-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Erre végképp nem éri meg reagálni. Te egy kétlábon járó bullshitgenerá...2024. 10. 28, 21:15 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
ganajtúrós bukta: Jó pár nagyszerű mesterséges nyelvet készítettek, de sajnos az angollal nem igazán tud ver...2024. 10. 28, 20:59 Lekörözik az angolt a mesterséges nyelvek?
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Milyen és valószínűleg mikori ősi kultúrákra utalhatnak az alábbi mondatok, ame...2024. 10. 28, 19:52 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @ganajtúrós bukta: Van az a sokat ismételt állítás, hogy az angolok nem értik Shakespeare-...2024. 10. 27, 21:54 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
ganajtúrós bukta: Elolvastam a cikket... Igazából megcáfolja az állítólagos tévhitek a szerző, de úgy hogy ő...2024. 10. 27, 21:05 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Olvasónk vesszőhasználati kérdéssel fordult hozzánk.
Róbert nevű olvasónk helyesírási kérdéssel keresett meg minket:
Melyik mondat a helyes, és miért?
1. A szervezők által ajánlott három egészségüggyel kapcsolatos téma közül a rákkutatásra esett a választás.
2. A szervezők által ajánlott három, egészségüggyel kapcsolatos téma közül a rákkutatásra esett a választás.
A kérdés megválaszolása könnyű, indoklása viszont nehezebb. Ezzel kapcsolatban ugyanis a helyesírási szabályzat nem tartalmaz szabályt. Közel áll hozzá a 247 a) pont:
Az egymásnak mellérendelt, külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk, ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy, álmos, furcsa árok / Pocsolyás víz, sás, káka lakják. Szeretett volna valami szépet, újat alkotni. Stb.
Ebben az esetben azonban a két mondatrész, a három, illetve az egészségüggyel kapcsolatos nem azonos szerepűek: az iskolai nyelvtan terminusaival élve az előbbi mennyiségjelző, az utóbbi minőségjelző. Picit többre megyünk akkor, ha a 249. a) szabályt vizsgáljuk:
Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor, ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. Ma reggel nagy eső esett. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. Stb.
(Forrás: Wikimedia Commons / Rebecca Turner / GNU-FDL 1.2)
A mi esetünkhöz legközelebb a fekete szemüveges férfi áll: itt ugyanis a szemüveges a férfi minőségjelzője, a fekete viszont a szemüveg(es)é. Ha azt olvasnánk, hogy fekete, szemüveges férfi, akkor azt úgy értelmeznénk, hogy a fekete nem a szemüveg(es) jelzője, hanem a férfié.
A három egészségüggyel kapcsolatos téma szerkezetben ugyan nem két minőségjelző, hanem egy mennyiség- és egy minőségjelző van, de ha nem írunk vesszőt, akkor az úgy értelmezhető, hogy a három az egészségügy jelzője. A gyakorlatban ennél a mondatnál ez azért kisebb gond, mert az egészségügy nem megszámlálható, ám ha összevetjük a három üggyel kapcsolatos téma szerkezettel, akkor világos, hogy ez az írásmód miért nem jó (legalábbis ha három témáról, és nem három ügyről van szó). Ezzel szemben a három, (az/egy) üggyel kapcsolatos téma már egyértelmű.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ebben az esetben tehát a vesszős megoldás a helyes: A szervezők által ajánlott három, egészségüggyel kapcsolatos téma közül a rákkutatásra esett a választás. A helyesírási probléma egyébként szórendi módosítással könnyen áthidalható: A szervezők által ajánlott egészségüggyel kapcsolatos három téma közül a rákkutatásra esett a választás. Itt, mivel a mennyiségjelzőnek nem lehet minőségjelzője, a szerkezet nem érthető félre, ezért nem is kell vessző (és szóban sem tartunk szünetet).