Ma van a holnap tegnapja?
„Múlt hét csütörtökön lementem a Balatonra, pénteken ott ejtőztem, aztán holnap feljöttem, így vasárnap már itthon voltam.” Mi a furcsa ebben a mondatban? Semmi? – Annál jobb!
Egyre többször hallunk-látunk az alábbihoz hasonló megnyilatkozásokat:
Lehívtuk Szaszát és elmentünk a Szökőkútba, beszélgettünk. Azután holnap elmentünk a moziba, és megnéztük az Eclipse-t.
Hogy mi ebben az érdekes? – Ha az olvasónak nem tűnt fel semmi, az csak azt bizonyítja, hogy a jelenség valóban terjedőben van!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az idézett szövegrészletből a holnap szó használatára figyeltünk föl. (Hasonló példákat a tegnap szó használatával kapcsolatban is hozhatnánk.) A szövegkörnyezetből világos, hogy a holnap szó ebben a használatban nem a megírás/kimondás napjára következő napot jelöli, hanem az elbeszélésben az előző esemény napjához képesti következő napot. Ha át szeretnénk fogalmazni, a rövid szöveg így hangzana:
Lehívtuk Szaszát és elmentünk a Szökőkútba, beszélgettünk. Azután másnap elmentünk a moziba, és megnéztük az Eclipse-t.
Deiktikus?
(Forrás: Wikimedia Commons / Kadellar / CC BY-Sa 3.0)
A fenti példa alapján tehát úgy tűnik, hogy a holnapnak új jelentése van: használható ’másnap’ értelemben is. A jelentések kitágulása, bővülése persze egyáltalán nem ritka jelenség. Ebben az esetben azért izgalmas a jelentésváltozás, mert a holnap – a ma és a tegnap kifejezésekkel együtt – úgynevezett deiktikus kifejezés (határozószói használatban).
A holnap, ma, tegnap használható főnévként is: Ne törődj a holnappal. Én csak a mának élek. Felejtsük el a tegnapot. Stb.
Ez azt jelenti, hogy a jelentése csak a kommunikációs helyzet, a tágabb kontextus ismeretében adható meg, ugyanis rámutat valamire a valóságból. Ezeknek az időhatározóknak az értelmezése minden esetben az elhangzás időpontjától függ: a ma azt jelenti, hogy ’az elhangzás napján’; a holnap – hagyományosan – azt jelenti, hogy ’az elhangzás utáni napon’; a tegnap – hagyományosan – azt jelenti, hogy ’az elhangzás előtti napon’. Úgy tűnik azonban, hogy a holnap és a tegnap nem csak deiktikusan használható ma már.
A ma vagy a tegnapelőtt, holnapután használatával kapcsolatosan nem figyeltünk meg hasonlót. A ma ’aznap’, a holnapután’két nappal később’ és a tegnapelőtt ’két nappal korábban’ értelemben tudtunkkal nem fordul elő, de elképzelhető ezeknél a kifejezéseknél is a jelentésváltozás.
A fentihez hasonló használatokban a beszélő belehelyezkedik az elbeszélt (általában múltbéli) esemény kontextusába, és úgy tesz, mintha ott és akkor, abból a szemszögből fogalmazná meg a következő eseményeket: így lesz a másnapból vagy a következő naponból holnap.
Hozzászólások (37):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
37
Sultanus Constantinus
2013. július 27. 19:19
"Ez azt jelenti, hogy a jelentése csak a kommunikációs helyzet, a tágabb kontextus ismeretében adható meg, ugyanis rámutat valamire a valóságból."
Én ezzel vitatkoznék: a deixis egyszerűen mutató- vagy utalószót jelent, semmi többet. Ilyen értelemben pedig a "másnap" is deiktikus.
36
Sultanus Constantinus
2013. július 27. 18:58
@arafuraferi: Ja, vagy úgy. :D Amúgy az is saskeselyűféle... :P
35
arafuraferi
2013. július 27. 18:57
34
Sultanus Constantinus
2013. július 27. 18:53
Ha igaz, amit az előttem szólók írnak, akkor tényleg elég gáz egy kilencéves lány blogjából, aki még nem tanulta meg rendesen az anyanyelvét, nyelvi változásokra következtetni.
De én pl. azt sem értem, hogy jön ide illusztrációként az a saskeselyűs kép...
33
El Vaquero
2013. július 27. 18:49
@Krizsa: hát, K-Rizsám, ahogy a mai generáció beszél, még pár év, és olyan alkotás lesz belőle, hogy nem fogod tudni gyökügyileg összevetni a héberrel.
Ezt a 9 éves dolgot honnan veszitek?
32
gorilla
2013. július 27. 16:44
Általában színvonalasak a cikkek a nyesten, de ez most kritkán aluli.
Egy 9 éves kislány blogjára épül a cikk, pedig láthatóan az egész blog egy épkézláb mondatot nem tartalmaz (helyesírás, ragozás, mondatszervezés nuku - ami nem baj, majd megtanulja). Egyszerűen a kislány még nem érzi teljesen automatikusan a holnap és a másnap használatbeli különbségét.
31
Grant kapitány
2013. július 27. 16:23
Szánalmas ez a cikk, de komolyan. A szerzője úgyszintén, amiért egy 9 éves kislány blogjára hivatkozik adatforrásként. Gondolkozzon már el azon, hogy szegény kislány, aki kb. 2 éve tanult meg egyáltalán írni, biztos összekeverte a két időhatározót, azért fogalmazott így! Ennyi evidenciára alapozni egy állítólagos beszélt nyelvi változásról szóló hipotézist a "tudományos" dilettantizmus csúcsa!
