-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Vegyi anyagok segítségével kommunikálnak a fonalférgek (Nematoda) – derítették ki amerikai kutatók, akik a PLoS Biology januári számában tették közzé tanulmányukat.
A fonálférgek között egyaránt megtalálhatók állati és növényi élősködők, valamint szabadon élő fajok. Körülbelül húszezer fajuk ismert, de tényleges fajszámukat több százezerre becsülik.
A Cornelli Egyetem és a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói Frank Schroeder docens irányításával 2008-ban fedezték fel, hogy a fonalférgek párválasztáskor kémiai vegyületek segítségével igyekeznek magukra vonni a reménybeli partner figyelmét. Ez adta az ötletet, hogy kiderítsék, miként kommunikálnak egymással a nematódák - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kutatók a mikroszkopikus fonalféreggel, a Caenorhabditis elegansszal (C. elegans) folytattak kísérleteket, az új analitikai módszert, a metalobomikát alkalmazva, amely hálózatos vagy rendszerbiológiai szemlélettel kis molekulatömegű anyagok változásait méri a szervezetben.
A tudósok a szabadon élő fajok biokémiáját vizsgálták, majd összehasonlították az eredményeket a „jelelésre” képtelen fonalférgek „vegyi laboratóriumával”. A tudósok ily módon megtalálták azokat a molekulákat, amelyek csupán a szabadon élő fonalférgek szervezetében voltak jelen, de hiányoztak „némaságra ítélt” fajtársaiknál.
A kutatók több olyan molekulát is találtak, amelyek azt jelzik a nematódáknak, hogy szét kell szóródni és el kell tűnni. Ezek a molekulák csupán két „építőkőből” állnak, ám ha ezekhez egy harmadikat, az indol nevű aromatikus szénvegyületet társítják, az üzenet tartalma megváltozik, gyülekezőre szólítva a fonalférgeket. A nematódák képesek még összetettebb üzenetekre is, több különböző molekulát kombinálva, mintha különböző szavak segítségével összetett mondatokat „fogalmaznának meg”.
A kutatások következő szakaszában a tudósok azt igyekeznek megismerni, hogy a fonalférgek idegrendszere miként érzékeli és fejti meg a vegyi üzeneteket.
„Megismerve a nematódák kommunikációs rendszerét, lehetővé válik a fonalféreg-fertőzések megelőzése, gyógyítása, hiszen a világ népességének ötöde szenved ezektől az élősködőktől” – hangsúlyozta Frank Schroeder, hozzátéve, hogy a kutatásaik segítségével a mezőgazdaságban is megelőzhető, csökkenthető a fonalférgek által okozott kár.