@Sándorné Szatmári: kiegészítés

Idézet a Battonya története ("battonya.hu") oldalról:

"Városunk történetének kezdetei a honfoglalás előttre nyúlnak vissza, a kőkortól kezdve lakott hely volt: Ennek bizonyítékául szolgálnak a település határában feltárt neolit lakótelepek, illetve a nagy kiterjedésű bronzkori temető."

Hasonlóan sok más késztetés-eredmény szópárhoz, "-szt/ -d(t)" toldalékkal:

*ba(l)szt / *ba(l)d, ba(l)t-->ba(l)tt

( ha a szótő "bal" volt, de az "l" elhalványult),

*baszt/ bad, *badt--batt

1/

*baszt-->baszk (t->k) a jelentés lehetett akár "bál isten (megtestesült, megteremtett népe" is.. A baszkok ősnyelvi népek.

(Bál ősi isten volt, mint ahogyan a bask nyelv is ősi..)

2/

a "BALDachin" egy ágy feletti ("égi") védő lepel volt a múltban

3/

a bald-->hasonulással "BALL", mint labda, gömbölyűséget, a születendő gyermek "ballagóan" lassú "megtestesülését" jelenthette..

4/

a ballag és ballada szavak kellemes, megnyugtató, a jelenben megjelenített, múltat is idéző kifejezések..

5/

A magyar nyelvben van egy ősrégi dühös szólás:

"Ebatta kölke!" ami kétféleképpen értelmezhető:

a/ "eb (=kutya) adta kölke"

b/ Durvábban: "Eb badta (=eb által megtestesült, született) rossz kölök"..

Megjegyzés:

-A "test" (talán a teszt= vizsgálat essesedéséből kialakult szó) mai magyar kifejezés mellett, feltehetően a "bad" szó is jelen lehetett a magyarban hasonló jelentéssel, ami a "bad-ar, badar-ság" toldalékolt szavakban mint szótő ma is él...

-"Battonya" település neve is felbontható "badt-ton-ja" összetevőkre, ami talán "benépesedést, hangosságot" jelentett valaha..

@Tamás74: A "berág" nekem gépészeti eredetűnek tűnik, hasonlóan a bepörgéshez.

A bagzik egészen más: a bakzik alakból módosult, a k zöngésülésével (a kecskebak közmondásosan parázna). Vulgáris mellesleg simán lehetett már Pázmány korában is, ő nem riadt vissza a profanum vulgustól.

@Tamás74: ver, tör, tol, nyom stb.

@Tamás74: A berág, lefut (program), berúg esetében azért ezt nehéz belátni. A baszikkal az van, hogy tabu szóként sok funkciót felvehet, gyakorlatilag "izé" jelentéssel. Az angol fuck hasonlóan működik.

@szigetva: szerintem ezeknél az igekötős változatoknál is megmarad az ige jelentése, legalább jelképesen (pl. átfut, átrág). A basziknál pedig minden esetben módosul a jelentés, sosem jelent olyasmit, aminek valóban közel lenne hozzá.

Mondjuk a rág esetén a "berág" (felmérgeli magát) az egyetlen, ami eszembe jut és nagyjából semmi köze a rághoz, de minden más közvetlen vagy átvitt értelemben rágásról szól.

ugyanakkor

átbaszta - átverte (vagy átdobott valamit valahova)

ki - elzavarta

be - berúgott

el - elrontotta

fel - felmérgelte

le - leszidta

meg - az áram megcsapta, vagy valaki valakit móresre tanított

st. stb.

@Tamás74: Pl. rág, fut stb.

Ha a származás után a használatot vizsgálnánk, találnánk-e még egy olyan szót, ami elé tucatnyi igekötő tehető és mindnek egyértelmű, önálló jelentése van (még ha csak a szlengben is)?

@Etelebaxi: Bősárkány nevében a Bő- (Beő-) előtag csak a 18. században jelent meg. Az pedig, hogy "a boszorkánya sárkány anyja", érzésem szerint kissé elrugaszkodottabb magyarázat, mint a cikkben leírt verzió.

Igazából tökmindegy, mennyire valószínűtlen a "saját" verzió, a lényeg, hogy eltérjen a tudományosan elfogadott magyarázattól, ugye? Jól érzem?

@Etelebaxi: És Bősárkányt akkor miért nem Boszorkánynak hívják? Vagy ott nem zajlott le az amúgy univerzális bű-sárkány -> boszorkány változás valamilyen furcsa oknál fogva?

A boszorkány mögött pedig a bű-sárkányt vélem felfedezni, ne feledjük a boszorkány bűvöl, a sárkány anyja és van egy Bősárkány település is.

@Pistabátyám: Egy baj van a bagzhassanak-kal. A bagzik igéből képzett, ami a bak (hím) szóból képzett bakzik. Ebből hasonulással lett bagzik. Egyébként a baszik származhat belőle.

Örömmel látom ,hogy olvassák a kommenteimet a szerkesztők ,mi több igyekeznek is burkoltan vagy nyíltan reagálni.

Kol-bász=kézzel (ököllel) - tölt karluk törökül.