A máltai nyelv több szempontból is egyedi: ez az egyetlen sémi nyelv Európában, és a sémi nyelvek közül is az egyetlen, amit latin betűkkel írnak. A máltai az arab nyelv magrebi dialektusaiba tartozó nyelvjárás, amely azután fejlődött önálló nyelvvé, hogy a keresztesek elfoglalták a szigetet, és a máltai arabok áttértek a keresztény hitre. 1936 óta Málta hivatalos nyelve (az angollal együtt), és 2004, Málta EU-csatlakozása óta az Unió hivatalos nyelve is. A legutolsó adatok szerint körülbelül 330 ezren beszélik: nagy részük Máltán, de élnek kivándoroltak az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában is, akik még mindig használják a nyelvet.

A sziget madártávlatból
(Forrás: Wikimedia Comons)

Egy kis nyelvtörténet

A máltai nyelv első írásos említése 1364-re datálódik, amikor is katániai bencés apostolok arról számoltak be, hogy nem tudnak apátságot alapítani Máltán, mert nem értik a nyelvüket. Az első máltai nyelvemlék az Il Cantilena, amely egy 15. századból származó költemény, az első máltai szótárat pedig egy francia lovag készítette 1640-ben. 1584-ben Pasquale Vassallo, egy dominikánus fráter máltai és olasz dalgyűjteményt adott ki, de a kötet csak egy évet „élt”, ugyanis állítólagos obszcén tartalma miatt a spanyol inkvizíció áldozatául esett. Jelenleg a vallettai könyvtárban körülbelül 750 ezer 16-18. századi könyv rohad – szó szerint, ugyanis nincs pénz a restaurálásukra.

A máltai nyelvtörténeti besorolása a történelem folyamán többször változott. Kezdetben azt gondolták, hogy a pun nyelvek valamilyen leszármazottja, később berber nyelvnek gondolták, a fasiszta Olaszországban pedig egyértelműen az olasz egy dialektusaként volt számon tartva.

Latin betűs ábécé

A latin betűs ábécéjük nagyjából az angolban is használt betűket tartalmazza, de van egy pár különleges példány is a készletben. Ilyen például a ħ, amit csak szóeleji pozícióban ejtenek, a szó belsejében néma marad. A għ náluk hasonló digráf, mint a magyarban például a gy, ejtése az arab torokból ejtett g-nek felelne meg, ha ejtenék, de mára már csak etimológiai jelentősége van. Az s-t természetesen sz-nek mondják, az x-et pedig s-nek, így ha a hangulatos kis halászfaluba, Marsaxlokkba akarunk eljutni, marszaslokk után érdemes érdeklődnünk.

És egy kicsit közelebbről...
(Forrás: Wikimedia Commons)

Érdekes jövevényszavak

Málta fordulatos történelme a nyelvben is lecsapódott, ami leginkább a szókincsben érhető tetten. A máltai szavak 52%-a olasz, 32%-a arab, 6%-a angol, míg a maradék nagy része francia eredetű. A legalapvetőbb hétköznapi kifejezések nagy része is francia vagy olasz hangzású: bonġu 'jó reggelt', bonswa 'jó estét', grazzi 'köszönöm', skuzani 'elnézést'. A valamely újlatin nyelvet beszélők számára egyes bonyolultabb kifejezések, mint a Ġeografikament, l-Ewropa hi parti tas-superkontinent ta' l-Ewrasja 'Geográfiailag Európa az Eurázsiai szuperkontinens része' kis utánagondolással érthető, míg az egyszerűbbek, mint az Ir-raġel qiegħed fid-dar 'Az ember a házban van' egyáltalán nem. Ez nyilván azért van, mert az ősibb szavak arab eredetűek, míg az újabbak között több a jövevényszó. Ami szókincs tekintetében nagyon érdekes: az istent úgy mondják, hogy alla, és emellé nagyon katolikusok...

Egy pár további jövevényszó:

ismétel – irrepeta;

relatív – relattiv;

elhagy, elmegy – telaq;

színész – attur;

agresszió – attakk;

döntés – decinsjoni;

papír – karta;

béke – paci;

toll – pinna;

királynő – regina.

