A szentekről és vértanúkról szóló legendák tele vannak borzalmas kivégzésekkel. A történetek szerint az állhatatos hitről tanúbizonyságot tevőket a válogatott kínzásokkal sem volt egyszerű kivégezni: Szent Balázst nem sikerült vízbe fojtani, Szent Ágnesen nem fogtak a máglya lángjai, Szent Vince pedig túlélte a keresztre feszítést és a megnyúzást is. Ilyenkor rendszerint levágták az áldozat fejét, hisz a hóhér pallosának csapását még a középkori források szerint is csak igen kevesen élték túl. Közéjük tartozott Szent Cecília is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Cecíliát ma a tizennégy segítőszent egyikeként tisztelik, az egyházzene és a zenészek védőszentjeként tekintenek rá. Ezért gyakran ábrázolják hangszerekkel, például hegedűvel vagy orgonasípokkal. A szent mellett gyakran láthatunk liliomokat és rózsákat is. Ezek nem Cecília virágokhoz fűződő vonzalmát mutatják, hanem egy bizonyos férfihoz van közük, aki megjelent a hitvesi szobában – pont Cecília nászéjszakáján. A nem mindennapi esemény részleteiért a 3. század első feléig kell visszatekintenünk.

Az állhatatosság jutalma: halál

Az történt – legalábbis a legendák szerint –, hogy a nemesi származású keresztény Cecíliát szülei férjhez adták egy pogány Valerian(us) nevű ifjúhoz. Az engedelmes lány nyíltan nem is tiltakozott a frigy ellen, ám eltökélte magában, hogy megőrzi tisztaságát. Amikor a lakodalom végeztével az ifjú pár a nászszobába lépett, akkor Cecília azzal szembesítette újdonsült férjét, hogy neki már van szeretője, aki nem más, mint Isten angyala. Ezen közlésen az ifjú férj meglehetősen megütközött, kissé gyanakodott is, és kést emlegetett, de végül valami ilyesmit mondott: „hiszem, ha látom!”

Szent Cecília az angyallal és a koszorúval
(Forrás: Wikimedia Commons / Matteo Rosselli / PD)

A legújabb kutatások szerint I. Orbán pápa idején a keresztények viszonylag békésen élhettek, maga a pápa is természetes halállal halt meg. A legendák azonban egészen más képet festenek a korszakról.

Cecília nem jött zavarba, hanem arra buzdította a férfit, hogy keresztelkedjen meg. Ehhez akkoriban nem kellett előzetesen hittanra és templomba járni, elég volt, ha az ember megtalálta a pápát, azaz a későbbi Szent Orbánt. Ez a legendák szerint még Rómában sem volt egyszerű, de Cecília pontos instrukciókkal látta el férjét. Ki kellett mennie a városból a Via Appián, és a harmadik mérföldkőnél levő szegényeknek, akárcsak egy jelszót, Cecília nevét kellett említenie. Így már gyerekjáték volt az egész: a szegények elvezették Orbánhoz, aki megkeresztelte Valeiranust.

A férfi kíváncsian tért vissza a hálószobába. Feleségét ott találta, amint egy férfival beszélgetett. Ám a férfi valóban angyalnak bizonyult, így igazat kellett adnia Cecíliának. Ez azt jelentette, hogy Valerianus elfogadta, hogy Cecília az angyal menyasszonya, és egy ujjal sem nyúlt hozzá.

Az sajnos forrásainkból, például a Legenda Aureából nem derül ki, mi alapján azonosította a férj az ott álló férfit angyalként. Mindenesetre az angyal az ártatlanság jelképéből, azaz liliomból, és a vértanúságot szimbolizáló rózsából font koszorút adott az ifjú párnak. Ezek a virágok szerepelnek többnyire Szent Cecília ábrázolásain.

A koszorúzást követően további csodás megtérések, majd vértanúhalálok szerepelnek a legendában. Cecília hatására megkeresztelkedett sógora is, azaz Valerianus fivére. Miután a testvérek a keresztényüldözés során megöltek holttestét temették, őket is fogságba vetették. A börtönben még megtérítették a börtönőrt és a hóhérokat is, ám a két fivér nem kerülhette el sorsát. Később a börtönőrt is kivégezték.

