A pozsonyi lap állandó gazdasági kommentárírójának Gazdagság vagy magyarság? című írása a felvidéki magyarság lehetséges jövőképeit vázolja fel, azok gazdasági mozgatórugóit állítva a középpontba. Minden magyar tudományos műhely, politikai tömörülés, de a magyar társadalom tagjai is egy gazdaságilag erős Felvidéket szeretnének, mert azt vallják, hogy a helyi magyarság megmaradásának záloga egy gazdaságilag megerősödött közösség – írta Horbulák Zsolt. Hozzáteszi: ezzel az elvárással nincs is gond, azonban az eddigi tapasztalatok alapján látni kell azt is, hogy a gazdaságilag sikeres jövő megváltoztatja az érintett vidék etnikai arculatát is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A cikkíró példákat felvonultatva rámutat: ha egy nemzetiségek által lakott vidék jobb gazdasági adottságokkal rendelkezik, felgyorsul a többségi nemzethez tartozók bevándorlása. Megjegyzi, hogy Dél-Szlovákia mintegy 400 települése mindmáig azért tudta megőrizni magyar jellegét, mert túlnyomó részük halódó kistelepülés, ahová nem érdemes beköltözni.

A szerző szerint ezt a Pozsonyhoz közeli magyar falvak lakossági összetételének az utóbbi húsz évben tapasztalt változása is alátámasztja. Az említett időszakban ugyanis a szlovák régiókból a fővárosba be, majd egy idő után annak vonzáskörzetébe kiköltöző tömegek oly mértékben átformálták a régió etnikai összetételét, hogy ma Pozsony környékén egy sor olyan, két évtizede még magyar településnek számító falu van, ahol időközben kisebbségbe került a magyarság.

Az említett trendek a cikkíró szerint arra ösztönzik a helyi lakosságot, hogy még inkább törekedjen az önigazgatás valamilyen formájának kialakítására. Ha a magyar régiók valamilyen csoda folytán meggazdagodnának, abból a magyarság csak akkor tudna profitálni, ha képes lenne valamilyen területi autonómiát is kiharcolni – húzta alá Horbulák Zsolt cikkében.