A nők hatalmas energiákat képesek felszabadítani. Nem csak a férfiakban, hanem a legendák szerint még a föld mélyével is kapcsolatban állnak. Legalábbis egy állhatatos szűz földrengést tudott okozni, vulkánkitörést indukált, és a lávafolyam megállítására is képes volt. Szent Ágotáról van szó.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Állhatatossággal a hatalom ellen

Ágota története Szicílában, Catania városában játszódott, a 3. században. A szépséges keresztény lány egy gazdag görög családban született,  ám vesztére megtetszett a római helytartónak. A Legenda Aurea így írja le a helytartó szándékait:

Quintianus, Szicília alacsony származású, kéjsóvár, kapzsi és bálványimádó helytartója meg akarta környékezni Ágotát, hogy nemtelen lévén a leány nemessége őt is nemessé tegye, kéjsóvár lévén a leány szépségét élvezhesse, kapzsi lévén megkaphassa vagyonát, bálványimádó lévén pedig bálványáldozatra kényszerítse.

Catania és az Etna
(Forrás: Wikimedia Commons / Giovanni / CC BY-SA 2.0)

Ágota azonban kitartóan ellenállt. A helytartó ezért egy bordélyházba záratta a lányt, és a kéjnőknek egy hónapot adott arra, hogy meggyőzzék Ágotát. A próbálkozás azonban kudarcba fulladt. A bebörtönzés sem vezetett eredményre. Ágota a helytartó egyik kérését sem volt hajlandó teljesíteni, így válogatott kínzásokat alkalmaztak nála.

Hóhérai megkínozták mellét, majd mindkettőt tőből lemetszették. A lányt azonban cellájában éjszaka aggastyán képében meglátogatta Szent Péter, és begyógyította sebeit. A helytartó erre dühében izzó cserépdarabokat és szenet szórt szét, és ezen sütögette Ágotát. Ekkor azonban erős földrengés rázta meg a várost, és a helytartó néhány hű emberét is maga alá temette egy összeomló palota. Quintianus erre   felhagyott a lány roston sütésével, és ismét cellájába zárta. Itt Ágota lelke imádkozás közben megtért az Úrhoz.

Szent Ágota kútja Cataniában
(Forrás: Wikimedia Commons / Maticam78 / PD)

Holtában is csodát tesz

Ágotát szarkofágba temették. A szent szűz sírjánál egyszer csak feltűnt száz ismeretlen, fehérbe öltözött férfi, és egy márványtáblát helyeztek el a szarkofágnál, a következő felirattal: 

MENTEM SANCTAM SPONTANEAM, HONOREM DEO, ET PATRIAE LIBERTATEM

'Szent, készséges lelkület, Istennek dicsőség, a hazának szabadság'

A természeti katasztrófáknak azonban a szűz halálával nem szakadt vége. Ágota vértanúhalálának első évfordulóján hatalmas tűzesőt lövellve kitört az Etna. A rémült sokaság a hagyomány szerint Ágota sírjához futott, és a szarkofágot takaró leplet a várost fenyegető lávaár felé tartotta. A lávafolyam megállt, a vulkánkitörés csendesedett.

A csoda hatására Ágotához gyakran imádkoznak a tűzhányók veszedelme ellen. Később mindenféle tűzeset esetén Ágotához fohászkodtak, sőt sírfeliratát fel is vésték a tűzvészkor félrevert harangokra. Az ércöntők és a bányászok is szívesen fordultak hozzá. 

Ágota nem csupán tüzek esetén hívható segítségül. Ő a mellbetegek és az anyatej védőszentje is. Az 1500-as évek közepéig Ágotát általában tállal kezében ábrázolták, amelyben két levágott melle volt. Ám a tridenti zsinat megtiltotta a szentek illetlen ábrázolását.

Szent Ágota levágott melleket kínál
(Forrás: Wikimedia Commons / Agostino Carracci / PD)

 A 16. századtól elterjedt hazánkban az Ágota-kenyér használata tűzvész ellen. Ez egy megszentelt kenyér volt, melyet a hívek otthonukban őriztek. Tűz esetén pedig a kenyeret a lángok közé vetették, és ettől remélték a tűzvész megakadályozását. Magyarországon Ágota tűzvészelhárító szerepét a 17. század során nagyrészt Szent Flórián vette át.

Az Ágota-kenyeret (Agathabrot) az Alpokban egész másra használták. Itt mell alakú kenyérkéket sütöttek, és a kis süteményeket elrejtették az istállóban, vagy belekeverték a tehenek takarmányába. Ettől azt remélték, hogy az állatokat minden veszedelem elől megvédi. A nőket pedig mellgyulladás és egyéb mellbetegségek ellen óvta a kenyér. Ugyancsak használták égető honvágy ellen is.

Ágota-kenyér
(Forrás: Wikimedia Commons / Michel Royon / GNU-FDL 1.2)

Bonyodalmak a név körül

Az Ágotákat gyakran szólítják Áginak, de az Ágnes  és Ágota nevek – legalábbis Ladó János szerint – nincsenek egymással etimológiai kapcsolatban. Ezzel szemben az Ágota  név eredetével részletesen foglalkozó Legenda Aurea felveti azt a lehetőséget is, hogy az Ágota név is a az Ágneshez hasonlóan a görög hagnosz ’szent, szűz, tiszta’ szó leszármazottja.

Ágota (Agatha) neve a hagios, azaz ‚szent’ és a theos, azaz ‚Isten’ szavak összetétele, mintegy ’Isten szentje’. Chrysostomus szerint három dolog teszi a szentséget, s ezek tökéletesen megvoltak Ágotában: úgymint a tiszta szív erénye, a Szentlélek jelenléte és a jócselekedetek bõsége. Vagy az a, azaz ’nélkül’, a geos, azaz ’föld’ és a theos, azaz ’Isten’ összetétele, mintegy ’föld nélküli istennő’, azaz ’a földi dolgok szerelme nélküli szent nő’. Ismét másképpen az aga, azaz ’beszélő’ és a thau, azaz ’befejezés’ szavakból, mintegy ’befejezetten’, tehát ’tökéletesen beszélő’, ami kiderül válaszaiból. Ismét másképpen az agath, azaz a ’szolgaság’ és a theos, ’felső’ szavakból mintegy ’felső szolgaság’, mégpedig amiatt, hogy ezt mondotta: „A legnemesebb szabadság az Isten szolgasága.” Vagy az aga, azaz ’ünnepi’ és a thau, azaz ’befejezés’ szóból származik, mintegy ’ünnepien befejezett’, vagyis ’eltemetett’, ami nyilvánvaló abban, hogy angyalok temették.

Ladó János szerint ezzel szemben az Ágota név az Agáta régi magyar formája. Az Agáta nevet pedig a görög eredetű Agatha ’jó’  névből eredezteti. Az Ágoták névnapjukat a farsangi időszakban kétszer is ünneplik. Először január 11-én, majd február 5-én. Ez utóbbi nap szerepel a naptárakban mint a földet is megrengetni tudó szűz halálának évfordulója.

Szent Ágota
(Forrás: Wikimedia Commons / Francisco de Zurbarán / PD)

Források

Bárth Dániel: Szent Ágota kenyere

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

Magyar Katolikus Lexikon: Szent Ágota

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium