Létezi ilyen személynév is (Gór Nagy).

@Galván Tivadar: van kapcsolat. A héber gorál = sors. A sors dobálja. De ez már képzett szó.

A gór nem nagy, hanem nagyhangú (meg hosszú is, az helyes), mert eredete a garat. A héber gur = fióka - nagyhangú, folyton enni kér, tátott a szája és fészeklakó. A héber gár, gur = lakik (a magyar góré kukorica "kunyhó").

A héber hone = táboroz. A hun-gár valszeg tábor-lakót jelent és KELL hozzá a H.

És a gora, ami jó sok nyelven HEGY? A héber gir = mészkő, kréta: lyukacsos, dörzsölős - a garathang is grrr - garúa = durva.

Szóval ez, lagalábbis a héberben egy óriási szóbor, aminek a legrégibb eredete a garat lesz.

és mi a helyzet a GÓRé-val? :D

GÓRUGRÁNY! XD

Imádom. Valaki nevezzen már el így egy erzsébetvárosi romkocsmát... XD

@Galván Tivadar:

Egy lehetséges magyarázat a "górál"// "dobál, hajigál"-ra:

Szerintem a szláv "gór(ka)" mely hegyet jelent, összevetve a "GÖR-"/ "gur-" (gördít, gördül/ gurul), és a "kor-" (kordul) szótővel láthatóvá tesz" egyfajta magyarázatot.

A földlemez ütközéses keletkezésű (a földlemezeket gondolom a Föld forgó mozgása csúsztatja/"gördíti" a magma külső felületén) gyűrt (Júra) hegyek tulajdonsága, hogy magasak (nagyok), de ugyanakkor töredezettek is.

Ha a (kör alapú) vulkánok megjelölésére is kiterjed a "gór.." szótövű elnevezés, akkor a "dobál, hajigál" tulajdonság is jogos..

-A "górcső" elnevezésre praktikus magyarázat:

Szerintem a górcső (mikroszkóp) nagyon fontos tulajdonsága (az előzőekhez hasonlóan) egyfajta GÖRdíthetőség föl-le és síkban is. Ez a képesség biztosítja, hogy a vizsgálandó tárgyra precízen képesek vagyunk közelíteni az eszközzel.

Lehet itt pótkérdést föltenni? Az rendben van, hogy a "górcső" a "gór" ("nagy ") szóból származik, de van-e valami összefüggés a "gór" ("nagy") és a Kelet-Magyarországon a mai napig meglevő "gór" a. m."(szét)szór, hint" ill. "górál" a. m. "dobál, hajigál" között?

Ezt már én is meg akartam kérdezni.