-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Csodálkozva fogadtuk a hírt: Sólyom lesz az új magyar légitársaság neve. Ha a döntéshozók ragaszkodnak a madárnévhez, milyen alternatívák kerülhetnek szóba? Persze az is érdekel minket, hogy honnan erednek a szóba jöhető madárnevek – ez sem kevésbé rejtélyes, mint a Sólyom-ügy.
Szombat reggel a Magyar Nemzet közölte a rég várt hírt: új magyar légitársaság alakul, mely a Malév utóda lehet. Megrökönyödést csak a légitársaság neve keltett: Sólyom. Bár a Kovács Ferenc, a Malév volt vezérigazgatója a Kossuth Rádió Krónika című adásában úgy vélekedett, a név jól hangzik magyarul és angolul is, az interneten a legnagyobb kritikát a név éppen azért kapta, mert az angol nyelvhasználók számára a név kiejtése egy rejtvénnyel ér fel: minden bizonnyal körülbelül [szóliöm]-nek ejtik majd, ami meglehetősen távol áll a magyar ejtéstől. Persze a fő probléma vele nem ez, hanem hogy a szokatlan írásképp miatt a külföldiek bizonytalanok lesznek az ejtés illetően, és hogy ha érdeklődésükre az autentikus magyar ejtéssel válaszolunk, csak még jobban összezavarodnak – arról nem is szólva, hogy a leírása milyen gondokat okoz majd. (Az, hogy a név megegyezik az egykori alkotmánybírósági és köztársasági elnök nevével, kétségtelenül jó lehetőséget ad a viccelődésre, de hosszú távon aligha jelenthetne problémát.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nem tudhatjuk, a cég tulajdonosainak vagy vezetőinek hogyan jutott eszükbe ez az elnevezés – talán arra gondolta, hogy ha a skandinávoknak jó a sas, akkor nekünk is jó lesz a sólyom. De honnan származik a sólyom szó? Nos, ez a nyelvtörténészek számára is rejtély. A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint különböző török nyelvekben ugyan előfordul hasonló jelentésű (’fiatal sólyom, karvaly’) szó: čuβlï, čavlï – ám a török nyelvekben nincs -m. Ugyan feltételezhetnénk, hogy az -m magyar képzőelem – a TESz. kicsinyítő képzőnek mondja, de ez nehezen igazolható –, ám ilyen képző csak kevés szóban mutatható ki pl. az orom vagy a sulyom szavakban. Az utóbbi egyébként szintén bizonytalan eredetű, talán a sün, sül szavakkal függ össze (mindkettő tüskés), de az -m ugyanúgy tovább bizonytalanítja a származását, mint a sólyomét.
(Forrás: Wikimedia Commons / Dasha / CC CC BY 2.0)
Magáról a sólyomról egyébként szívesen neveznek el legkülönbözőbb dolgokat. Latin nevét, a Falcót a nyolcvanas évek népszerű osztrák popénekese választotta magának, bár nem a madár, hanem Falko Weißpflog keletnémet síugró neve alapján – a német nyelvterületen használatos keresztnév viszont valóban a sólyomra utal. A sólyom szláv neve a sokol (cirill betűkkel сокол) [szokol] szintén népszerű elnevezés: lehet személynév, de így nevezik az eredetileg Csehországban a pánszláv ideológiával összekapcsolódva indult, később más országokban is népszerűvé vált sportmozgalmat (és ennek nyomán egyesületek sorát), a Szovjetunióban neveztek így többek között rádiókészüléket, fényképezőgépet, űrruhát és gyorsvasutat, Lengyelországban motorkerékpárt és helikoptert (a szó lengyel alakja sokół [szokuw]). Az angol falcon szintén előfordul keresztnévként, de gyakori vezetéknév is: persze márkanévként is széles körben használt – akárcsak a hawk.
