyilvàn azzal is tisztàban van, h. egy nö azonos munkàért sokkal többet kap, mint egy férfi. A munka ellenértékének ugyanis, mindenki csak egy kisebb hànyadàt kapja fizetetésként kézhez, a nagyobb hànyada elvonàsok formàjàban a nagy ùjraelosztò rendszerekbe kerül, ahonnan egészségügyi, oktatàsi, idöskori ellàtàsok formàjàban részesednek belöle a dolgozòk.

Csakhogy, a férfiak àtlagos életkora jò, ha meghaladja a nyugdìjkorhatàrukat, és a temetöben aligha élvezik munkàjuk ellenértékének azt a részét, amelyet egész életük soràn elvontak tölük. Viszont, ebböl finanszìrozzàk az àtlagosan nyolc évvel hosszabb életü nök gondtalan nyugdìjas éveit, és az idös korban különösen költséges egészségügyi ellàtàsàt.

A szégyentelen cikkìrò ebböl azt hozza ki, h. egy nönek kevesebb fizetésért, többet kell küzdeni stb. A tényadatok viszont azt bizonyìtjàk, h. tàrsadalmi méretekben a nök a férfiakon élösködnek, és a férfiak elnyomàsa fokozòdik.

Tudvalévö, h. a 8 általánossal nem rendelkező férfiak vàrhatò élettartama 62 év, míg a legmagasabb iskolai végzettségü nök esetében ez több, mint 82 év.

www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/miert_felvetelizzek

Ugyanekkor, a felsöoktatàsi képzésben részesülök 70%-a nö, de még ezzel sem éri be a Global Gender Gap report.

"Azért állunk az 56. helyen e tekintetben, mert nálunk a férfiak is járnak egyetemre, még ha nem is annyian, mint a nők. Vannak országok, ahol szinte csak nők járnak egyetemekre."

szamvarazs.blogspot.ch/2012/10/nemek-kozotti-egyenlotlensegek.html

Hol fékezik a férfiak a nök tàrsadalmi mobilitàsàt? Kik kerülnek hàtrànyba a munkavàllàs terén?

Sajnos, a hazugsàgkampàny és a férfiellenes nemi diszkriminàciò ellen védekezni sem lehet, a kisebbségi férfitàrsadalomnak egyetlen tàrsadalmi v. érdekvédelmi szervezete sincsen, semmiféle tàmogatàst nem vehet igénybe ilyen célra, a többségi nötàrsadalom szàmos és jòl tàmogatott érdekvédelmi szervezetével ellentétben.

A cikk torzìtàsàban mindez annak a jele, h. "a férfiak rendelkeznek több hatalommal".

Sajnàlatos, ha a nyelvészet tudomànya is az agresszìv feminista demagògiànak a szìnpadàvà alakul.

@Roland2: "Az antik társadalmak mitológiájában is többségében a főisten személye hímnemű (pl:indoeurópai népek,közel-keleti népek,prehispán dél-amerikai kultúrák,stb)."

Na, de ez már "antik". A neolit és részben bronzkorban még jellemző a női főistenség. Ezért van az, hogy kultikus szobrocskákként jellemzően női alakokat találunk, majdnemhogy kizárólag.

Egyébként egy bölcsész vs. egy mérnök vs. egy jogász közt sokkal nagyobb (a hétköznapokban is!) a nyelvhasználati különbség, mint egy bölcsész ffi vs. bölcsész nő vagy egy jogász ffi vs. jogász nő között...

@Fejes László (nyest.hu): No, de ez jórészt azzal függ össze, hogy a női munkavállaló — munkaadói szempontból — nagyobb kiesési rizikót jelent, gazdasági realitás. Amíg nők szülni képesek, és amíg a férfiak nem, ez kiküszöbölhetetlen. Valamint, és ez nem elhanyagolandó, az átlag azért is jelentősen alacsonyabb (csak erről szeretnek megfeledkezni a statisztika idézői), mert a nőket pozitívan diszkriminálják: mivel a bér jellemzően a korral emelkedik, és a nőknél alacsoníbb a nyugdíjkorhatár, ezért ez az _átlagot_, amit mindig idéznek, jelentősen nyomja.

@El Mexicano: " Viszont egy nőnél elég akár az is, ha kellőképpen dekoratív, és máris előtte áll számos munkalehetőség."

