Szilvia nevű olvasónk egy rejtélyes, teljesen logikátlannak tűnő szerkezetre hívja fel a figyelmünket:

Miért van az, hogy a „köztünk”, „kettőnk közt” helyett a nagyon mókás és értelmezhetetlen „közted és köztem” terjedt el a nyelvünkben? Ráadásul olyannyira, hogy még szinkronizált filmekben is hallani...

Tényleg, hogy is juthat eszükbe a magyaroknak így mondani, hogy közted és köztem, miközben se a közted, se a köztem nem értelmes önmagában? Nem is mondunk olyat, hogy közted is és köztem is vagy hogy se közted, se köztem. Amit Szilvia „mókásnak” és „értelmezhetetlennek” nevez, arra a nyelvészek azt mondanák, hogy itt az és kötőszónak valami egészen sajátos használatával állunk szemben, amikor formailag ugyan mellérendelő szerkezetet látunk-hallunk, de a szerkezet mégsem azt jelzi, hogy van egy állítás, amit a mellérendelés mindkét tagjára vonatkoztatunk, mint például abban hogy engem és téged ki fognak rúgni.

Forrás: Marten Gimp

Az persze világos, hogy miért nem értelmes a köztem vagy a közted: a között (közt) jelentése miatt, hiszen az vagy több dolog által határolt területre, illetve időtartamra vonatkozik (Kókusz átfutott a pitbullok között, illetve Nem utazunk el karácsony és újév között), vagy pedig több dolog valamelyikére (ebben az esetben sokszor a közül névutó is használható): Ki közöttetek (közületek) a legéhesebb? (Angolul például az előbbit a between, az utóbbit az among elöljárószó fejezi ki.) Így aztán nem csoda, hogy csak olyan névszói szerkezethez tartozhat, amelyik több dologra utal: többes számúhoz vagy és-sel összekapcsolt mellérendelthez: a pitbullok között, karácsony és újév között, közöttetek. Az utolsó szóalak, a közöttetek (vagy köztetek) valójában a többes szám második személyű névmás között névutós alakját fejezi ki (a nem létező *ti között helyett) – a magyarban sosem kerül toldalék vagy névutó a személyes névmások után, hanem ehelyett a toldalékok és a névutók személyragozott alakjait használjuk (pl. értük, velünk, miattuk). (Ezeket a toldalékos alakokat egyébként általában megelőzhetik személyes névmások, pl. (ti)köztetek, (ő)értük, (mi)velünk.)

Van azonban olyan helyzet, amikor ezeket az egyszerű mintákat nem tudjuk alkalmazni. Mi történjen akkor, ha a között (közt) vagy a közül névutót olyan és-es mellérendelt névszói szerkezethez akarjuk illeszteni, amelyikben személyes névmások (vagy azok is) vannak? Említettem, hogy névmások után nem használunk toldalékokat és névutókat (hanem helyettük személyes toldalékot illesztünk toldalékokhoz és névutókhoz). És ha mellérendelésben szerepelnek? Nincs *én és te miatt, csak miattam és miattad, de nincs *János és én miatt sem, csak János miatt és miattam, ahogy természetesen toldalékoknál is ez a megoldás: engem és téged, Jánost és engem. Nos, formailag ugyanezt az eszközt használjuk abban is, hogy közted és köztem (a nem létező *te és én között helyett), ez magyarázza Szilvia megfigyelését. És hasonlóképpen nekem az a természetes, hogy János között és köztem, bár esetleg ebben az esetben talán arra se kapnám fel a fejem, hogy János és énköztem. Hogy a kétféle megoldást milyen arányban használjuk, nem tudom megállapítani, mert sajnos nincs olyan magyar korpusz, amelyben ezt könnyedén meg lehetne keresni. De az az érzésem, hogy a közted és köztem és a hasonlók mintájára talán még olyat is mondanak, hogy az egy újraelosztási ráta között és a jövedelemelvonási ráta között az a különbség, hogy ...

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mint a fentiekből kiderül, Szilvia teljesen indokolatlanul gyanakszik angol hatásra:

Ilyen nagy hatással lenne a magyar nyelvre az angol „between you and me”?

Csakhogy az idézett angol kifejezés, a between you and me éppen nem olyan szerkezetű, mint a magyar közted és köztem, hanem olyan felépítésű, mint a magyarul nem létező *te és én között – az angolban ugyanis nincsenek az elöljárószóknak személyre utaló toldalékolt alakjaik, és simán az egymás mellé rendelt személyes névmásokból álló névszói szerkezet elé illeszthetők (mint abban is, hogy between you and me). Angolul viszont nem lehet olyan szerkezetet használni, mint a magyar közted és köztem: nincs olyan angolul, hogy *between you and between me. Szóval az angol hatás kizárva, a magyarra jellemző szerkezetről van szó.