A budapesti Városliget egyik sétányát Antonín Dvořák cseh zeneszerzőről nevezték el. Nemrégiben meglepődve tapasztaltuk, hogy valahol a nevet Dvorzsák alakban írták. Először arra tippeltünk, hogy alkalmi hibáról van szó, de könnyen meggyőződhetünk róla, hogy ez az írásmód eléggé elterjedt. Sőt, ez a forma szerepel a Google térképszolgáltatásában is. Mi lehet a magyarázat?
Mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy a ř betű a csehben valóban olyan hangot jelöl, amely a magyarban leginkább a rzs betűkapcsolattal adható vissza. Valójában persze a csehben ez nem egy [r] és egy [zs] kapcsolata, inkább úgy hangzik, mintha a kettőt egyszerre ejtenék – tehát nem úgy hangzik, mint a porzsák szó. Magyarul viszont jobb híján így ejtjük. (Az autentikus cseh kiejtést meghallgathatjuk.)
Márpedig ha így ejtjük, miért nem így írjuk? Azért, mert a „latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot” (A magyar helyesírás szabályai, 214.), a többinek megőrizzük eredeti alakját. Nem írjuk tehát, hogy Sekszpír, Molier vagy Russzó – csupán néhány kivétel van: Husz János, Kolumbusz Kristóf, Kálvin János (207.). (Ez egyébként csak szokás kérdése: a lettek és litvánok például az idegen személyneveket is kiejtés szerint írják.)
A nem latin betűs írású nyelveknél más a helyzet: az ilyenekből származó neveket mindig átírjuk latin betűkre, a kiejtésüket a magyar hangjelölés eszközeivel igyekszünk megközelíteni. Ennek két oka is van: egyrészt más írásrendszerekben nem mindig tudunk írni (pl. nincs megfelelő betűkészlet, billentyűzet, de a kézírásban sincs mindig gyakorlatunk), másrészt olvasóként sem biztos, hogy tudunk velük mit kezdeni. Nem csupán arról van szó, hogy nem tudjuk kiejteni őket (a latin betűs nevek helyes kiejtését sem tudjuk mindig kitalálni), hanem az idegen írásrendszerrel írt neveket azonosítani sem mindig könnyű. (Képzeljük el egy kínai regény magyar fordítását, melyben a szereplők nevei kínai írással szerepelnek.)
Hasonló problémát jelenthet, hogy latin betűkkel írt nyelvekben is lehetnek olyan betűk, melyek a magyar ábécében nem szerepelnek. Ezeket bizonyos technikai körülmények között nehéz reprodukálni. Alapjában véve két helyzetet különböztethetünk meg. Ha a betű alakja teljesen eltér a magyar ábécé betűitől (þ, ð), nincs mit tenni – ezekről a helyesírási szabályzat nem is szól. Más esetekben egy, a magyar ábécében is megtalálható betű mellékjellel egészül ki (ý, ů, ą, ê, ç, ô, ù stb.), az ilyenekkel kapcsolatban a szabályzat engedményt is alkalmaz (214.):
Nyomtatásban, ha nincs megfelelő betű, és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé, a mellékjelet elhagyjuk, az alapbetűt megtartjuk [...]
Így aztán, ha gondot okoz a Dvořák név leírása, akkor írhatjuk helyette, hogy Dvorák. Erre azonban nem lehet nyomós okunk, hiszen a ř magyar billentyűzetről is könnyen begépelhető az AltGr+2, r billentyűkombinációval. Címfestőknek sem okozhat gondot a mellékjel odabiggyesztése az r fölé. A mai technikai körülmények között a mellékjelek elhagyása az esetek többségében nem indokolható – bár a magyar sajtóban, talán részben az MTI hanyag eljárásának folyományaképpen, bevett szokás.
A Dvořák sétány a Google StreetView-n
De mi a helyzet a Dvorzsák formával? Az ilyen esetekre is kitér a szabályzat:
A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás, de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása, azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Françoise helyett Franszoáz vagy Fransziose, Bălcescu helyett Bölcseszku) teljességgel helytelen.
Nos, pontosan így „teljességgel helytelen” a Dvorzsák írásmód is. Természetesen nem abban az értelemben helytelen, hogy eleve rossz, hanem abban az értelemben, hogy teljesen eltér a magyar írásszokástól. Jó lenne tehát elfelejteni.
Bevallom, hogy már gyerekkoromban izgatott a rejtély, hogy a Budapest-térképen ott volt a Dvorák sétány, de utcanévtábla a valóságban sehol.
A D. sétány egyik folytatása a Zichy Mihály út (festőművész, 1906-ban a Műcsarnokban ravatalozták fel, pár száz méternyire). Keresztneve is szerepel az utcanévben, ennek oka lehet, hogy ekkor már volt Budapesten Zichy Jenő utca is. A D. sétány másik folytatása a Liezen-Mayer sétány (keresztnév nélkül). Liezen-Mayer Sándor festőművész, 1898-ban halt meg, utána kiállítása volt a Műcsarnokban. A D. sétány harmadik folytatása (a D. tervei alapján épített Széchenyi Fürdő felé) a Paál László út (festőművész, itt érthető a keresztnév használata). Mindez az építész névadó mellett szólna.