Vagy épp ellenkezőleg, a szép arc mögött butaságot, felkészületlenséget sejtenek. Nem minden nő elégszik meg az efféle sikerrel, amelyet a génjeinek, és nem a tudásának, intelligenciájának, szorgalmának köszönhet.

Hogy a férfiaknak magasabb elvárásokkal kellene megküzdeniük? Bizonyos szempontból biztosan így van, a társadalom csak egy nőnek bocsájtja meg, hogy "csak" szülő (anya). Ehhez hozzá kell tenni, hogy az viszont a nőnek nem bocsáttatik meg, ha "túl sokat" akar azon kívül, hogy szülő (anya).

Manapság már elég közismert, hogy a nő uralmú közösségek, társadalmak soha nem léteztek, és egyetlen egyszet sem találni manapság sem. Matriarchátus létezik, de az nem azt jelenti, hogy a nők voltak a közösség vezetői, hanem hogy az anyán keresztül tartották számon a rokonságot (mert hogy a gyereknek bármi köze van a féjrhez, azt elég későn sikerült "kiderítenie" az emberiségnek. Malinowski mesél erről eleget trobriand-i megfigyelései alapján).

A férfi uralom egyszerű biológia: a férfiak a férfi hormonok miatt agresszívabbak, inkább akarnak dominálni, mint a nők, versengenek stb. És persze erősebbek is. Mindig is így volt, mindig is így lesz. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nőknek nincs helyük a közéletben stb., csak tudomásul kell venni, hogy a nők hozzáállása ehhez nem olyan, mint a férfiaké.

A politikai korrektség meg legfeljebb annyit ér el, hogy egyes gyengébb képességűek, mint itt az első hozzászóló, hermafroditizmust vagy valami hasonló hülyeséget emlegetnek.

@bibi: "Ezzel kapcsolatban írtam, hogy az emberiség története során volt anyajogú koszak is; "

Ezt honnan tudjuk ? És minden (ős)emberi kultúrára jellemző volt ez ?

Szerintem meg pont a patriarchális felépítettség volt az ősi társadalmak többségére a jellemző: a hímek/férfiak mennek vadászni,egy erőszakos támadás során is ők védik meg a családot/falkát,ezenkívül az embereknél a technikai affinitás ( barkácsolás,fegyverkészítés,stb) is inkább a férfiakra jellemző,ezek pedig olyan dolgok,mellyel a férfiak (hímek) kimutatták dominanciájukat,erejüket,problémamegoldó képességüket a közösség alacsonyabb státuszú tagjai felé (és egyben imponáltak is ezzel).Ha belegondolunk,a csoportban élő állatok többségénél,így a főemlősöknél is a hímek a dominánsak,ők tartanak háremet (persze vannak kivételek,pl.elefántok vagy a hiénák).

Az antik társadalmak mitológiájában is többségében a főisten személye hímnemű (pl:indoeurópai népek,közel-keleti népek,prehispán dél-amerikai kultúrák,stb).

Persze előfordultak matriarchális jellegű társadalmak is (pl: Afrikában vagy csendes-óceáni szigetvilágban),csak ezek aránya jóval kisebb volt (meg is lepte a 18.-19.századi európai felfedezőket).

Szerintem ezért túlzás "az egész egyetemes emberiség története" kapcsán nőjogú korszakról beszélni.

@El Mexicano:

Először is a férfi és női agy különbözik. Ezen belül a verbális funkció folyamata is különbözik. Egy cikk a sok közül:

"Brain Topogr. 2010 Jun;23(2):199-204.

Gender differences in brain functional organization during verbal and spatial cognitive challenges."

De ez nem meglepő dolog: a tyúk és a kakas vokalizációja is különbözik :))

Tehát a férfi és női beszéd kölönbözősége szvsz természetes jelenség.

A nyest-cikk címe: "..örök második". Ezzel kapcsolatban írtam, hogy az emberiség története során volt anyajogú koszak is; azaz időszak amikor inkább a nők "mondhatták meg a tutit". De valószínüleg már akkor is másképpen mondták meg a tutit, mint később a férfiak.

Amúgy pedig az a tapasztalatom, hogy sok közösségben az "örök második nem" - bár beszéde olyan ahogyan itt olvassuk - adja a tematizazió nagyobbik részét. Gondolom, hogy ilyesmiket is vizsgál a szociolingvisztika.

Talán a vezető pozícióban lévő nők vs. férfiak beszédstílusát is össze kellene hasonlítani.

