Cikksorozatunk korábbi részeiből többek közt megtudhattuk, hogy mikor lett Szuglóból Zugló, és mióta hívják a XVII. kerületet Rákosmentének. Átnéztük, melyik fővárosi kerületnek mi a neve. Most pedig azt fogjuk bemutatni, hogy ezeket a neveket hogy illesztették be a kerületeket vezető önkormányzati testületek nevébe. Az önkormányzatok hivatalos neve szerepel az általuk kiadott iratok fejlécében, az önkormányzati rendeletek szövegében és számos más, hivatalos iraton. Vajon egy pillantásra megjegyezhető, frappáns nevekről van szó?

Mindent vagy mindent

Az önkormányzatok hivatalos nevét a testületek hivatalos honlapján fellelhető, lehetőleg 2014. novemberi keltezésű dokumentumokról – például rendeletekről, pályázati kiírásokról vagy testületi ülésre szóló meghívókról – gyűjtöttük. Egyes honlapokon csak a 2014-es választások előtti dokumentumokat találtuk meg, ott azokból dolgoztunk.

Ha végigtekintünk a kerületi önkormányzatok névsorán, az első pillantásra feltűnik, hogy igen terjedelmesek a hivatalos nevek. Minden névben szerepelnek a Budapest, kerület, önkormányzat szavak, és a kerület száma is. A leghosszabb nevek a XV., illetve a XVIII. kerületnek jutottak: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat (75 leütés), illetve Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat (74 leütés).

Újpalota – épült 1974-ben, Rákospalota és Pestújhely szomszédságába
(Forrás: Fortepan / Gergely János)

Vajon miért ilyen hosszúak a nevek? Ha megnézzük, más településeken mi a vezető testület neve, azt látjuk, hogy a név három elemből áll. A legtöbb esetben a település neve ragozatlan formában áll elöl, majd következik a település rangja, végül az önkormányzata szó:

Egerszalók Község Önkormányzata

Füzesabony Város Önkormányzata

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata

Budapest Főváros Önkormányzata

Más esetekben a település nevének -i képzővel ellátott alakját követi a település vagy önkormányzat jellegére utaló melléknév, majd az önkormányzat szó.

Egerbaktai Községi Önkormányzat

Mezőkövesdi Közös Önkormányzat

Végül néha találkozunk hibrid megoldásokkal is, amikor a [településnév településtípus] szókapcsolathoz kapcsolják csupán az -i képzőt.

Mór Városi Önkormányzat

Mór – park a városi önkormányzat előtt
(Forrás: Wikimedia Commons / Szalay3 / CC BY-SA 4.0)

Térjünk most vissza a fővárosi kerületekhez. Itt sajátos helyzet áll elő, hiszen a kerületek tulajdonképpen városok a városban. A neveknek nyilvánvalóan tartalmaznia kell azt is, hogy a főváros egy részéről van szó, másrészt azt is, hogy önálló egységről beszélünk. Tehát bizonyosan szerepelni kell a névben a Budapest szónak, a kerület számának és nevének, valamint az önkormányzat szónak is. Lássuk, hogy sikerül mindezt összekombinálni!

Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat

Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata

Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata

Budapest Főváros VII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat

Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata

Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata

Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata

Ha jobban megfigyeljük az első pillantásra meglehetősen egyhangúnak tűnő névsort, apró változatosságot azért látunk. A nevek túlnyomó többsége a Budapest szóval kezdődik, ám az V. és a XXII. kerületek esetében a kerület „hétköznapi” neve áll elöl, ezután jön csak a Budapest szó.

Három kivételével (I., XXI., XXII.) minden névben szerepel a főváros szó is, a Budapest főváros szókapcsolatban. Ezután következik a kerület száma és a kerület(i) szó. A számot valóban szükséges megadni, hiszen sokan csak a számról tudják beazonosítani a kerületet. Végül az esetek nagy részében a kerület „hétköznapi” neve jön, majd az önkormányzat(a) szó. Bonyolult? Meglehetősen.

