@Olman: Szemantikailag meggyőző, de a 'bolond' jelentés nagyon későről adatolt, a 'dinnye' jelentés pedig sokkal korábbi, ráadásul szűk nyelvjárási lehetett. Biztosabb adatok híján én továbbra is maradnék korábbi véleményem mellett, de gratulálok a felfedezéshez!

lásd még: "tökagyú", "tökkel ütött", "töksi", "tökfilkó", "buta, mint a tök" stb.

DINKA

(din-ka vagy dim-ka) fn. tt. dinkát. 1) Nagy piros szemű szőlőfaj, máskép: pankota, rózsaszőlő. Érmellékén: bakar vagy bakator. 2) Néhutt am. úri tök. (Cucurbita pepo).

Forrás: Czuczor-Fogarasi

Ezek alapján a tökfej analógiával már könnyen adódik a megoldás.

Én azt gondolnám,(bizonyítékom nincs), hogy a "dinka" a "dinnye" játékos változata, a szó végének olyasfajta "elkanyarítása", mint a "basszuskulcs".

A "dinnye" pedig feltehetőleg a "vízfejű" asszociációból jöhet.

@Ghanima: Magam is azt írtam, hogy a kérdést az adatok alapján nem lehet egyértelműen eldönteni. De felhívnám a figyelmét arra, hogy a hottentottákról sem sokan hallottak, de azt, hogy valami hottentottául van, bizonyára mindenki mondja.

Az biztos, hogy a dinkák ismerete eljutott Magyarországra, hiszen a Pallas lexikonában szerepelnek, s az ott leírtak jól megalapozzák a szó új jelentését: "Minthogy testüket hamuval kenik be, bőrük is piszkos, feketés barna szinü, a hamu lemosása után a bőrük csak sötétbarna, nem kékes feketeszinü, amint ezt némelyek állították. A legtöbbje bizony majomfiziognomiára emlékeztet. Hajzatuk fölötte gyér, szakálluk alig van. A fanosodás korszakában mindkét nemnél kitörik az alsó metszőfogakat. A véneknél a felső metszőfogak kiállók. Az ilyen embereket a szomszéd nubiaiak: Aba szenunnak (fogas papa) hivják. A füleket és az orrt átalfurják, tetoválni csak a férfiak szokták magukat, de nagyon primitiv módon, amennyiben a homlok és halántéktájon az orrgyökből kiinduló vagy tiz sugaras vonalat metszenek a bőrbe. A férfiak mindennemü ruházatot megvetnek, de annál gondosabban öltözködnek az asszonyok, akik csecsebecsékkel diszített két bőr darabot akasztanak magukra. A férfiak fődisze a felkaron viselt tömör elefántcsont-gyürükből áll. Vendéghajat, valamint strucmadártollból készült fejdiszt viselnek. A gyász jele a nyak körül kötött kötél. Iparhoz, különösen a vasiparhoz sokkal kevésbbé értenek, mint a szomszédjaik. Főfegyverük a lándsa és a buzogány. Ijjat, nyilat nem ismernek. A konyhamesterségben sokra vitték; tejes és tésztás ételeik a legjobb ilyfajta európai készítményekkel kiállják a versenyt. Lakásaik belseje meglehetősen tiszta, nagy előszeretettel viseltetnek a hamu iránt, hamuba fekszenek, ha aludni akarnak. A kigyókat, melyeket testvéreknek neveznek, szent állatokként tisztelik. A kutya- és az emberhustól undorodnak. Ellenben nagyon szeretik a teknős békák, a vadmacskák és a nyulak husát. Szenvedélyes dohányzók. Lakásaikat néhány kunyhóból álló csoportokba szokták összeépíteni. Falvaik nincsenek, az egyes telepek marhaállománya mindig külön bekerített helyen van. Kunyhójukat sokszor 13 m. átmérőjü terebélyes fa körül szokták építeni. Az ilyen épület kibirja a 8-10 esztendőt. Tehéntrágyával tüzelnek. Némi füldmivelést is üznek; főfoglalkozásuk a pásztorkodás. A gazdagságuk is nyájaikban áll. Szarvasmarhájuk a zebufajhoz tartozik. Teheneiket többre becsülik a feleségeiknél és gyermekeiknél. Marhát a világért le nem ölnének s csak a dögöt eszik meg. Politikailag egységes néppé nem birtak alakulni. Közös fejedelmük nincsen és csupán a különböző telepek főnökeinek tanácsát veszik tekintetbe. A D.-ák igen szeretik a személyes szabadságot, de az egyiptomiak, ha csak szerét tehetik, besorozzák őket katonáknak, habár nem is alattvalóik. Harcban kegyetlenek és vérengzők. Soknejüségben élnek és marhákért veszik feleségeiket. Vannak szellemidézőik és esőcsinálóik; valamint jó és rossz szellemekben hisznek; szerintök az utóbbiaktól ered minden baj és szerencsétlenség. Az orvosok szerepét a szellemidézők látják el. Főmulatságuk a tánc, melyet dobszóval kisérnek." (mek.niif.hu/00000/00060/html/027/pc002720.html#9)

Persze a hottentottákhoz képest jól jártak: "Nincs meg bennük azok izomereje, de viszont élesebbek az érzékeik, nem bizzák rá magukat teljesen a nyers erőre, mert tudják, hogy csellel és ravaszsággal többre mehetnek. Egyes nemesebb tulajdonságok is, minők személyes bátorság s intelligencia, inkább kijutotta nekik, mint a kaffereknek. Mig azonban a sötét bőrü törzsek a civilizáció irtó hatásának csodálatos szivóssággal ellenállanak, addig a H. gyorsan pusztulnak. A hottentotta lusta; vadászattal tölti azt az időt, melyet nem a marha őrzésére fordít, és a munka legnagyobb részét az asszonyra bizza, kinek állása itt, hol a soknejüség nem oly elterjedt, mint a kaffereknél, magasabb, mint ezeknél; a férfiak azonban illetlennek tartják az asszonnyal egy asztalnál étkezni. (Egy hottentotta nő képét l. az Afrikai népfajok képmellékleten, I. kötet. Vérmérsékletük tulnyomóan vérmes s jellemük könnyelmüségénél fogva cselekedeteiknek mint egy beszámíthatatlansága lép előtérbe, mely elnyomja jó tulajdonságaikat. Mértéktelenül neki adják magukat a pálinka élvezetének, s darabonkint adják el országukat csekélységekért az előrenyomuló gyarmatosoknak." (mek.oszk.hu/00000/00060/html/049/pc004924.html)

Kedves válaszoló! Nagyon nem értek egyet a szófejtés eredményével! Szerintem bizony hogy a szőlő környékén kell keresni a megfejtést. Mégpedig azért, mert azt gyanítom, hogy a kövidinka nevű borféle, amelyet valószínűsíthetően a dinka szőlőből nyertek/nyernek, nem az a kimondott nemes tokaji aszú. Úgy gondolom, hogy a bor mértéktelen fogyasztásának következményeire kezdtek eleinte utalni a szóval, ami aztán elterjedt. A kövidinka igen elterjedt ital talán még ma is, de hogy a szocialista érában, a 60-70-80-as években az volt, az egészen biztos!

Az afrikai dinka törzset még ma sem nagyon ismerik idehaza, legföljebb ha a néprajzosok, illetve az olvasottabbak.

Köszönöm a választ.