Olvasóink gyakran fordulnak hozzánk kérdésekkel, időnként kérésekkel, de az is előfordul, hogy egyszerűen közlik velünk véleményünket. Egy olvasónk például ezt írja alá nem írt levelében:

A bakó és a hóhér között az a különbség, hogy a hóhér sitty-sutty lecsapja az elítélt fejét, a hóhér pedig mindenféle módon vallatja, és kínos módon kivégzi.

Ezért a „bakó” szóhoz nem tapad negatív jelentéstartalom csak félő tisztelet, a „hóhér” szóhoz pedig igen, Az olyan szólások is a hóhérhoz kapcsolódnak, mint a „hóhér borotváljon meg” vagy „tudja a hóhér”.

A német nyelv is megkülönbözteti – külön kasztba helyezi a két ítéletvégrehajtót: „der Scharfrichter” a bakó, aszóban benne van a Richter=bíró, illetve a „der Henker”=a hóhér.

Valószínűleg azt szerette volna írni, hogy „a hóhér sitty-sutty lecsapja az elítélt fejét”. Kíváncsiak lettünk, megnéztük mit ír a Magyar értelmező kéziszótár (ÉrtKsz.).

Az oldal az ajánló után folytatódik...

bakó [...] rég Hóhér.

hóhér [...] 1. nem hiv Ítélet-végrehajtó. | Tört A vádlottak kínvallatását és a halálos ítéletek végrehajtását végző hatósági személy. 2. pejor | Vérengző gyilkos; kegyetlen zsarnok.

Az ÉrtKsz. tehát megerősíti olvasónk állítását, miszerint a hóhér a vádlottak kínzásával is foglalkozik, de szerinte ez csak történeti kontextusban igaz. Persze ha a magyar nyelvterületen belül maradunk, akkor a hóhér szó eleve csak történeti kontextusban használható, hiszen Magyarországon és a környező államokban már nincs halálbüntetés. Ha viszont távolabbra nézünk, nem zárható ki, hogy van, ahol a hóhér munkaköri leírása ma is tartalmazza a vádlottak kínvallatását. Vagy akkor a szótár szerint vele kapcsolatban nem használhatjuk a hóhér szót?

Első pillantásra kétségesnek tűnik az is, hogy az ítélet-végrehajtó alatt mit is ért a szótár: a szó motivációját tekintve bármilyen ítélet végrehajtójára alkalmazható, a börtönőrre és a botütéseket kimérő pandúrra is. A szó jelentése azonban ennél szűkebb, az ÉrtKsz. így határozza meg:

elav A halálos ítéleteket végrehajtó hatósági személy

Semmiképpen nem erősíti meg azonban olvasónk állítását, miszerint a bakó és a hóhér jelentése között különbség van. A szótár szerint a bakó egyszerűen régiesebb forma, de ugyanazt jelenti, mint a hóhér. Ebben viszont biztosan nincs teljesen igaza, hiszen a bakó nem használatos a hóhér másodlagos jelentésében.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) sem erősíti meg olvasónk intuícióját. Eszerint a hóhér valóban foglalkozhat a halálos büntetések végrehajtása mellett kínzással is (bár az idézett adatok kínzásra nem utalnak), de előfordul ’bírósági szolga’ jelentésben is – az előbbi jelentése legkorábban a 15. sz. végén, utóbbi a 16. elején bukkan fel (ezt tekinthetjük egyidejű felbukkanásnak is). A ’vérengző, kegyetlenkedő személy’ jelentése csak a 18. század közepén jelenik meg, 19. század közepén pedig előfordul ’sintér’ jelentésben is. A szó a német bajor-osztrák nyelvjárásából ered, és eredeti jelentése ’akasztó’. A szótár szerint a szó ’bírósági szolga’ jelentése onnan ered, hogy a hazai német nyelvben használatos züchtinger, nachrichter szavak mindkét jelentésben használatosak voltak. (Egyébként sem nehéz elképzelni, hogy az ítéletet egy bírósági alkalmazott hajtsa végre, illetve hogy az ítélet-végrehajtót, amikor éppen nincs mit végrehajtania, a bíróság más feladatkörökben alkalmazza.)

Ami a bakót illeti, a TESz. szerint ennek jelentése ’hóhér’ (tehát jelentéskülönbséget ez a forrás sem állapít meg), és a 16. század közepétől jelenik meg – utána kihalhatott, mert a TESz. szerint a nyelvújítás korában elevenítették fel. Maga a szó előfordul már a 16. század előtt is, már a 13. századtól, de csak személynévként: a TESz. azt feltételezi, hogy eredetileg ’mészáros’ volt a jelentése. A szó ismeretlen eredetű, a TESz. török, olasz, román és magyar belső származtatását (a nyelvjárási bakik ’közösül,; dug döf, szúr’ igéből) is elveti. A szótár említ egy másik, szintén ismeretlen, de minden bizonnyal más eredetű bakó szót, melynek jelentése ’tarisznya’ – ez csak a 19. század elején jelenik meg.

Forrás: Wikimedia Commons

Miután olvasónk véleményét nem tudtuk alátámasztani, el kellett gondolkoznunk azon, mi is lehet a különbség a bakó és a hóhér között. A legvalószínűbbnek azt találtuk, hogy míg a hóhér mindenféle kivégzési módszert alkalmaz, addig a bakó mestersége kifejezetten a lefejezés: elsősorban bárddal, karddal, a guillotin már nem a bakó tipikus munkaeszköze. Ezt az intuíciónkat sem tudtuk megerősíteni, viszont az olvasónk által a bakó megfelelőjeként megnevezett Scharfrichterről azt találtuk, hogy kivégzőeszköze kifejezetten a kard volt, bár később guillotint is használt (Scharfrichter szó szerint élesbírónak fordítható). Ugyanitt azt is olvashatjuk, hogy a Scharfrichter – olvasónk állításával ellentétben – kínzással is foglalkozott. Az olvasónk által felállított különbséget cáfolja az is, hogy a Henker keresőszó a német Wikipédián egyszerűen átirányít a Scharfrichter szócikkhez.

A bakó és a hóhér közötti különbség lehet az is, hogy a bakót inkább csak távolabbi történeti kontextusban használjuk (és maga is régies ízű), míg a hóhér semleges. A magyar Wikipédia Kivégzés szócikkében például elő sem fordul a bakó szó, míg a hóhér tízszer is. 

Forrás: Wikimedia Commons

Természetesen egyénileg eltérhet, ki milyen különbséget érez két szó jelentése között. Olvasónk intuíciója tehát nem feltétlenül téves: környezetének szóhasználata, olvasmányélményei alapján számára nyilván ez a különbség szűrődött le számára. Más kérdés, hogy a szakirodalom alapján úgy tűnik, a nyelvhasználók szélesebb rétege számára nem ez jelenti a különbséget. Kíváncsian várjuk, mit gondolnak olvasóink a kérdésről: a válaszokat kommentben várjuk.