nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
létjogosult vagy slendrián
Hány bébe mész?

Mikor lehet kifejezés használatát biztosan a beszélők „slendriánságának”, hanyagságának tulajdonítani? A hanyagság mindig valamilyen elvárásnak való meg nem felelést jelent, tehát csak olyan esetek jönnek számításba, amikor a beszélőtől elvárják a pontos megfogalmazást, és ő nem teljesíti ezt az elvárást.

Kálmán László | 2015. május 6.
|  

Az alábbi kérdés egy magát meg nem nevező olvasónktól származik, ami persze nem jelenti azt, hogy ez az olvasó azonos lenne valamelyik másik névtelennel. Mi persze azoknak az olvasóknak is csak a keresztnevét említjük, akik teljes névvel küldik el a kérdéseiket, tehát nem nagy kockázat az sem, ha valaki bemutatkozik. Sőt, én arra buzdítanám a kérdezőket, hogy vállalják a teljes nevüket is, de persze én csak akkor fogom ezeket közzétenni, ha felhatalmaznak rá. Szóval ez a kérdés:

Mennyire létjogosult vagy slendrián bizonyos számszerűségek verbális használata. Konkrétan – egy, a pedagógusok körében elterjedt szóhasználatra utalnék – , hogy pl. megyek a 4. osztályhoz helyett: megyek a 4b-be (ejtve, a négy bébe), vagy viszem a kettő C-s naplót s hasonlók ... A -dik rag elhagyása, persze máshol is – pl. címek említésekor – is hétköznapi. Nem azt mondom, hogy Nyár u. (5.) ötödik, hanem csak öt, és akár a fszt. három sem harmadik, pedig 3. -nak írandó.
A híres négy bé
A híres négy bé
(Forrás: Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyüjtemény / CC BY-SA 3.0)

Nem is olyan régen írtam ebben a rovatban a számok kiejtéséről, és abban a válaszban röviden jeleztem, hogy a tőszámneveket nagyon sokszor használjuk megszámozott sorozatok tagjainak azonosítására (például házszámok), és hogy ez a használatuk az emberiség történetében viszonylag új keletű. Ezért sokszor figyelhető meg ingadozás a tőszámnév és a sorszámnév használata között, amikor ilyen szám-azonosítókat mondunk ki. Még a legrégebben használt azonosítóknál is van ingadozás, például akkor, amikor hónap valahanyadik napjáról beszélünk: március 15. (ejtsd: [tizenöt] vagy [tizenötödike]). Nem hinném, hogy a rövidebb alakot „slendriánnak” lehetne nevezni, vagyis nem hiszem, hogy hanyagság lenne az oka a rövidebb változat használata.

Hasonló a helyzet névtelen olvasónk példájával is. A 4b [négy bé] kiejtése nyilván rövidebb, mint a [negyedik bé] hangsor, de ebből nem következik, hogy a használatának hanyagság lenne az oka. (Ami pedig a „2” szám [kettő] ejtését illeti, a fent linkelt válaszban arról részletesebben szóltam.) Igaz, hogy az úgynevezett „nyelvvédők” egyik slágertémája a tőszámnevek használata sorszámnevek helyett (például számtalanszor elítélték a tizenkét kerületi tanács típusú szerkezeteket), de a beszélők szemlátomást fittyet hánynak az ilyen pedantériára.

A félreérthetőség lehetősége persze fennáll (hiszen lehetséges éppen, hogy valaki tizenkét különböző kerület tanácsáról akar beszélni), de a tapasztalat azt mutatja, hogy igen ritka a tőszámnevek használatából származó félreértés, és a beszélőket nem zavarja. Minden nyelv tele van félreérthető kifejezésekkel, és minden nyelv beszélői jól elvannak ezekkel.

Egyáltalán mikor lehet kifejezés használatát biztosan a beszélők „slendriánságának”, hanyagságának tulajdonítani? A hanyagság mindig valamilyen elvárásnak való meg nem felelést jelent, tehát csak olyan esetek jönnek számításba, amikor a beszélőtől elvárják a pontos megfogalmazást, és ő nem teljesíti ezt az elvárást. Így hanyagságnak nevezném, ha valaki a boltban azt mondja, hogy Abból az izéből kérek kettőt, különösen, ha az eladó számára ez az információ kevés, és ha a vevő mögött türelmetlenül kígyózik a többi vásárló sora. Nem hiszem, hogy ehhez hasonlítható az a szituáció, amikor az iskola folyosóján az egyik tanár így szól a másikhoz: Megyek a négy bébe.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
24 szigetva 2018. május 30. 18:07

@Túlképzett Tanyasi Troll: Persze, de a köznyelvi norma is alkalmazhat fura megoldásokat.

23 Túlképzett Tanyasi Troll 2018. május 29. 23:23

@szigetva: „a tárgy eset, a többes szám és a melléknévi -s kötőhangja általában együtt áll”

Gondolom azért más ellenpélda is akad ilyesmire, nem? (Pl. olajat, *?olajak, *olajas – itt max. az *?olajt, olajok, olajos merülne fel alternatívaként, de eta apó az elsőt szerintem itt sem kamázná.)

