Idén is megünnepeljük a költészet napját, itt a nyesten. Tavaly Kosztolányi Dezső és József Attila verseit állítottuk egymás mellé, tavalyelőtt pedig a nyelvtanról szóló verseket válogattunk. Idén arra kértük szerzőinket, hogy küldjék el nekünk kedvenc verseiket; ezekből közlünk ma válogatást – több részletben. Kellemes versolvasását kívánunk!

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Felelős szerkesztőnk, Molnár Cecília Sarolta egy klasszikus és ismert verset választott Adytól, és egy vélhetőleg sokak számára ismeretlent Szilvási Páltól. És végül egy Pilinszkyt.

„Ady Intés az őrzőkhöz című versét biztosan mindenki ismeri, nem is ezért küldöm, hanem mert nekem nagyon kedves, és most különösen aktuálisnak érzem. Molnár Piroska előadásában ajánlom mindenkinek.”

Szilvási Pál verseit a blogjából ismerhetjük; kötete egyelőre nem jelent meg. Felelős szerkesztőnk egyik kedvence az Elveszett szavak című vers.

Frida Kahlo festménye
(Forrás: trollforgatok.blog.hu)

Elveszett szavak

Tegnap – „Kicsim, mondd, mért vagy te ilyen
boldogtalan?” – kérdezted tőlem halkan.
Persze valamit válaszul hadartam,
de megijedtem, hogy most hátha nem

sikerül másra terelni a szót,
most csúszik le a látszat takarója
az életünkről, s kibukkan alóla
a hazugság. Kegyetlen nyugtatód

és gyógyszered. Lehet. Én így remélem,
de nem tudom. Lásd, ez is olyan érem,
amelynek az áll mindkét oldalán,

hogy bűnös vagyok. És pontosan értem,
miért szabták ki durva büntetésem.
S csak irgalmat remélhetek talán.

Végül egy Pilinszky-verset is választott – nem azok közül, amelyekről korábban már volt szó a nyesten. „Pilinszky versei közül elég nehéz választanom, de itt kell lennie valamelyiknek. Talán a legtöbbet mostanában A harmadik című vers sorai járnak a fejemben:”

Forrás: Wikimedia Commons / Manfred Morgner / GNU-FDL 1.2

A harmadik

Hármunk közűl legmaradandóbb,
örökké fénylő ikonod,
örökké omló homokbuckád,
a legveszendőbb én vagyok