Guglizni, ráguglizni, bepötyögni a keresőbe – csupa olyan kifejezés, amit nemcsak nap mint nap használunk, de a mögöttük lévő tartalomra is nagyban támaszkodunk. Ha keresni kell egy éttermet a környéken, vagy utána szeretnénk nézni egy közszereplőnek, netán kíváncsiak vagyunk, mikor indul a következő busz Kecskemétre, a kiindulópontot sokak számára a netes keresők jelentik. Azoknak is a legnagyobb és legnépszerűbb képviselője: a Google.

Számtalan új információt tárhat fel földünkről (is) a Google
(Forrás: sxc.hu/Dez Pain)

No de ennél „tudományosabb” haszna is van mindennapi segítőtársunknak: aki nem olyan régen került ki az egyetemről, még talán fel tudja idézni, milyen nagy segítséget nyújthatott egy-egy dolgozat megírásához a kereső. Akkor miért ne lehetne ugyanilyen hasznos a kutatást hivatásszerűen végzőknek: a tudósoknak? A Discover Magazin cikke szerint a tudomány művelőinek egészen új távlatokat nyitott  a netes keresőszolgáltatás.

Lássuk, mi az az öt ok, ami még a hosszú szakállú, könyvtárban megőszült tudósokat is megnyerte a Google számára.

Járványos korunkban nagy haszna van például a hét nyelven elérhető HealthMap szolgáltatásnak. A Google-alapú alkalmazás segítségével ugyanis feltérképezhető, hol milyen járvány üti fel a fejét. A weben található jelentések, információk átböngészése után a HealthMap földrajzilag is elhelyezi a járványgócokat, és kiemeli őket, áttekinthetővé téve így a tudósok számára a „járványtérképet”.

A NASA sem marad alul a kereső adta lehetőségek kiaknázásában. A K10 robot néven futó, távolról működtethető szerkezetet adat- és mintagyűjtésre használják. A robot útját pedig a Google Earth segítségével tervezik meg. Emellett pedig az adatok rendszerezését is lehetővé teszi a program.

A vulkánszakértőknek is nagy hasznára lehet a Google Earth: az alaszkai tudósok például ennek segítségével teszik közkinccsé a működő vulkánok földrajzi helyzetét. Ráadásul sokkal könnyebb az alkalmazás segítségével egy részletes háromdimenziós képen „megközelíteni”, vizsgálni egy-egy veszélyes vulkánt.

A ritka leletek, őskori maradványok feltárásában a paleontológusok tudják hasznosítani a keresőt. Ha a tudós kollégák értesítik egymást egy-egy friss leletről, könnyedén utánanézhetnek az újdonságnak a szatellit felvételeken. Így, mondják a szakértők, sokkal nagyobb tér nyílik a geológia számára.

A biológusok, botanikusok is áldásos találmányként könyvelhetik el a Google Earth alkalmazást. Megesett például, számol be a cikk, hogy egy tudós véletlenül akadt rá egy addig ismeretlen hegycsúcsra. Bár a helyi lakosok persze tudtak az afrikai Mabu hegyéről, a szakma számára azzal vált ismertté a létezése, hogy a kutatási területét (szó szerint) feltérképező biológus ráakadt a Google Earth-ben, új fajokat fedezve fel ezzel a tudománynak.

Nem kell tehát lélegzetellállító újdonságokkal előállnia a keresőóriásnak. Elég lehetőséget biztosítania a kutatóknak arra, hogy – ha a megfelelő helyen keresik – megtalálják a (sokszor csupán számukra nyilvánvalóan) felbecsülhetetlen értékű információkat.