Szent Cecília temploma Rómában, Cecília lakóházának helyén
(Forrás: Wikimedia Commons / Remi Jouan / GNU- FDL 1.2)

A mondák szerint Hunyadi László fejére is hiába csapott le háromszor a hóhér pallosa. Csak negyedszerre sikerült kivégezni.

A csoportból már csak a kezdeményező, Cecília élt. Hamarosan azonban ő is a prefektus, Almachius fogságába került. A hitét kitartóan védő nőt arra ítélték, hogy saját fürdőházában végezzék ki: fűtsék fel úgy a fürdőt, hogy a szűz belepusztuljon. Ám Cecíliának nem esett bántódása a forróságban. Ezután a hóhér pallosa háromszor sújtott le rá, de a fejet nem sikerült levágnia. Cecília csak három nap múltán halt meg nyaksebeitől, de közben még volt ideje arra, hogy házát az egyházra hagyományozza.

A fenti történetnek annyi valóságalapja feltehetően van, hogy egy Cecília nevű nőt a római Callistus-katakombába temettek el, a pápák közé. A legendákból Cecília kivégzésének pontos ideje nem ismert, 177 és 262 között számos dátumot említenek a szűz vértanúhalálával kapcsolatban. A sír helye alapján Cecília a 2. század legvége és a század közepe között halt meg.

Cecília holttestét a hagyomány szerint a 9. században átszállították a szűz valamikori háza helyén emelt templomba. A templom 16. századi felújításakor állítólag felnyitották a szűz koporsóját, amelyben a három kardcsapással megsebzett nő teste érintetlenül feküdt abban a pozícióban, ahogy azt a szűz Stefano Moderno által készített szobra mutatja. Állítólag úgy nézett ki, mint aki alszik. Az újratemetett koporsót azóta nem nyitották fel.

Stefano Moderno szobra a szűzről a római Szent Cecília templomban
(Forrás: Wikimedia Commons / Sébastien Bertrand / CC BY 2.0)

S miért tekintik vajon Cecíliát az egyházi zene védőszentjének? Erre megnyugtató magyarázatot nem találtunk. Egyes források szerint egy fordítási hiba miatt, ugyanis a hibás szövegben az szerepelt, hogy Cecília maga orgonált saját esküvőjén – míg a latin szöveg szerint a zenészek játszottak, míg ő a szívében Istennek énekelt.

cantantibus organis illa in corde suo soli domino decantabat

'játszottak a zenészek, ő a szívében csak az Úrnak énekelt'

Másutt a fentiek alapján azt állítják, hogy Cecília az esküvői orgonaszót hallva az Úrnak énekelt a szívében, illetve az esküvőn mennyei muzsikát hallott szívében. Egy plébánia honlapján azt olvassuk, hogy Cecília vértanúhalála annak a jele, hogy hatalmas harmóniában volt az Istennel. Ezért „nyugodtan tekinthetjük a szent zene közbenjárójának”. Másutt pedig azt állítják, Cecília előénekes volt a templomban.

Akármi is az oka annak, hogy Cecíliát és az egyházi zenét összekapcsolják, az kétségtelen, hogy a világban számos kórus, zeneiskola és koncertterem viseli nevét. Cecília ünnepnapján sok helyütt koncerteket szerveznek. Emellett több zeneszerző írt zeneműveket Cecília tiszteletére. Az ismertebbek közül megemlítjük Henry Purcell, valamint Georg Friedrich Händel és Benjamin Britten nevét. Liszt Ferenc Szent Cecília legendája című művét pedig a kalocsai érseknek dedikálta. Pihenésképpen most hallgassuk bele Charles Gounod (1818–1893) francia zeneszerző Szent Cecíilia miséjébe, melyet a váci székesegyház Szent Cecília kórusa ad elő.

A szűz és a Hold

A magyar néphitben Szent Cecília egészen különleges helyet foglal el. Szeged környékén ugyanis azt tartják, hogy a Holdon látható sötétebb foltoknak is köze van az egyházi zene védőszentjéhez. A történet szerint Dávid király és Cecília – más néven Cicelle, Cicölle, Cicella – azt kérték az Úristentől, hogy örökké maradjanak fiatalok. Ezért az Úr a Holdba helyezte őket. Dávid király hegedül, Cicölle pedig táncol a muzsikára. A történet egy másik változata szerint Dávid és Cicölle a babiloni torony tetejéről léptek fel a Holdra.