30
Krizsa
2013. július 27. 16:14
29
Grant kapitány
2013. július 27. 16:09
@Molnár Cecília: "Ezek nyilvános információk. Ellenőrizhető az állításom. "
Én is végrehajtottam a keresést az MNSz-ben a holnap + múlt idejű igére 2 szó kontextusban (ennél tágabb kontextusban már nem érdemes keresni, mert sokkal több irreleváns találatot kéne kiszűrni).
A keresésre 47 találatot kaptam.
A legtöbb előfordulás a "holnap döntött volna" sémát követi, vagyis teljesen érdektelen, mert a múlt idejű igealak feltételes módú szerkezetben fordul elő. Ezenkívül van még pl. "ma elvették, holnap adták" is, ahol a ma és a holnap nyilvánvalóan nem deiktikus, hanem "egyik nap" "másik nap" jelentésű. Aztán van még néhány olyan találat is, amiben a "holnap" megszemélyesített, pl. "a holnap kívánta állattenyésztés elvárásainak", illetve olyan, ahol a "holnap" idézett kontextusban fordul elő, pl. "ma és holnap volt a címe", illetve néhány hibát is találtam, pl. "holnap folyt köv.", ahol a "folyt" rövidítés után nem tettek pontot, ezért a program múlt idejű igealakként értelmezte.
Nem találtam viszont olyan típusú előfordulásra példát, amilyenről a cikk szól. Erre vajon mi a magyarázat, kedves Cecília?
28
arafuraferi
2013. július 26. 18:26
@arafuraferi: az első: tegnapelőtthözegyheteelőtt
elsőre bele lehet zavarodni:-)
27
arafuraferi
2013. július 26. 18:19
@arafuraferi: bocs "máhozegyhétreután" helyett máhozegyheteutánután, mához egy hétre már a gyorsvonaton ülök
szóval valami ilyesmi rendszer kellene:
vasárnap: tegnapelőtthözegyheteután
hétfő: tegnapelőtthözegyhete
kedd: tegnaphozegyhete
szerda: máhozegyhete
csütörtök: holnaphozegyhete
péntek: holnaputánhozegyhete
szombat: holnaputánhozegyheteután
vasárnap: tegnapelőttelőtt
hétfő: tegnapelőtt
kedd: tegnap
szerda: ma
csütörtök: holnap
péntek: holnapután
szombat: holnaputánután
vasárnap: tegnapelőtthözegyhétreelőtt
hétfő: tegnapelőtthözegyhétre
kedd: tegnaphozegyhétre
szerda: máhozegyhétre
csütörtök: holnaphozegyhétre
péntek: holnaputánhozegyhétre
szombat: holnaputánhozegyhétreután
vasárnap: holnaputánhozegyhétreutánután
amúgy nem ittam semmit:-)
26
Grant kapitány
2013. július 26. 18:12
25
ocs
2013. július 26. 18:04
@Grant kapitány:
"""
@ocs: "PARMENIÓN: Mert nem tudod mi történt holnap hajnalban."
Óriási csúsztatás erre a példára hivatkozni, mert Parmenión így folytatja: "Isteni látnokságával Alexandrosz az udvari történésznek tollba mondja múltként – a jövőt."
Vagyis egy jóslatról beszél, szó sincs arról, hogy a "másnap" helyett használná a "holnap"-ot, ténylegesen a mű időpontjához viszonyított holnapról, vagyis a mű idősíkjának a jövőjéről beszél, csak épp a "holnapi" (nekünk másnapi) nap eseményeit ő már a jóslat ismeretében előre tudja.
"""
Ez igaz, de ez miért nekem címezted? Én nem állítottam semmit, csak azonosítottam a "Sütő-szöveget".
24
Grant kapitány
2013. július 26. 17:39
@Fejes László (nyest.hu): Kérdés: ismerős-e az alábbi szöveg?
"MEG IJEDTEM
mikor bendzsivel és pepivel gépeztunk mikor nem volt otthon senki és néztunk bloody mary-t akkor látunk szerelmes videót megnéztuk és mi azt hituk hogy ez rendes videó túl közelról néztuk a végén naon meg ijedtunk egy véresszájú manó akkorát sikítottam.és akkor lehívtuk szaszát és elmentunk a szökőkútba beszélgetunk.azután holnap elmentunk a moziba megnéztuk az eclipset és mikor vége volt akkor pepi aludt szaszánál "
Előre is elnézést kérek amiért most rögtön csúnyát fogok írni, de bazmeg ti nem érzitek, mennyire kínos az, hogy az állítólagos beszélt nyelvi jelentésváltozást illusztráló példátokat egy 9 éves kislány blogjáról szedtétek le! Ez nektek a beszélt nyelv? Copy-paste szöveg, de még az se pontos?
"mindenki az mondja nekem hogy aranyos vagyok.szeretek bemenni a városba és a moziba.mekibe is szeretek menni.9 vagyok és soha nem tudom hogy mit csináljak ezért a magam útján járok és nem lábatlankodok senki előtt."
- írja a blog szerzője. Ehhez hozzátenném, hogy ugyan még csak kb. 4 éve tanult meg beszélni magyarul, de már fölényes magabiztossággal használja az időhatározókat, és teljes mértékben tisztában van a jelentésükkel, ahogy az a blogbejegyzéséből is látszik :DDDDDDDDD
23
arafuraferi
2013. július 26. 17:25
@Grant kapitány:
"@Fejes László (nyest.hu)...
@Fejes László (nyest.hu)...
@Fejes László (nyest.hu)...
@Fejes László (nyest.hu)...
@Fejes László (nyest.hu)..."
Tuti észreveszi majd, hogy írtál neki.:-)
Az összes hozzászólás megjelenítése