Régebbbi cikk, de teljesen alaptalanul állítja, hogy a balkáni eredetú gnosztikus eretnekeket "legendaként" vádolták szexuális normaszegéssel. A katárok-bogumilok szakirodalma jól alátámasztja, hogy a vád miért nem volt alaptalan. A gnoszticizmus alaptanítása, hogy a gonosz által teremtett anyagból levő test bűnös és börtön az isteni jellegű léleknek, ezért, aki utódot nemz, további rabságra ítéli utódai lelkét. A szabaduláshoz elengedhetetlen a nemzés elkerülése. Mivel az önmegtartóztatásra csak a Tiszták, kevesek képesek, az eretnek köznépnek mindenféle egyéb vágykielégítési módot javasoltak, pl. a homoszexualitást.

A bogumilok gnoszikusok voltak, az egyház alaptalan vádai és hazugságai pedig már bocsánatkérésre kötelezték a pápát !

" különösen pedig a Kijevi Rusznak és az uralkodó I. Péter bolgár cárnak"

Mi köze a Kijevi Rusznak I. Péter bolgár cárhoz?

Igazából a manicheizmust, izmusnak nevezni eléggé túlzás. Nincsenek közös gyökerei a keleti reformmozgalmakkal kapcsolatban, amelyeket a korabeli keresztény teológia áramlatai inspiráltak.

Annyiban beszélhetünk közösségről, hogy a fennmaradt iratokban a manicheizmus - lásd Bizánc és Perzsia kapcsolatát - testesítette meg az eretnekségek "őstípusát". A kereszténységhez annyi köze volt, hogy a hitvitázók rendszeresen egy elfajzott keresztény irányzatként mutatták be (mint Nyugaton a Mithrász-kultuszt), amelynek kevés alapja volt.

@Pierre de La Croix: Köszönöm a részletes tájékoztatást! Sejtettem, hogy a beszerkesztett térkép túloz, és a szövegben említettem is, hogy az albigensekre csak az ellenfeleik mondták, hogy bogumilok/ek. De azt nem tudtam, hogy a katharok is függetlenek lehetnek tőlük, köszönöm. De azért a manicheizmus sok ilyen mozgalmat összekapcsol egymással, tehát közös gyökerekről talán nem alaptalan beszélni, nem?

Nem tudom, a nyesten volt már sokkal durvább illusztráció (a szövegben meg semmi gáz nincs) hasonló "figyelmeztetés" nélkül... Ott indokolt lehetett volna, itt meg indokolatlanul kerül elő... kezdem nem érteni ezt a szőrmeállatot... :-)

Az azonosítás ellen szól, hogy a közvetítő területek - a Magyar Királyság és Velence - éppen ekkor virágkorukat élték és balkáni expanziós törekvéseik voltak. De ezekben az országokban semmilyen forrás nem utal a bogumil eretnekségek felbukkanására, vagy a vele való küzdelemre.

Nagy Lajosnak a Pécsett épített egyeteme kapcsán szokták emlegetni, hogy alapításának oka a bogumil eszmék elleni harc volt az oka. Ennek ellentmond, hogy a fennmaradt pápai oklevél - bár engedélyezte az universitas név használatát - nem szól a teológiai karról. Nehezen lehetett tehát misszionáriusok képzéséről beszélni, és a hely kiválasztásában nagy súllyal eset latba inkább a pécsi püspökség anyagi ereje volt.

Az, hogy a református hitvitázók a katharokat és a bogumilokat egy kalap alá vették, annak az is oka lehetett, hogy a pápai bullák - a Pápai állam balkáni ambíciói okán? - rendszeresen átkot kértek rájuk több tucat másik eretnekmozgalommal együtt.

További tényező lehetett a 14-15. században az oszmán terjeszkedés miatt megélénkülő kelet-nyugati kapcsolatok, amelyek a firenzei zsinatban és Konstantinápoly elestekor tetőztek. Ekkor sok keleti keresztény irat került Itáliába, ahol - a modern filológia kialakulásának egyik fontos állomásaként - a humanista szerzők fordították le őket. Ismert a korszak rajongása az ókori szerzők, művek iránt - innen ered a "sötét középkor" kifejezés is -, amely megjelent a világszemléletükben is, amely egyik megnyilvánulása egyes személyeknek és népeknek az ókori forrásokból (ekkor) ismert nemzetségekkel és népekkel való azonosítása. Pl.: Hunyadi Mátyás és a római Corvinus nemzetség, a dákoromán elmélet, a lengyelek szarmatizmusa stb. A bogumil eretnekséget így könnyen azonosíthatták az ókori (misztérium)vallások továbbélésével, illetve a katharokat mind a kettővel.

