Káros precedenst teremthet és elfogadása esetén visszalépést jelentene a joggyakorlás terén a Most–Híd által a vasúti kétnyelvűséggel kapcsolatban beterjesztett törvénymódosító javaslat a Magyar Közösség Pártja (MKP) szerint, amely a jogszabály visszavonására szólította fel a szlovák-magyar vegyes pártot pénteken. A vasúti kétnyelvűség – azaz a vasúti feliratok, köztük a vasútállomások neveinek neveinek két nyelven való feltüntetése – érdekében Szlovákiában már több mint egy éve kampányolnak különböző magyar szervezetek, eddig eredmény nélkül.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Most-Híd április végén terjesztette a pozsonyi parlament elé a kisebbségi nyelvhasználati törvényt módosító azon jogszabálytervezetét, amely a párt szerint a vasúti kétnyelvűség megteremtését célozza. A jogszabálytervezet elfogadása azonban az MKP szerint katasztrofális következményekkel járna, mivel akadályokat gördít a kétnyelvűsítés gyakorlati alkalmazása elé, és „felesleges szűrőket” iktat be a jelenlegi, megengedő jogszabályba.

Szlovákiában a vasúti kétnyelvűség gyakorlati megteremtésének lényegi buktatója a vonatkozó törvények jogharmonizációjának hiánya. Egyrészt ugyanis a kisebbségi nyelvhasználati törvény lehetővé teszi, hogy a legalább 20 százaléknyi nemzetiségi lakossággal rendelkező településeken a vasútállomások megnevezései feltüntethetők a kisebbség nyelvén. A Szlovák Államvasutak (ŽSR) arra hivatkozva utasítja el ennek megvalósítását, hogy a vasúti törvény nem ad lehetőséget a vasútállomások idegen nyelvű megjelölésére. Az MKP szerint a vonatkozó törvények módosítása csak akkor jelentene előrelépést, ha a jogharmonizáció által kötelezővé válna a magyar nyelvű állomás- és megállójelölések kihelyezése az érintett településeken.

„A kilencvenes években kiharcolt joggyakorlat arról szólt, hogy például a helységnevek megjelölésekor az állam saját költségre, kötelezően kihelyezi a magyar nyelvű feliratokat is” – mutatott rá Berényi József, az MKP elnöke. Hozzátette: a vegyes párt javaslata szerint viszont az adott településnek egy önkormányzati döntés alapján kérvényeznie kell a kétnyelvűsítést, majd ha ezt megtette, akkor a Vasúti Közlekedésszabályozási Hivataltól és a kormányhivataltól is jóváhagyást kell kérnie, és csak ezek megszerzése után helyezheti el a magyar feliratú táblákat a saját költségén.

„Magyar, fizess, akár így is nevezhetnénk ezt a javaslatot, nem beszélve arról, hogy azokon a településeken, ahol a magyar önkormányzati képviselők száma nem éri el az ötven százalékot, ott szinte elképzelhetetlen, hogy egy kétnyelvűsítési javaslatot elfogadjanak” – hangsúlyozta az MKP politikusa. Leszögezte: ez a gyakorlat a felvidéki magyarság és az MKP számára elfogadhatatlan, mivel visszalépés a korábbi joggyakorlathoz képest, és veszélyes precedenst teremt, ezért kérik a javaslat visszavonását.