Az angol hawk és falcon használata nem a rendszertani besorolást követi: hasonló a helyzet a magyar sólyom és vércse esetében is. Persze nyilvánvaló, hogy vércse sem lett volna jó választás: a cs bizonyára [ksz]-ként jött volna a külföldiek ajkára (igaz, talán kevesebb bizonytalankodás után). Mivel a vércse ragadozó madár, naiv nyelvhasználóként arra gondolhatnánk, hogy a vér szóból származik – nos, ez így is van, bár a szótörténészek szerint nem a baromfiudvarban elkövetett vérengzéseinek, hanem a tollazat vöröses színének köszönhetően kapta a nevét. Szintén a vörösességgel kapcsolatos, hogy a szó lószínnévként is használatos, illetve hogy nyelvjárásokban a hasonló felépítésű vörcse szó ’pattanás’ jelentésben fordul elő.
Ha a névadók mindenáron egy madárfaj nevét szerették volna adni az új légitársaságnak, kétségkívül a sas lett volna a legjobb jelölt (milyen kár, hogy foglalt!): persze aligha ejtették volna a külföldiek autentikus magyar ejtéssel, ez éppúgy senkit nem zavart volna, ahogyan ma sem zavarja a skandinávokat, hogy légitársaságukat a magyarok lesasozzák. A sas szintén bizonytalan eredetű, a legvalószínűbb, hogy finnugor, ám mind lapp, mind komi esetleges megfelelője szabálytalan hangmegfeleléseket mutat, így nem lehetünk biztosak a dolgunkban.
Szóba jöhetett volna még a karvaly, melynek autentikus kiejtése szintén nehezen található ki, de [karvali] alakban még nemzetközileg is megszilárdulhatott volna. A karvaly minden bizonnyal török eredetű, bár ez sem hangtani problémák híján való: a török szavak végén [j] van, és ebből a magyarban nem tipikus, hogy ebből [ly] (majd persze ebből [j]) fejlődik (sőt, nyelvjárásokban [l] is előfordul). Kiejtés szempontjából a karvalyhoz hasonló lett volna a bagoly: ennek eredetére azonban még elfogadhatónak tűnő tipp sincs.
Szóba kerülhetne mégy a héja is, ennek ejtésében azonban ismét bonyodalmakat okozhatna, hogy a j ejtését külföldön bizonyára [dzs]-nek vagy [zs]-nek tippelnék. Ennek eredetéről szintén nem tudunk bizonyosat mondani, de a legvalószínűbb, hogy hangutánzó eredetű, és a madár vijjogását utánozza. A szót madárriogatóként is szokták használni, korábban valószínűleg többféle, a házi baromfiakra veszélyes ragadozó madárra is használták.
(Forrás: Wikimedia Commons / Madboy74)
Kézenfekvő lett volna még a légitársaságot az uhuról elnevezni: a madár neve a németben is így hangzik (bár a TESz. szerint a szó nem német eredetű, hanem hangutánzószó), ráadásul a hu-ból amúgy is Magyarországra lehetne asszociálni – igaz, ezt a poént az UHU-Linux már elsütötte.. Hasonlóan jó lehetőség lenne a holló, melynek neve Corvin Mátyás miatt köthető Magyarországhoz. (Ez uráli eredetű, az alapnyelvben viszont hangutánzó szóból keletkezhetett.) Ezek kiejtése kevéssé lenne problémás, ráadásul írásképük könnyebben megjegyezhető.
Akármilyen madárnév persze nem jöhet szóba, például a keselyű (valószínűleg ótörök jövevényszó) nemcsak a kiejtésbeli nehézségek miatt, hanem már jelentésével is riasztó lehet (bár több légitársaságot, illetve repülőgépet is hívnak Condornak). Nyílván olyan névre van szükség, mely pozitív értékeke (nagyságot, erőt) sugall – ugyanakkor kérdés az is, hogy egy polgári légitársaságot célszerű-e ragadozó madárról elnevezni.
Persze egyáltalán nem biztos, hogy az új légitársaságot madárról kellene elnevezni. Az ilyen elnevezéstípus a légitársaságok körében egyáltalán nem tipikus – amikor pedig olvasóinkat arról kérdeztük, mi legyen az új légitársaság neve, olvasóink sem ilyen elnevezéseket kerestek (igaz, a vicces javaslatok voltak többségben).