-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A nyelvtanuló hamar szembesül azzal, hogy az egyes nyelvek másként osztják fel a világot. Ám mi van akkor, ha a világ változik? Kénytelenek a fordítói stratégiák is megváltozni?
Papp Ferenc Könyv az orosz nyelvről című műve az egyik legkitűnőbb, a nyelvészetről szóló ismeretterjesztő munka. Megértése igazán mély orosz nyelvtudást nem igényel, bár a szerző a mű megírása idején számíthatott arra, hogy az olvasó legalább a cirill betűket ismeri, és valamennyire ért is oroszul.
A kötetnek a jelentésről szóló fejezetében Papp Ferenc olyan problémákat boncolgat orosz példákon keresztül, melyek bármely nyelv tanulásakor relevánsak. Az egyes nyelvek ugyanis különbözőképpen osztják fel a világot: az egyikben külön szavakat találunk olyan fogalmakra, melyekre egy másikban csak egy közös összefoglaló elnevezést találunk. Ilyen a magyar kizsákmányolás és szerelem esete: ezeknek nincs pontos orosz megfelelőjük.
A magyar kizsákmányolás legközelebbi orosz megfelelője az эксплуатация [ekszpluatácija], de ez szélesebb értelmű, mindenféle forrás kiaknázását, kimerítését, kihasználását jelenti. Éppen ezért ha az orosz szövegben egyértelművé akarjuk tenni, hogy a kizsákmányolásra gondolunk, az эксплуатация человека человеком [ekszpluatácija cselovéka cselovékom] ’ember ember által való kiaknázása ~ kimerítése ~ kihasználása’ szerkezetet kell használnunk. Ezt magyarra egyszerűen kizsákmányolásnak fordítjuk. Papp hibáztatja az ember ember által való kizsákmányolása fordítást, mivel a kizsákmányolás a magyarban eleve csak azt jelentheti, hogy ember használ ki egy másik embert.
Papp Ferenc másik példája kevésbé kötődik a kor ideológiájához. Az oroszban, akárcsak a jól ismert nyugat-európai nyelvekben, nincs külön szó a ’szeretet’-re és a ’szerelem’-re: любовь [ljubov].
(Forrás: Wikimedia commons)
Éppen ezért az oroszban, ha egyértelműen szerelemről szeretnének szólni, a любовь между мужчиной и женщиной [ljubov mezsdu mussinoj i zsensinoj] ’férfi és nő közötti szeretet’ kifejezést használják. Az oroszról magyarra fordítók gyakran igyekeznek szó szerint fordítani: a férfi és nő közötti szerelem. Papp ezt hibáztatja, de indoklása mai szemmel már kissé furcsa.
A „férfi és nő közötti szerelem” nem egyszerűen bőbeszédűség: a meghökkent olvasó ennek láttán önkéntelenül a férfi és férfi, nő és nő közötti perverz viszonyra kezd gondolni stb.
Olvasóink maguk is eldönthetik, voltak-e hasonló asszociációik az imént. A szerző védelmében azonban hozzá kell tennünk, hogy a „perverz viszony” nem feltétlenül személyes homofób indulataira utal, a korban (1979-et írunk) a kötet aligha jelenhetett volna meg megengedőbb megfogalmazással. Számunkra azonban nem is ez az érdekes, hanem az, hogy mit kezdjünk akkor, ha a szerelemről van szó, függetlenül attól, hogy milyen nemű érzi milyen nemű iránt – különösen, ha magyarról fordítunk oroszra.
(Forrás: Wikimedia commons)
A megoldás egyszerűbb, mint gondolnánk. Ahhoz, hogy megértsük, vegyünk egy olyan példát, ahol a magyar osztja el a világot kevésbé részletesen, mint egy másik nyelv. Erre klasszikus példa a német, ahol a magyar fa szónak két megfelelője van: Baum ’élő fa’ és Holz ’faanyag, tűzifa’. Ha egyértelművé akarjuk tenni, hogy az utóbbiról van szó, akkor persze használhatjuk a faanyag vagy tűzifa szavakat, de gyakoribb, hogy csak a puszta fa szót használjuk ebben a jelentésben: Gyűjts egy kis fát! – kérünk valakit, ha tüzet akarunk gyújtani (és az illető nem gyökerestül kitépett növényeket fog hozni).
Görög szerelem...
Az ógörög nyelv nem csupán a szeretetet és a szerelmet különböztette meg, hanem négy különböző érzelmi viszonyt tudott kifejezni:
- agapé: mély lelki vonzalom, lelki szerelem
- érosz: szenvedélyes, testi vonzalommal járó szerelem
- filia: baráti, rokoni szeretet
- sztorgé: szűkebb családon belüli szeretet (pl. szülő és gyermeke között)
Hasonlóképpen természetesen az oroszok sem használják mindig a любовь между мужчиной и женщиной kifejezést akkor sem, ha tényleg kifejezetten ellenkező neműek közötti érzelmi viszonyra gondolnak – ehelyett megelégszenek a puszta любовь-val. A szövegkörnyezetből amúgy is kiderül, hogy mire gondolnak.
Papp példája egyébként is kissé sántít, hiszen miért ne beszélhetnénk például nő és férfi közötti szeretetről. Az orosz körülírás valójában nem a mi szerelemfogalmunkra utal, csupán arra, hogy az érzelem két ellenkező nemű felnőtt között alakul ki: az, hogy az ilyen érzelem tipikusan szenvedélyes vagy éppen testi vágyakkal is együtt jár, már a nyelven kívüli tudásunk teszi hozzá. Ettől függetlenül persze a любовь между мужчиной и женщиной kifejezést az esetek többségében (ha nem azonos neműek szerelmével van szembeállítva vagy nem szenvedélytől és testi kapcsolattól mentes érzelemről van szó) tényleg helyesebb egyszerűen szerelemnek fordítani.