A nyest a Malév csődjének szomorú hírére felhívást tett közzé, hogy arra az esetre, ha mégis új légitársaság alakulna a régi romjain, ne maradjunk új név nélkül. Az ötlet a fellegekbe repítette olvasóinkat, akik szárnyalni kezdek, és jobbnál jobb elnevezéseket alkottak. Az alábbiakban a legjobbak közül válogattunk.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A legtöbb elnevezés az angol air [er] szót használta különböző összetételekben, és ezzel különböző magyar szavak elferdített alakjait hozta létre. Ilyen volt például magyar helyett a MagyAir, ami ugyan a nem magyar ajkú utasok számára nehezen ejthető, de nagyon találó. Nagyon hasonló a HungAir összetétel, amihez kedves kommentelőnk azt a magyarázatot fűzte, hogy ez egy fapados társaság neve lehetne, ami a nevében nemcsak a nemzeti hovatartozásra utalna, hanem arra is, hogy az utas nem kap enni. Ugyanis a hunger [hángör] angol kifejezés éhséget, éhezést jelent. Ugyanettől a kedves olvasónktól még egy szellemes elnevezést kaptunk: Airdély [erdéj]. Ehhez hasonló elnevezés nem egy határon túli magyarlakta területet, hanem egy híres magyar város nevét kötné az új magyar légitársasághoz: EG-AIR [eger]. És végül nyelvészeti érdekessége miatt muszáj megemlítenünk a SumAir [sumer] megoldást.

Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
(Forrás: Wikimedia Commons / Wo st 01 / CC-SA 3.0)

Hasonló elven olyan szavakat is alkottak kedves olvasóink, amelyek utaltak egyben arra a szerencsétlenségre, hogy befuccsolt a nemzeti légitársaság. Ilyenek például a FingAir, ami az angol ’ujj’ jelentésű finger szóra is rájátszik. Nagyon szellemes megoldás volt a PanchAir [pancser], amit egy másik kedves olvasónk a nemzetközi érthetőség érdekében Lose-Air-re [lúzer] javított. Ebbe a sorba tartozott meg a CsóringAir [csóringer], amihez olvasónk még egy mottót is küldött: „Mi nem megyünk csődbe!”. Végül ebben a sorban az AIROR [error] elnevezés vitte a pálmát a hibára való utalással.

Voltak persze olyan hozzászólóink is, akik a vezető politikusok felelősségét és az ügy politikai oldalát helyezték előtérbe. Így keletkezett a Flydesz [flidesz/flájdesz] vagy az OrangeWays mintájára az OrangeSky elnevezés. Volt, aki rekordot döntött azzal, hogy rengeteg politikus nevébe beleillesztette az air szótagot, akár illett bele, akár nem: Airbán, ViktAir, FidAir, SchmittpAir, KövAir, DörnAir, vagy KósAir. (Érdekes módon ebből a felsorolásból csak Dörner nevébe illik igazán az air, de ő az egyetlen, akinek vajmi kevés köze lehet a Malév csődjéhez, és egyelőre az Új Színház éléről sem repül.)

MegyAiri híd
(Forrás: Wikimedia Commons / Civertan / CC-SA 3.0)

Más nyomon indultak el azok a kedves olvasóink, akik az elnevezési vagy átnevezési hév néhány jellegzetes darabjához kötötték az új légitársaság nevét. Az egyik ilyen a ColbAir [kolber] elnevezés volt; ha már az északi M0-ás híd nem viselheti a nevét, akkor egy légitársaság igazán kijárna neki. Másik olvasónk a repülőtér átnevezéséből indult ki, azt írja, hogy a Liszt Ferenc repülőtéren stílszerűen működhetne egy AIR-KEL [erkel] légitársaság.

Kevesen voltak, akik nem az air szótaggal próbálkoztak, annál viccesebbeket találtak. A tömör és velős HUSS elnevezés utal arra, hogy elszállt valami, hogy a repülésről van szó, és még a Magyarországot rövidítő HU is benne van. Nagyszerű ötlet! Szintén multaságosan csatlakozott a politikai vonalhoz a Felleg(i) elnevezés, ami az egyértelmű jelentésén kívül a nemzeti fejlesztési miniszter nevére is utal. Volt, aki már létő mozaikszókat hasznosított újra: MÁV mint Magyarország Általrepüli a Világot, illetve BKV mint Boeing Közlekedtető Vállalat.

Végül voltak, akik a csődbe ment légitársaság nevére is akartak utalni. Ebből a típusból a legsikeresebbek a Bla-malév, illetve a Tegnaplév elnevezések voltak.

A csőd híre tehát nemhogy lankasztotta volna, hanem inkább felturbózta olvasóink nyelvi fantáziáját. Bárcsak az államháztartásunk lenne olyan végtelenül gazdag, mint a nyelvünk!