@Savior: Miért??? A mondat így azt emeli ki, hogy _deviánsnak_ tartja (és nem megszokottnak vagy követendőnek). A módosítás azt jelentené, _ehhez_ (és nem máshoz) viszonyítva tartja deviánsnak. Nekemm inkább az a gyanúm, hogy a mondat világosabb lenne, ha "...s nem tartja ehhez viszonyítva deviánsnak a női nyelvhasználatot...". Persze a jelenlegi forma is érthető (ti. a második tagmondat nem a nyelvészetre, hanem a korábban ismertetett gindolkodásmódra vonatkozik), de ezt célszerűbb lett volna kikerülni. Mint szerkesztő, mea culpa.

@Savior: Értelmezésem szerint a cikk nem állítja, hogy változtatni kéne a női beszéden, sőt, hangsúlyozza, hogy a leírt "alkalmazkodási stratégiák" nem tudatosak.

Hozzá is szólva, nem vagyok benne biztos, hogy az alárendeltséggel kellene összekötni a nyelvhasználatot. Alapvetően (már biológiai értelemben is) a nő a befogadó, természetes, hogy máshogy gondolkozik, beszél, mint egy férfi. Ezért kicsit értelmezhetetlennek tartom a "régi minták" kárhoztatását. A szociális vetülete, vagyis hogy erre hogy reagál a tudomány (ti. etalonná avatva a férfibeszédet), illetve a többi, fent említett különbség (alacsonyabb presztizsű szakmák, kevesebb fizetés, stb.) inkább a probléma -- de ezt nem a női beszéd változásával kellene "kezelni".

Jó cikk, de hadd nyelvtannáculjak egy kicsit.

"Mint feljebb említettük, a nyelvészeti megközelítés más: a férfi nyelvhasználatot nem etalonként kezeli, s ehhez viszonyítva deviánsak tartja a női nyelvhasználatot,"

Itt az utolsó tagmondatban inkább

", s tartja ehhez viszonyítva deviánsnak...".

addict.blog.hu/2011/03/07/szexi_nagyikkal_az_egyenlosegert

@Roland2: Ha azt vesszük, akkor akár az újlatin nyelvekben is másképp beszélnek a nők, mint a férfiak, hiszen ha magukról beszélnek, akkor nőnemben beszélnek, meg több hangfestőképzőt is használnak. Tehát ez nem különös jelenség a nyelveknél.

@morsi: Szerintem így sem igaz ez ma már. Hangsúlyozom, személyes tapasztalat. Annak idején, amikor állást kerestem hirdetések alapján, és érdeklődtem, nem egyszer volt az a válasz, hogy "sajnáljuk, nőket keresünk". Ez persze nem volt benne az álláshirdetésben, mondanom sem kell. A "dekoratív"-at meg természetesen nem úgy értetetm, hogy a külsejével akarna állást szerezni, hanem úgy, hogy egy szép nőt esetleg hamarabb felvesznek ugyanarra a munkakörre, mint mondjuk egy férfit. Erre akartam kilyukadni, és ez már valóban diszkrimináció – a nők javára...

@El Mexicano: A cikkben nem arról volt szó, hogy melyik nem előtt áll több lehetőség, hanem arról, hogy "ugyanazért a munkáért egy nőnek többet kell küzdeni, kevesebb fizetésért, és ugyanazon teljesítmény mellett sem ugyanaz a társadalmi megítélése vagy a szakmai elismertsége". Ennek értelmében adott pozíciónál a nőkre ugyanolyan szigorú elvárások vonatkoznak, mint a férfiakra – ha nem éppen szigorúbbak.

A nők elhelyezkedésére vonatkozó "ha kellőképpen dekoratív" megfogalmazás megint csak diszkriminatív, arról nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha egy nő nem a külsejével akar állást szerezni – onnantól máris beszűkülnek a lehetőségei.

@El Mexicano:

www.hirtv.hu/eletmod/?article_hid=238302

Azt is megfigyelték,hogy a nők egy beszélgetés alatt átlagosan többet pislognak,mint a férfiak.

Bár ez inkább szocializációs téma,nem nyelvészeti.

Hasonlóan érdekes téma az "anyósnyelvek",melyeket főleg ma már csak kis törzsi közösségek használnak (ausztrál őslakosok,indiánok):a férj vagy feleség a házastárs rokonaival való beszélgetés során teljesen más szavakat,formákat (tkp majdnem egy teljesen más nyelvet) kell hogy használjon (de olyan is van,hogy teljesen el kell kerülnie a házastárs rokonait).