Kőbánya, Újhegyi lakótelep – a Szocialista Brigádok Parkjának építése 1977-ben
(Forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság)

Fordítsuk most figyelmünket a ragokra! Látjuk, hogy a névalkotók nagy bajban voltak a hosszas névvel, a többszörös birtokviszonnyal, és a kettős nevekkel (Budapest = főváros, X. kerület = Kőbánya). Hogy járunk el általában, ha többszörös birtokos szerkezetet használunk és nem hivatalos nevekről van szó?

a kutya farka → a kutya farkának a vége

a fiú cipője → a fiú cipőjének a talpa

A kutya farkának a vége fekete
(Forrás: Fortepan)

Ennek mintájára egy -nak/-nek raggal megalkothatjuk az önkormányzat nevének hétköznapi változatát, és még a főváros szót is belecsempészhetjük a szerkezetbe:

Budapest X. kerülete → Budapest X. kerületének az önkormányzata → Budapest főváros X. kerületének az önkormányzata

Viszont még a Kőbánya szót is bele kellene zsúfolnunk valahogy a kifejezésbe – ezt mindennapi esetekben egy vessző segítségével tesszük. Esetleg még egy azaz szót is hozzáteszünk:

a főpolgármester, (azaz) Tarlós István

a szomszédom, (azaz) Jancsi

a X. kerület, (azaz) Kőbánya

Ha a két kifejezést most összefésüljük, a következő szerkezet adódik:

Budapest főváros X. kerületének, Kőbányának az önkormányzata

Ez így érthető is – ám hivatalos nevekben kerülni szokták mind a vesszők, mind a névelők, mind a -nak/-nek-es birtokos szerkezet használatát. Így állnak elő a némileg nyakatekertnek, hiányosnak hangzó nevek, mint Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagy Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata. Figyeljük meg, hogy a nevekben az első birtokviszonyt – Budapest ... kerülete – egyáltalán nem jelölik. Olyan az egész név, mintha a részeket csak egymás után írnák, mint egy címzésben: Budapest, X. kerület, Kőér utca 1. Ám a Budapest főváros XX. kerület szósor igazándiból postai címzéseken kívül nem jelenhetne meg egyetlen mondatban sem, szükséges a birtokviszony jelzése:

A hibás mondatokat csillaggal jelöljük.

*Ez itt Budapest főváros XX. kerület.

Ez itt Budapest (főváros) XX. kerülete.

*Budapest főváros XX. kerületben lakunk.

Budapest (főváros) XX. kerületében lakunk.

*Budapest XVII. kerület területe a főváros területének 10%-a.

Budapest XVII. kerületének területe a főváros területének 10%-a.

Tehát megállapíthatjuk, hogy az önkormányzatok neve tulajdonképpen agrammatikus, azaz olyan szókapcsolatokból áll, amelyek nem jó szókapcsolatok a magyarban. Nem csoda, ha furcsán hangzanak.

Pesterzsébet – városháza
(Forrás: Wikimedia Commons / misibacsi / GNU-FDL 1.2)

Végül egy aprócska helyesírási megjegyzés. Vannak a fenti listában olyan nevek, amelyeket nem az akadémiai szabályzatnak megfelelően írtak le, nem is kevesen. Bár az intézmények nevének minden tagját – az és szó és a névelők kivételével – nagybetűvel kezdjük (AkH. 187.), a kerület ~ kerületi szó sokszor kisbetűvel szerepel az önkormányzatok dokumentumaiban.

Szerencsére a köznapi beszédben nincs probléma: egyszerűen beballagunk a kőbányai önkormányzathoz – így kisbetűvel, mert említés szintjén, nem hivatalos néven az AkH. 188. a) pontja szerint nem kell nagybetű, csak „ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét.” Kizárólag a hivatalos iratok készítőinek főhet a feje, hogy mit és hogyan írjanak. Önök mit javasolnának?

Források

Az önkormányzatok hivatalos honlapjain található dokumentumok

A magyar helyesírás szabályai