Viszont a három festős elnevezés (és a Washington György /legújabban George Washington/ sétány) a varosliget.info honlap szerint 1930 és 1934 közötti eredetű, a D. sétány elnevezését azonban 1954-re teszik – és a zeneszerzőre hivatkoznak. (Gondolom, valamelyik utcanévlexikon alapján.)
Az a furcsa, hogy ötven éven át, 1934-től 1984-ig (Kós Károly sétány) nem volt új utcaelnevezés a Városligetben, ha ezt az 1954-est (?) nem számítjuk. Addig az időpontig csak magyar vonatkozású nevek léteztek a Városligetben (Washingtonnál is megvan a magyar vonatkozás indoklása). Másrészt ezeknek az utca- (sétány-) elnevezéseknek egy része a valóságban nem igazán élt, illetve él, csak a térképen, többek között a nemzetközi vásár zárt területe miatt, illetve azért is, mert házszámmal ellátott épületek nem állnak ezek mellett az utak mellett. Ezért fantáziálhatunk egy olyan helyzetet, hogy a főváros a zeneszerző Dvořák halálának 50. évfordulóján utcát akar róla elnevezni valami okból (pont ez volt a legnagyobb gondjuk?), és találnak valami térképen egy rejtélyes, rövidke Dvorák vagy Dvorzsák sétányt a Városligetben, ahol aztán kiteszik a megfelelő egy-két darab utcanévtáblát, és ezzel megoldják a feladatot. Akár így is történhetett, nem?
41LvT2014. március 28. 12:20
@mondoga: Némileg a témától elkanyarodva, van egy kortárs Dvorák Ede író-újságíró. A ritka utónév és a ritka vezetéknév kombinációja gyakran „örökletes”, így ez óhatatlanul is felveti bennem, hogy nincs-e rokoni kapcsolata az építésszel.
Az előző - LvT-nek címzett - válaszomban erre is kitértem.
Szerintem pillanatnyilag ott tartunk, hogy nem tudjuk a választ, kiről nevezték el a Dvořák v. Dvorák v. Dvorzsák sétányt.
Álláspontom szerint a cikkben foglalt kifogások jogosak, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a világhírű zeneszerzőről van szó. Ha viszont a magyar építész nevét örökíti meg a sétány neve, akkor a helyesírási szempontokat felülírhatja D. Ede saját névhasználata. Még ebben az esetben is lehet bizonytalanság, ha netán maga is többféle módon írta alá a nevét, igazodva az aktuális környezet viszonyaihoz, szokásaihoz...
39mondoga2014. március 28. 11:38
@LvT: Köszönöm a részletes választ, én nem tudtam rá ennyi időt szánni!
Dvorzsák János névválasztását példaként hoztam fel, oda is biggyesztettem: pl.
Az építész nevénél magam is megjegyeztem korábban - a csatt hozzászólására írt válaszban - a változatos írásmódot, még hozzá a csehes-szlovákos írásmód jelentős többségét is mutatva. Ebben tehát nincs semmi vita köztünk. Megjegyzem, másban se nagyon... :-)
Azért bizakodom, hogy egyszer előkerül a sétány névadására vonatkozó dokumentum, mert most már érdekel, hogy a zeneszerzőnek, vagy az építésznek akartak-e emléket állítani. Vagy netán szándékos volt a keresztnév elhagyása, hogy mindenki gondoljon arra a személyre, aki neki kedvesebb? :-)
@mondoga: >> Ha valaki a Dvorzsák írásmódot választja, akkor nekünk, kívülállóknak nincs más dolgunk, mint elfogadni azt. Pl. digitalia.lib.pte.hu/?p=1426 <<
A Budapesti Negyed 25. száma is <Dvorák Ede>-ként említi mint <Czigler Győző /Zigler/> sírjának egyik építészét. Látható, hogy ez a forrás hozza a nevek magyarosodott és eredeti írásmódját is (ha volt váltás). Vö. epa.oszk.hu/00000/00003/00020/adat060.htm
Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy 1901. március 3-i Vasárnapi Ujság <Dvorzsák Ede>-t hoz, tehát az írásmód bizonytalansága nem új keletű. Ennek ellenére a megbízhatóbb források a csehes <Dvořák> (illetve tipográfiai okok miatt a szlovákos <Dvorák>) írásváltozat primátusára mutatnak. Az általános filológiai megfontolások is az irányban mutatnak, hogy a <Dvořák> írásmód az /Dvorzsák/ ejtés mellett jobban megmagyarázza a két írásforma együttes megjelenését.
Autográfot azonban nem tudtam eddig fellelni.
