Molnár Attila, a Csenkey baranta csapat vezetője az MTI-nek nyilatkozva a kezdeményezésről azt mondta: az első rovásírásos helységnévtáblákat Csenkén, Vajasvatán és Csörgén helyezték el, majd legutóbb 5 másik településen, Illésházán, Tonkházán, Kismagyaron, Bélvatán és Rónyán jelentek meg az új táblák.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A civil kezdeményezés célja az ősi magyar kultúra egyes elemeinek megismertetése és népszerűsítése volt, amelyre Molnár Attila szerint annál inkább is szükség van, mert sajnos a Felvidéken a saját kultúrától való elidegenedés jelenségének nem egy példája figyelhető meg. A kezdeményezés ötletgazdája szerint legfőbb céljuk, hogy visszavezessék az embereket a gyökereikhez. „Találjunk önmagunkra, hogy ne szappanoperákon, hanem néptáncon, népdalon, népzenén nőjenek fel a gyerekeink” – hangoztatta Molnár Attila, aki szerint bár eleinte akadtak félelmek, a kezdeményezés végül pozitív fogadtatásra talált a helyi közösségekben.

A rovásírásos helységnévtáblák kihelyezését a civil kezdeményezés az egyes települések tulajdonában vagy kezelése alá tartozó területeken a helyi önkormányzatokkal együttműködve, részben saját forrásokból valósította meg. „Gyűjtést nem rendeztünk a táblákra, hanem olyan helyi vállalkozókat és magánszemélyeket szólítottunk meg, akik szintén felvállalták a kezdeményezés céljait” – jegyezte meg a Csenkey barantások vezetője. Elmondta: terveikben szerepel, hogy idővel az összes csallóközi településen legyen rovásírásos helységnévtábla, a későbbiekben pedig a Felvidék többi régiójában is megjelenjenek a rovásírásos helységnév megjelölések. „Ha minden jól megy, és kezdeményezésünk az önkormányzatok részéről is pozitív válaszra talál, még október folyamán újabb táblákat helyezünk ki a Csallóközben, novemberben pedig a Bodrogközben” – fejtette ki Molnár Attila.