(További érdekességeket lehet találni az online angol-máltai szótárban)

A határozott névelő az olaszhoz hasonlóan il, ami a névszóhoz kötőjellel kapcsolódik: il-mera 'a tükör'. Ha az utána következő főnév vagy melléknév magánhangzóval kezdődik, akkor csak egy sima l marad: l-orizzont 'a horizont'. Viszont ha a főnév a c, d, n, r, s, t, x, ż vagy z betűk valamelyikével kezdődik, akkor a névelő mássalhangzója hasonul: it-tipjip 'a dohányzás', ix-xitan 'a sátán', iz-zalza 'a szósz'.

Sémi alaktani rendszer

A jövevényszavakat a nyelv jól integrálta az alapvetően sémi alaktani rendszerbe. A névszók három számot: egyes, kettős és többes számot különböztetnek meg. A kettős számot (másnéven duálist) a párban levő dolgokra használják, például: id 'kéz' > idejn 'kezek'. A többes szám képzése történhet szóvégi toldalékkal (Malti 'máltai' > Maltin 'máltaiak', omn 'anya' > omnijiet 'anyák', ajruplan 'repülőgép' > ajruplani 'repülőgépek'), vagy ún. belső képzéssel, amikor a szó belsejében történik változás (dar 'ház' > djar 'házak', but 'csomag' > bwiet 'csomagok', ktieb 'könyv' > kotba 'könyvek'). Ez utóbbi közös sémi jelenség, ami a névszóknál az úgynevezett tört többes számot hozza létre a többi sémi nyelvben is, pl. héber: rōkēb 'lovas' > rekeb 'lovasok', szír: qǝrītā 'falu' > quryā 'falvak', arab: qarya > qurā. A sémi nyelvek legszembeötlőbb közös alaktani jellegzetessége az úgynevezett mássalhangzós gyökrendszer megléte, ami azt jelenti, hogy a szavak alapjelentését az általában három mássalhangzóból álló gyök hordozza, és a különböző szóalakokat magánhangzók és mássalhangzós képzők belepakolásával kapjuk meg. Tipikus arab példa a ktb 'írás' gyök, amiből a következő szavak állnak elő: kitāb 'könyv', kutub 'könyvek', maktaba 'könyvtár', kātib 'író'. Mint a fentebbi példákból láthattuk, ugyanez a gyök a máltaiban is megvan. Továbbá az is leszűrhető a máltai példákból, hogy a nyelv életében régebbi, arab eredetű főnevek többes száma többnyire az ősi arab belső képzéssel áll elő, míg a fiatalabb jövevényszavak inkább a szóvégi toldalékot kapják.

A háromféle számjelölőn kívül két nyelvtani nemet is megkülönböztet a máltai nyelv. A hímnemű főnevek általában mássalhangzóra vagy u-ra, a nőneműek pedig i-re és a-ra végződnek. Vannak persze kivételek itt is: a papa 'pápa' és a már említett alla hímneműek, míg a ruh 'lélek' és a qalb 'szív' nőneműek.

Az igeragozás szintén az arabot követi, vagyis a mássalhangzós gyökbe toldódnak be a ragok. Az ige kettős számot már nem különböztet meg, és nincs nembeli megkülönböztetés a többes szám harmadik személyben. A szokásos ktb példánál maradva:

írok – nikteb;

írsz – tikteb;

ír (nőnem) – tikteb;

ír (hímnem) – jikteb;

írunk – niktbu;

írtok – tiktbu;

írnak – jiktbu.

Nyelvhasználat napjainkban

A sémi alapoknak köszönhetően a máltai nyelv hangzása teljesen arabos, amiből a laikus hallgató elég sűrűn kihall bizonyos angolból, olaszból vagy franciából ismerős szavakat. Mivel a máltaiak nagy része kiválóan beszél angolul (bár egyes helyiek szerint egyre rosszabbul), és nagyon sokáig az volt a hivatalos nyelv, sokszor előfordul viszonylag hétköznapi szituációkban is az úgynevezett kódváltás (code-switching), amikor keveredik a két nyelv.

A helyi kocsmában például a fociról teljesen kevert nyelven beszélnek egymással, főleg azért, mert jó pár éve ottrekedt angolok, skótok és ausztrálok is járnak oda...

Források:

Basic Maltese Grammar by Grazio Falzon

Maltese Language -- Wikipedia

Fodor István (szerk.): A világ nyelvei. Akadémiai Kiadó, 1999.