Kiskunfélegyházán azonban másképp tudják a mesét. Ezek szerint a történetek szerint Dávid és Cicölle büntetésből kerültek a Holdba engedetlenségükért. Szent Cecília szófogadó, istenfélő alakja ezekben a történetekben, ahol Cecília már Cicöllévé alakult, nem is ismerhető fel.

Vajon hol van Dávid király és Cicölle?
(Forrás: Wikimedia Commons / Gregory H. Revera / GNU-FDL 1.2)

Dávid és Cicelle a Holdban

Dávidot meg Cicellét küldte az anyjuk, hogy menjenek a templomba, de ők bementek a kocsmába. Megtudta az anyjuk, hogy a kocsmába mentek, pirongatta őket, ők meg kilökték az anyjukat. Akkó megátkozta őket, hogy se mennyország, se pokol, se csillag be ne vegye, mindent elszámolt, csak a Hódat nem, osztán az Úristen oda rendelte őköt.

Még pénteken is táncoltak

Dávid és Cicelle táncol a Holdban. Akármilyen tilos nap volt, ha összekerültek, mindig táncoltak. nem fogadtak szót, még pénteken is táncoltak. Azt mondta a Jézuska:

– Ha ti táncolni szerettek, majd adok én helyet!

Megbüntette őket, oszt a Hódba vannak. Világosan látni lehet, hogy össze van a kezük, és táncolnak.

(Lammel Annamária – Nagy Ilona (1995): Parasztbiblia. Budapest: Osiris. 104. o.)

Cicölle a népi gyerekjátékok kedvelt figurája is egyes vidékeken. A Baranya megyei Mozsgón például egy olyan játékban szerepelt, ahol a lányok két sora egymással szembe állt. A párok szorosan megfogták egymás keresztbe tett kezét, és így egy „kézjárda” alakult ki a két sor között. Ezen sétált végig egy könnyebb kislány, a Kis Cicölle, miközben az alábbi éneket énekelték.

Eladlak, eladlak, Cicölle.

Kinek adsz, kinek adsz, jó gazdám?
Jó szántónak vetőnek.
Barna piros legénynek.
Eladlak, eladlak, Cicölle!

(Lengyeltóti János (2010): Mozsgó múltjából. 146. o.)

Ideális hely a játszásra a mozsgói kastélypark
(Forrás: Wikimedia Commons / Zerind / PD)

Vak vagy liliom?

Végül lássuk a Cecília név eredetét. Ladó János szerint a név a Cecil férfinév női párja. A Cecil név Ladó könyvének kiadásakor és cikkünk írásakor sem szerepelt az anyakönyvezhető nevek listáján. A névről Ladó a következőket írja.

Cecil. Félreérthető név, mivel egyrészt a francia Cécile női név (magyarul Cecília) helyett, másrészt a Cecilián férfinév becéző rövidüléseként is használják. Helyesen férfinévként: Cecilián, Női névként: Cecília.

(Ladó János (1996) Magyar utónévkönyv. Budapest: Kulturtrade Kiadó. 141.o.)

A Cecilián névről azt tudhatjuk meg, hogy a ’Caecilius nemzetséghez tartozó férfi’ jelentésű Caecilianus rövidüléseként keletkezett. A nemzetség neve pedig a ’vak’ jelentésű caecus latin szóra vezethető vissza.

A Szent Cecíliáról szóló legendákban és az ez alapján írott Érdy-kódexben a fenti, széles körben elismert etimológia mellett más elképzelések is olvashatók a név eredetéről. Itt a vakság mellett a latin caelum ’ég, menny’ szóval hozták összefüggésbe a szót, a caeli lilium ’mennyei liliom’ szókapcsolatból, illetve a de caelo ’mennyből való’ szerkezetből is származtatták a nevét.

A Cecília név, mely a 3. században brutálisan kivégzett Szent Cecília történetének köszönhetően terjedt el szerte a világban, ma hazánkban a nagyon ritka nevek közé tartozik. De ezért nem kell búslakodniuk a Ciliknek és Cecíliáknak. A név férfi párját, a Ceciliánt ugyanis alig néhányan viselik hazánkban. Cikkünk végeztével névnapjukon Simon és Garfunkel dalával köszöntjük a Cecíliákat.

Források

Diós István: Szentek élete. Szent Cecília.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. November 22.

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea. Szent Cecília.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium.

Ladó János: Utónévkönyv