35Fejes László (nyest.hu)2014. március 28. 08:44
@mondoga: Logikusnak hangzana akkor, ha nem lennének ellentmondó adatok, mint a Dvorák vagy Dvořák írásmód. csatt azt állította, hogy Edéről nevezték el a sétányt, ezért kell rzs-vel írni – ebből én arra következtettem, hogy ő így írta.
Azzal természetesen egyetértek, hogy ha valaki valahogy írja a nevét, akkor aszerint kell írnunk nekünk is. Csakhogy ha ő többféleképpen írta, vagy mások többféleképpen írták, és ő ez ellen nem tiltakozott, egy utcanévnél azért mégiscsak el kellene tudni dönteni, hogy hogy írjuk.
Az sem világos, ha Edéről nevezték el a sétányt, miért nem Dvorzsák Ede sétány lett. Ha ugyanis Kossuthnak nevezünk egy utcát, mindenki Kossuth Lajosra fog gondolni – ha Kossuth Ferenc (hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth_Ferenc ) emlékének szeretnénk utcát szentelni, azt célszerűbb Kossuth Ferenc utcának nevezni. Pláne, ha valakinek Kossut a vezetékneve, hiszen akkor is mindenki arra fog gondolni, hogy Kossuth Lajos nevét írtuk ki rosszul.
<csatt> megjegyzése nem logikusan hangzana, hanem logikusnak tűnik, logikusnak hangzik.
Egyébként jogos a forrásra vonatkozó igény, de ez akkor is jogos, ha a sétány a zeneszerzőről van/lenne elnevezve... nemdebár? :-)
Ami pedig a felvetés (szerinted) gyengéjét illeti, logikai hiba csúszott az érvelésbe, mert nem az írásmód határozza meg, hogy melyik személyről van szó, az építész nevét is legalább háromféleképpen írták a korabeli és a későbbi nyomtatványokban egyaránt. Vagyis attól függetlenül Dvořák Edéről nevezhették a sétányt, hogy az úr nevét hogyan kell(ett) írni. Valószínűleg ő maga nem tiltakozott egyik írásmód ellen se, mert nincs nyoma helyreigazítási kérelemnek...
Megjegyzem, nem értek egyet a cikk sommás értékítéletet kimondó utolsó mondatával. T.i. tiszteletben kell tartani mindenkinek azt a jogát, hogy maga válassza meg a nevének írásmódját. Ha valaki a Dvorzsák írásmódot választja, akkor nekünk, kívülállóknak nincs más dolgunk, mint elfogadni azt. Pl. digitalia.lib.pte.hu/?p=1426
33mederi2014. március 27. 10:26
Magyarországon elég sok (gondolom eredetileg) Dvořák nevű ember él, ezért szerintem a telefonkönyv alapján mérlegelve, vagyis hogy a hazai családok legtöbbje milyenre magyarította ennek a névnek az írásmódját és kiejtését, mérvadó lehetne a "helyes" írásmód a sétány új elnevezésére is..:)
@Galván Tivadar: de, amíg csak magamnak írom, addig működik, de ahogy elküldöm, akkor a legtöbb oldalon szétesik: ř. Ha karaktertáblából illesztem be egy karakterként, akkor viszont tuti jó: ř.
Sajnos ez a baj az IPA mellékjelekkel is, hogy mikor begépelem, akkor jó, de küldés után szétcsúszik a főjel és a mellékjel, nem egymás alatt/felett lesznek. Ez sajnos Wordben, Writerben is előjön, ha átformázom a szöveget.
30Fejes László (nyest.hu)2014. március 27. 08:45
@csatt: „Dvorzsák sétány – így a helyes, ugyanis Dvorzsák Edéről, a közeli Széchenyi Fürdő építészéről van elnevezve legjobb tudomásom szerint.” Ez logikusnak hangzana, de mi támasztja alá? (Úgy értem, forrás.) Gyengéje viszont, hogy ahhoz képest elég sok a Dvorák sétány és Dvořák sétány írásmód...
„ sokkal inkább a „dvosák”, valamivel kevésbé a „dvorsák” ajánlható a magyaroknak” Ez viszont teljesen alaptalan, hiszen zöngés mássalhangzóról van szó.
@El Vaquero: Biztos, hogy jól tetszik ezt csinálni? Macerás annak, aki nem szokta meg. Lenyomjuk és nyomva tartjuk az AltGr billentyűt, és leütjük a 2-t. A képernyőn nem jelenik meg semmi. Most leütjük a r-t is, és csak akkor jelenik meg a ř. Ř-hez értelemszerűen Shift+R-t kell az AltGr+2 után ütni.
Vannak olyan betűk, amelyeket nem lehet írni, pedig az ember azt hinné, hogy igen. Például ů-t minden további nélkül, mert az van a csehben (AltGr+5, u), viszont å-t nem, mert az nincs benne a szláv nyelvekben, következésképp a fordítótáblában se.
