A Kapás utca vajon a budai lankákon kapáló emberekről kapta a nevét? Vagy a Dunára igyekvő horgászok adták neki a nevet, jó kapás reményében? Esetleg egy általunk nem ismert Kapás vezetéknevű ember emlékére keresztelték el? Többértelmű fővárosi utcaneveket bemutató sorozatunk első részében a Vízivárosba látogatunk.

Kapának, szőlőnek nyoma sincs
(Forrás: Google Street View)

A Kapás utca nevének eredete miatt érzett bizonytalanságunk többek között abból fakad, hogy a kapás szót többféleképpen elemezhetjük:

1) kap+ás

2) kapa+s

Hasonló többértelműséget fedezhetünk fel a csepeli Gondolás utca esetében. Itt – bár elméletileg lehetne – nem a gondol ige a tő, hanem a gondola ’Velencében használatos vízi jármű’. Ezen a környéken ugyanis a Kis-Duna közelsége miatt gyakoriak a vízhez kötődő elnevezések: Kecsege, Sügér, Evezős, Vitorlás, Hullám, Horgász.

Az első esetben a kap igéhez kapcsolódik az -ás/-és főnévképző. Az ezzel a képzővel képzett szavak az igével jelölt cselekvést nevezik meg: a futás az a cselekvés, amit akkor végzünk, ha futunk. Magát a kapás szót leginkább halakkal kapcsolatban szoktuk használni: ha a hal odakap a horoghoz, akkor kapás van. A második esetben a kapa főnévhez kapcsolódik az -s képző. Mit képzünk az -s képzővel? A leggyakrabban mellékneveket: ha valaki ragyás akkor ragya van rajta, ha kutyás, akkor kutyája van vagy kutyák vannak mondjuk a pulóverén és így tovább. Tehát ha valaki vagy valami kapás, annak kapája van.

Volt kapás – horgászok a Gellért térnél 1967-ben
(Forrás: Fortepan / Pálinkás Zsolt)

Bár a legtöbbször főnevekkel találkozunk utcanévként, nem példátlan, hogy melléknevek képezik az utcanév alapját: a Fő utca a legfontosabb utca, a Kis utca pedig meglehetősen rövid. A kapás szóban előforduló -s képzős szavak is alkothatnak utcanevet. A csepeli Királyerdőben egy egész utcanévbokrot találunk -s képzős szavakból: Csalitos, Bokros, Virágos, Gombás, Tölgyes, Fagyalkás, Mogyorós és így tovább. Az itt található valamikori Páfrány út is 1954 óta Páfrányos út névre hallgat. A névváltoztatással két legyet ütöttek egy csapásra: így csak egy Páfrány út maradt a fővárosban (a másik a II. kerületi Pasaréten van), és a csepeli utcanév is jobban passzol formailag a környezetébe.

Gombás út
(Forrás: Wikimedia Commons / Pimvantend / GNU-FDL 1.2)

De kanyarodjunk vissza a Kapás utcához és az ebben található -s képzőhöz. Ugyanis az -s képzővel gyakran képzünk foglalkozásneveket is: újságos, postás, dobos. Tehát a kapás főnév a kapálással foglalkozó embereket jelenti.

Emellett utcanevek esetében nem zárhatjuk ki azt sem, hogy az elnevezés alapja egy tulajdonnév. Gyakran találkozunk személyekről vagy településekről elkeresztelt utcákkal. De van példa arra is, hogy egy filmcím vált utcanévvé, mint a cinkotai Vidám vásár utca és a Vidám verseny utca esetében, melyek az utcák megnyitása idején vetített szovjet filmekről kapták nevüket.

A Budai Vár alatt futó Kapás utca esetében a fenti lehetőségek mindegyike elképzelhető első látásra. A Dunára igyekvő, jó kapásban reménykedő, egy Kapás nevű ember földjein dolgozó kapások hagyhatták szerszámaikat ebben az utcában, ami így kapás lett. A Ráday-féle utcanévlexikonban azonban ezt találjuk:

„az elnevezés a hajdan itt működő „Három Kapás” elnevezésű kocsmára emlékeztet” (Ráday Mihály (szerk.)(2013) Budapesti utcanevek A–Z. 323. o.)

Tehát se nem horgásztak, se nem dolgoztak, hanem kocsmáztak! Ezzel azonban még nem oldódott meg a kérdés. Hiszen elnevezhették az italmérést három földművesről, esetleg egy horgászkaland emlékéről, támaszthatták rendszeresen a kapájukat a kocsma oldalának a munkások, vagy kaphatta az ivó a nevét mondjuk három Kapás nevű fivérről is.

Kapások 1949-ből – nem a Budai Várban kapáltak
(Forrás: Fortepan / Kovács Márton Ernő)

A németben a kapával dolgozó földműveseket általában a hacken ’kapál, szabdal’ igéből az -er foglalkozásnévképzővel képzett Hacker névvel illetik. Ezzel szemben a hauen ’üt, vág, csépel’ igéből képzett Hauer szó alapjelentése: ’vájár’. Ám a délnémet dialektusokban és az osztrákban ’vincellér, szakképzett szőlőmunkás’ jelentésben is használják. Ez utóbbi szó jelent meg a budai utcanévben.

A megoldáshoz meg kell néznünk az utca korábbi elnevezéseit. Így kiderül, hogy hiába volt közel a Duna, és hiába lehetett benne akár még kecsegét is fogni, a névnek semmi köze a horgászathoz. 1850 és 1874 között ugyanis az utcát Drei Hauer Gasse néven ismerték. A német név egyértelművé teszi, hogy itt földművesekről van szó, és a magyar elnevezés a német név tükörfordítása. Ezzel azt is elvethetjük, hogy vezetéknév lenne a Kapás. Bár a teljes igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy ebben nem lehetünk teljesen biztosak: túlbuzgó hivatalnokok azért néha még egy-egy vezetéknevet is lefordították az utcanevek magyarítása során. Ám mivel ez a túlkapás tényleg ritka, szinte bizonyosnak vehetjük, hogy a Három kapás kocsmát, és így az utcát is a budai szőlőkben dolgozó kapásokról nevezték el. A szőlők hamarosan eltűntek – a hazánkban 1875-ben észlelt filoxéra gyökértetű a 19. század végére kipusztította az itteni ültetvényeket. Néhány éve felmerült a lankák újbóli betelepítése, ám a kísérlet kudarcba fulladt. Az itt dolgozó kapások kocsmájára emlékeztető Kapás utca azonban ma is megvan.

:adbox::7::

Források

Ráday Mihály (szerk.)(2013) Budapesti utcanevek A–Z

Kiefer Ferenc – Ladányi Mária: Morfoszintaktikailag semleges képzések. In: Kiefer Ferenc (szerk.)(2000) Strukturális magyar nyelvtan. 3. kötet. Morfológia. Bp. Akadémiai Kiadó. pp. 165–214.