-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A farkasok üvöltése nem a stresszről, hanem az egymáshoz fűződő kapcsolatuk minőségéről árulkodik – vélik egy ausztriai farkaskutató-központ kutatói, akik kilenc, két különböző falkából kiválasztott farkas viselkedését vizsgálták.
A kutatók megfigyelték, hogy minden esetben, amikor egy farkas elhagyja a falkát, a többiek vonítanak. Azt azonban nem tudták, hogy mitől függ a farkasok vonításának a minősége, illetve, hogy mi az oka a hangadásnak ebben az esetben. Az előzetes feltételezések szerint a vonítás ezekben az esetekben az állatok stressz-szintjéről árulkodik, és automatikus reakció arra, hogy valamelyik tag elhagyja a falkát. Az új megfigyelések azonban azt mutatják, hogy ennél bonyolultabb összefüggésről van szó: az üvöltés akár akaratlagos tevékenységnek is tekinthető – számol be az eredményekről a Science Daily.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kutatók kérdése tehát az volt, hogy a hangadás ezekben az esetekben automatikus érzelmi reakció-e, vagy esetleg képesek a farkasok változtatni a hangadás minőségét a társas kontextus függvényében. „Az eredményeink azt mutatják, hogy a farkasok közti társas kapcsolatok inkább megmagyarázzák a vonítás változatosságát, mint az egyes farkasok érzelmi állapota” – mondta el Friederike Range, a kutatócsoport egyik tagja. „Mindebből pedig arra következtethetünk, hogy a farkasok akaratlagosan tudják változtatni a hangadásuk minőségét.”
A kutatás során a tudósok feltérképezték a falkán belüli dominanciaviszonyokat, illetve azt, hogy melyik farkasnak melyik a leginkább preferált partnere. A kísérlet keretében egyes farkasokat kiemeltek a falkából, és pórázon vezetve elvitték őket sétálni. A falkában maradottak ezekben az esetekben mindig vonítani kezdtek; ezeket a hangokat rögzítették. Eközben a kutatók mérték a falka tagjainak stresszhormonszintjét.
A rögzített eredmények elemzéséből az derült ki, hogy az egyes farkasok intenzívebben vonítanak, ha olyan egyed hagyta el a falkát, akivel jobb viszonyban vannak, azaz, ha számukra az adott egyednek magas a szociális rangja. A vonítás intenzitása és mennyisége azonban nem mutatott összefüggést azzal, hogy milyen volt a vizsgált egyedek stresszhormonszintje. Ezek az eredmények tehát azt mutatják, hogy a vonítás nem automatikus reakció a stressz-szint növekedésére, hanem rugalmasan alakítható a kontextustól függően.
Forrás
Wolves Howl Because They Care: Social Relationship Can Explain Variation in Vocal Production