Egy korábbi cikkünkben már olvashattunk arról, mely kritériumok alapján határozható meg, ki az eszperantista. A kérdés vizsgálata során analógiaként hivatkoztunk a 2011. évi CLXXIX. törvényre a nemzetiségek jogairól, melyben az szerepel: „Valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga.” Úgy tűnik, a kanadai Legfelsőbb Bíróság (és maga a métis közösség) némileg más logika mentén halad annak meghatározása kapcsán, ki tartozik a kanadai métis közösséghez.

Új-Franciaország térképe 1703-ból

Métis, michif

Métis [méti], michif [micsif] – korábban már olvashattunk a nyelvről és arról a népről, mely e nyelvet Kanadában beszéli: a métis ’mesztic; két különböző etnikum (tipikusan indián és fehér) keveredéséből származó személy’ szó egyik kiejtési változata a michif. A fehér és indián felmenőkkel egyaránt rendelkező, etnikailag elkülönülő métis közösség kialakulása valamikor a 19. század elejére tehető – annak ellenére, hogy francia szőrmekereskedők és kanadai indián asszonyok vegyesházasságából már korábban is születtek mesztic utódok szerte Új-Franciaországban. A métis-k szokásaikban mind a fehér, mind az indián közösségektől eltérő vonásokat alakítottak ki, idővel pedig kialakult a michif nyelv is, mely a francia és krí (cree) keveredésével jött létre, s mely nyelv a métis identitás egyik alapja.

Métis szőrmevadász az 1870-es években

A métis etnogenezis azonban mégsem főleg az egykori francia gyarmatok területén, hanem jóval nyugatabbra, a mai prériállamok (Alberta, Saskatchewan és Manitoba) vidékén jött létre: a főként szőrmekereskedőként tevékenykedő európai (és a 19. században már nem csupán francia) férfiak helyi indián nőkkel léptek frigyre; utódaik viszont egyre nyugatabbra szorultak, a konfliktus a kanadai központi kormányzattal pedig elkerülhetetlenné vált. A Red River (Vörös-folyó) mentén élő métis közösség két felkelésben is harcba szállt jogaiért: első felkelésük (1869–1870) eredményeként jön létre Manitoba tartomány, második felkelésüket azonban a központi kormányzat leverte; vezetőjüket, a ma métis nemzeti hősnek tekintett Louis Rielt 1885-ben kivégezték.

Louis Riel szobra Winnipegben
(Forrás: Popo le Chien / Wikimedia Commons / CC BY-SA 3.0)

A métis-k sorsa ettől a pillanattól kezdve csak nagyon lassan javuló tendenciát mutat: 1982-ben őslakos csoportként ismerték el őket – igaz, a törvényi szabályozásból ekkor még hiányzott annak meghatározása, ki is a métis.

Nem minden mesztic métis

A fehér és indián frigyből született meszticek közül távolról sem mindenki azonosítja saját magát métis-ként: vannak, akik sokkal inkább valamely indián csoporthoz tartozónak érzik magukat. Ezen túlmenően viszont az, ha valaki fehér és indián szülők gyermekeként látja meg a napvilágot, még távolról sem garancia arra, hogy környezete métis-ként tekint rá.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Annak meghatározására, ki is a métis, az első átfogó definíciót maga a Métis Nemzeti Tanács (Métis National Council) alkotta meg 2002-ben. Ezek szerint métis az, aki magát annak tartja, különbözik más őslakosoktól, a történelmi métis nemzeten belüli felmenőkkel rendelkezik és a métis nemzet is sorai közé fogadja. 2003-ban a kanadai Legfelsőbb Bíróság ezzel nagyjából összhangban álló állásfoglalást adott ki az ügyben: métis az, aki magát annak vallja, leszármazási kapcsolatban áll a történelmi métis közösséggel és a modern métis közösség is elfogadja őt ilyenként.

A Saskatchewan, Alberta tartományokban és az Északnyugati Területeken élő métis-k zászlaja

2006-ban közel 400 ezer ember vallotta magát métis-nek. Számos érdekességük mellett a métis-knek saját zászlajuk is van, mégpedig két változatban: a végtelen szimbóluma látható vagy vörös, vagy kék alapon. Míg a végtelen szimbóluma egyes értelmezések szerint a két (fehér és indián) kultúra összeolvadását is szimbolizálja, az eltérő alapszínekre leggyakrabban a magyarázat a Kanada történetében és szőrmekereskedelmében fontos szerepet játszó társaság színeihez köthető. Így a vörös a Hudson’s Bay Company, a kék a Northwest Company színe.

Annak ellenére pedig, hogy a kanadai alkotmány már 1982-ben az őslakosok csoportjaként ismerte el a métis-ket, csupán a kanadai Legfelsőbb Bíróság 2016 áprilisi döntése mondta ki, hogy más kisebbségek mellett immár a közel 400 ezres métis közösség is ugyanolyan jogokkal és juttatásokkal rendelkezik, mint az indiánok.

Forrás:

What does Metis mean? A look at who qualifies as Metis under the Supreme Court ruling

Peter Bakker: A Language of Our Own. The Genesis of Michif, the Mixed Cree-French Language of the Canadian Métis. Oxford University Press, New York – Oxford, 1997