Akkor a „semmilyen szempontból” helyett inkább úgy helyesbítenék, hogy abból a szempontból nem fura, hogy csak a „megszokottat” hozza – a kodifikált köznyelvi normával (és megkockáztatom, a többség nyelvhasználatával is) megegyezik.

22 szigetva 2018. május 29. 21:40

@Túlképzett Tanyasi Troll: De fura, mert a tárgy eset, a többes szám és a melléknévi -s kötőhangja általában együtt áll, mély nyitótő után -a-, mély nem nyitótő után -o-. Az teljesen irreleváns, hogy mit ír bármilyen könyv, maximum azt mutatja, hogy ebben az esetben a könyvek által leírt nyelvváltozatot követem. De ez a nyelvváltozat itt eltér a megszokott mintától.

21 Túlképzett Tanyasi Troll 2018. május 29. 21:03

@szigetva: A „te” paradigmád semmilyen szempontból nem fura. Azt, hogy a második többes számaként jó a másodikok és a másodikak is, A magyar helyesírás szabályai szótárrésze (397. old.) is tartalmazza; a többivel kapcsolatban pedig a nyelvi tanácsadó szolgáltatók legautentikusabbja, az e-nyelv.hu is frappáns magyarázattal szolgál a kétségekkel küzdő nyelvhasználóknak: „A nyelvben a szabályosság nem kizárólagos, ezért az általánosságokon túl a szótárak adhatnak felvilágosítást”. www.e-nyelv.hu/2011-05-17/masodikos-masodikat/

@apó eta: Mivel a szótárban a kérdéses „másodikas” alakulat valóban nincs benne, ezért a hibázó tanarat időközben – statáriális eljárást követően – életfogytig tartó halálbüntetésre ítéltük, e büntetés letöltése után pedig azonmód Szibériába száműzzük; reméljük gyors intézkedésünk a további renitens tanerőknek is intő példaként szolgál majd.

Tisztelettel és a felháborító mulasztás miatt Szíves Elnézését Kérve:

Tonhauserné Tirpák Titanilla,

Klebesberg Belső-Pesti Tankerületi Központ Igazgató Helyettes

20 aphelion 2018. május 29. 19:08

Ez a másodikos/másodikas inkább regionális mintsem slendriológiai ingadozás, de persze nem lepne meg, ha a kolléga az utóbbinak venné...

@Irgun Baklav: "Szerintem a legaslendriánabb verzió: „A második osztályos tanulók szíveskedjenek a sor elejére fáradni, a hatodik osztályos tanulók maradjanak hátul.”"

Tökéletes megoldás, bár nem esküdnék meg rá, hogy másodikas/-os koromban megértettem volna 🤣

19 szigetva 2018. május 29. 18:09

@MolnarErik: fura, nálam ez a paradigma:

másodikat / *másodikot

másodikak / másodikok

*másodikas / másodikos

18 MolnarErik 2018. május 29. 17:29

@aphelion: kosokkal. Kéne.

17 Irgun Baklav 2018. május 29. 17:29

@aphelion: Mondjuk szerintem itt csak azzal volt baja a hozzászólónak, hogy [másodikas] szerepelt „második A-s” (avagy [ás]?) vagy „másodikos” helyett.

Szerintem a legaslendriánabb verzió: „A második osztályos tanulók szíveskedjenek a sor elejére fáradni, a hatodik osztályos tanulók maradjanak hátul.”

16 aphelion 2018. május 29. 15:26

@apó eta: "Amikor egy magyartanár azt ordítozza a buszmegállóban álló gyerekeknek, hogy "másodikasok előre, hatodikasok hátra", akkor nehogymár én legyek a hülye a gyerekem szemében, ha azt mondom neki, hogy ezt meg se hallja!"

Ebben vajon mi a slendrián, és hogyan kéne aslendriánul mondani? 🤔

15 lcsaszar 2015. május 7. 11:34

A cikkben felhozott kiejtés véleményem szerint egyfajta bennfentességet is kifejez. Az használja így, aki az adott helyen (iskola, kerület, város) otthon érzi magát, és hozzá hasonló közönséghez szól. A "megyek a Csasziba" (Császár uszodába) analógiájára ebben a körben teljesen jogos és érthető a rövidítés.

14 Fejes László (nyest.hu) 2015. május 7. 08:39

@hovatovabb: Tehát a feltámadás újravilágrajövetel?

13 szigetva 2015. május 6. 22:50

@hovatovabb: Csak arra akartam felhivni a figyelmed, hogy az általad citált "corpus sanctus dei" latinul értelmetlen. (De persze nem fűzök hiú reményeket ahhoz, hogy veszed az adást.)

12 hovatovabb 2015. május 6. 22:12

@szigetva: magyarul megtestesülés : világrajövetel.

elhunyni : világbóltávozás.

feltámadás : újramegtestesülés.

11 hovatovabb 2015. május 6. 22:04

az Úrnak a napját számítják. ami szabbatum.

.

latinum litanum.

domini dominium.

devatum devatum

10 hovatovabb 2015. május 6. 22:01

az Úr évét azt azt hiszem, azt régebb óta számítják.

.

az Urunk Jézus

Buddha után 543 évvel

4 ezer 5 száz 7 éve h lovas nemzet

9 ezer pár éve h a tüzet ismeri

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X