A név elterjedése - amit azért a térkép is jól mutat - egyrészt a keresztesháborúkhoz (Latin Császárság) és később a törökellenes harcokhoz is kötődhet. Ezt alátámasztják azok a középkori elméletek az iszlámról, amelyet egy - elfajzott - keresztény szektának is tartottak (aminek azért van kevés alapja). Az oszmán hódítókat is nevezték egyes iratokban bogumiloknak (de az megint nem állt meg a történelem viharában, hogy a bosnyákok ősei azért tértek át olyan könnyen iszlám hitre, mert őseik bogumilok voltak), vagy patarénusoknak.

@kalman: Legalábbis van (volt) olyan történelmi elmélet, amely a bogumil (és patarénus) eretnekségeket összekötötte a nyugat-európai mozgalmakkal (kathar, valdens). Ez azonban inkább a református ihletésű történetírás (17-18. század) maradványa. A fő cél az volt, hogy a pápával szemben igazolják azt, hogy létezett egy ilyenfajta összekötő vonal, amely az ősegyháztól - a huszitákon keresztül - hozzájuk elér. Ez a vallásháborúk korának legitimációs szándéka motiválta. Másrészt az inkvizítorok is igyekeztek a katharok és a korai reformátorok (akik az egyház megreformálását akarták elérni, nem külön egyházat alapítani) között kapcsolatot kimutatni. Így ugyanis - mivel már korábban megbélyegezték őket eretnekként - keményebben is felléphettek ellenük, és ennek szükségességéről könnyebben meggyőzhették a világi hatalmakat is.

A mai történettudomány - ellentétben a népszerű ismeretterjesztő irodalommal (mint a wikipedia) - megcáfolta: a nyugat-európai eretnekmozgalmaknak nem volt semmilyen kapcsolatuk (vagy csak nagyon áttételesen) az - ortodox-pravoszláv teológiai hagyományból kinövő - bogumilokkal. A bogumilok Észak-Boszniában voltak a legerősebbek, messze a tengeri útvonalaktól, a tengerparti városok pedig mind megmaradtak katolikus hiten. Időbeli egyezést sem lehet kimutatni köztük, és a nagy általánosságokat (hivatalos egyház elutasítása stb.) - de a mögöttük álló érvrendszer más és más -, a különféle vándormotívumok kivételével - mint a fenti szodómai - amelyet elsősorban ellenfeleik terjesztettek, a kevés fennmaradt adat, amely céljaikat és hittételeiket taglalja, sem mutat egyezést.

@kalman: Köszönöm.

@Pesta: Ennek ellentmondani látszik, hogy Hašek következetesen az osztrák változatot idézi a Švejkben.

Érdekes ez a térkép, amit a szerkesztő berakott. Nem tudtam, hogy Nyugat-Európa szívében is voltak bogumilok (bogumilek?), Mainztól egész Orléans-ig. Kiváncsi vagyok, kik voltak ezek, honnan tudunk róluk...

@szigetva: "„bogumilek”: ez bizony egy átlátszatlan [i]." :D Most látom, én is hol így írtam, hol úgy... Az "átlátszatlanság" nyilván azért van, mert néha összetett szónak érezzük (etimológiailag joggal), hiszen ilyen magánhangzó-mintázat (magyar eredetű) tőszavakban nem fordul elő.

@Földönkívüli: "És vajon a bolgár (~bulgár) szónak van valami köze a latin vulgus, vulgáris szócsaládhoz?" - Biztos vagyok benne, hogy nincs. A pontos eredetre nem esküszöm meg, de én azt olvastam, hogy egy ótörök "bulγar" 'keverék' szóra megy vissza.

Fiatal lehet a kedves névrokonom, ha már a buzeráns -> buzi alakokkal sincs tisztában. :) A buzeráns (buzerant), buzerál szavakat egyes szláv szomszédaink is használják.

„bogumilek”: ez bizony egy átlátszatlan [i].