Korábban a galéria szó két, élesen elkülönülő jelentéséről szóltunk. Megírtuk, hogy a szó feltehetően a Galilea földrajzi névre vezethető vissza:

[...] a név a Galilea földrajzi névből származhat. Állítólag Judea lakosságával szemben Galilea lakossága nem volt buzgón vallásos – azt sajnos nem írják, melyik korban.

Ennek kapcsán György nevű olvasónk hívta fel figyelmünket egy érdekfeszítő cikkre, hogy miért tartották Galileát pogány, sőt bugris vidéknek (arra azért felhívjuk a figyelmet, hogy ebben közrejátszott a lingvicizmus is).

Az oldal az ajánló után folytatódik...

György rögtön egy izgalmas kérdést is feltesz:

A cikk logikája szerint a hatvanas évek „galeri”-jeinek is ez az eredete (”peremen állók”)?

Az nem világos, miért mondja György, hogy „a cikk logikája szerint” az következne, hogy ha a galeri szó is a Galileára vezethető vissza, akkor a jelentésének is ’peremen állók’-nak kellene lennie. Mivel a galeriben is végbement az l > r változás, sokkal inkább arra gondolhatunk, hogy ha a szócsaládba tartozik, akkor sem közvetlenül a Galileából származik, hanem a galéria ismert jelentéseinek valamelyikéből fejlődött. Ilyen forgatókönyveket könnyen ki is tudunk találni: például a csoportok bizonyos épületrészeknél gyülekeztek, innen kapták nevüket; vagy az első galerinek nevezett bandának egy képtár körül volt a gyülekezőhelye, innen kapták nevüket – majd a hasonló bandák az ő nevüket. Mindenesetre nem György az első, akiben a két szó közötti kapcsolat lehetősége felmerül.

Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések szótára című művében is azt olvashatjuk, hogy a galeri „a galéria szó játszi rövidítése”, jelentéstani kapcsolatra azonban nem utal. A hangtani érvelés sem meggyőző, hiszen valószínűbbnek tűnik, hogy a szó átvétel egy olyan nyelvből, amelyben a szó végén nincs a (pl. német, francia, angol) – ez magyarázhatja azt is, hogy é helyett miért e van a szóban.

Forrás: rimretro.hu / Urbán Tamás

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára sajnos nem foglalkozik a galeri szóval, ám az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng. – Magyar etimológiai szótár) igen. Bár Györgyhöz hasonlóan mi is a hatvanas (vagy inkább ötvenes-nyolcvanas) évekhez kötnénk a szót, eszerint már 1900-ban felbukkan ’tolvajbanda’ jelentésben – a ’huligáncsoport’ jelentésben 1954-től adatolt. A szótár szerint a szó (ausztriai) német eredetű: ezek szerint a Galerie [galerí] ’képtár, műgyűjtemény’ jelentése mellett ’banda’ és ’alvilág’ jelentésben is használatos (volt?). A ’képgyűjtemény’ > ’alvilág’ jelentésváltozást állítólag a bűnözői nyilvántartásnak köszönheti: a Galerie der schöner Männer (szó szerint ’szép férfiak képtára’) annak az albumnak volt a gúnyneve, melyben az ismert bűnözők arcképeit gyűjtötték össze.

A magyarázat meggyőző, és a benne szereplő váratlan fordulat ellenére sem annyira meglepő, hogy a galeri a galériával függ össze. Ilyen jelentésváltozás számtalan módon lejátszódhatott (volna). Például az angolban a gallery ’színházi galéria’ jelentéséből kifejlődött a ’galérián ülő közönség’, a ’a galéria tipikus közönsége’ jelentés. Mivel a galérián az olcsóbb helyek találhatók, ez a kevésbé tehetős, kevésbé művelt, kevésbé kifinomult közönségre utal. Ennek köszönhető pl. a to play to the gallery ’hatásvadász módon, ripacskodva játszik’ (szó szerint ’a galériának játszik’) kifejezés. A műveletlen rétegek felől pedig a jelentés átcsúszhat a kifejezetten a társadalom peremén élő, lumpen rétegek felé, és máris a galeri jelentésénél vagyunk.

De még mindig az angol alapján egy másik út is elképzelhető lenne. Az a gallery of kifejezés eredetileg nyilván műtárgyakkal kapcsolatban volt használatos: a gallery of pictures ’képgyűjtemény’, de később mindenféle csoportra használni kezdték (pl. a gallery of balding middle-aged men ’egy csoport kopaszodó, középkorú férfi’). Ez a ’csoport’ jelentés pedig önállósodhatott volna, és a galeri ma ismert specifikus jelentésében is megállapodhatott volna.

A meglepő etimológiai kapcsolatok néha nem is olyan meglepőek...