-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Eljegyzés, esküvő, házasság – napjainkban egyre kevésbé népszerűek ezek a fogalmak. Az utóbbi évtizedekben hazánkban is egyre többen választják a házassággal szemben az élettársi kapcsolatot. De mi is az a házasság, amitől sokan annyira idegenkednek? Mi köze a rablóultihoz vagy az esőhöz?
A vízkereszttől hamvazó szerdáig tartó farsangi időszak a klasszikus báli szezon. Mivel ekkor a mezei munkák nem kötötték le az embereket és a mulatozást tiltó böjt sem volt, hagyományosan ez volt a házasságkötések legfőbb ideje is. Magyarországon az 1894-ben hozott XXXI. törvénycikk rendelkezett úgy, hogy érvényes házasságot polgári tisztviselő előtt kell kötni – szemben az addig a kereszténység elterjedése óta egyeduralkodó egyházi házasságkötéssel. De mit jelent a házasság?
Maga a házasság szó az 1400-as évektől kezdve jelenik meg az írásos emlékekben. A szó töve, a ház, a finnugor korból származó szó; amelynek az alapalakja valószínűleg *kota volt. Arra több nyelvben is van példa, hogy a ’házasodik, házasság’ jelentésű szavak töve a ’ház’ jelentésű szó. Ilyen például a spanyol, ahol a casa ’ház’ – eredendően latin – tőből képezhető a casarse ’megházasodik’ ige. A szláv nyelvek közt is találunk ilyen példát: a bolgár dom ’ház’ szó a töve a ’megházasodik’ jelentésű zadomjavamsze igének.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A francia mariage [mariázs] ’házasság’ szóból származik a magyar máriás szó, ami egy magyar kártyával játszott, német eredetű kártyajáték neve. Ennek talonmáriás nevű változatából alakult ki a hazánkban igen népszerű rablóulti. Az eredeti máriást francia kártyával játszották, ahol a király és a dáma alkotott egy párt. Így a név a két lap házasságára utal. Ezzel a szóval ellentétben a máriás ’egy pénzfajta’ szó Szűz Mária nevéből ered.
A házasság szó megfelelői több nyelvben a latin matrimonio [matrimónio] ’házasság’ szóból származnak. Pontosan ebben a formában jelenik meg a szó a spanyolban vagy az olaszban. Ennek a szónak a töve a latin mater ’anya’. Ezzel szemben az angol marriage [meridzs] és a francia mariage [mariázs] a latin maritus [maritusz] ’férj, házas’ vagy a maritare [maritáre] ’összeházasít’ szavakból származik. Ezek végső forrása a latin mas [mász] ’férfi, hím’ szó. A román ebből a szempontból nemzetközi nyelv. Megtaláljuk benne ’házasság’ jelentésben a fent tárgyalt mindhárom latin eredetű változatot: a căsătorie [köszötoríe] (< ’ház’) ~ matrimoniu [matrimóniu] (< ’nő’) ~ mariaj [mariázs] (< ’férfi’).
Jogi szempontból a házasság a jelenleg hatályos szabályozás szerint akkor jön létre egy férfi és egy nő között
ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.
A házasság nem csupán nyilvántartásba vételt jelent, mint az 2010. január 1-je óta közjegyző előtt tehető élettársi nyilatkozat, hanem például vagyonközösség létrejöttét is. A házasságot felbontani csak bíróságon lehet, és a válás a felekre különböző kötelességeket ró – elsősorban az utódokról való gondoskodás és a közös vagyon felosztása tárgyában. Talán nem mindenki tudja, hogy nem csupán a különböző egyházi eskük szövege, hanem a házasságról szóló törvény is kitér a házastársi hűségre: „A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak és egymást támogatni kötelesek.”
Eskü esőben
A házasság megkötésének ceremóniáját esküvő-nek nevezik – az írásos emlékek tanúsága szerint a XV-XVI. század óta. Az eskü, esküszik, esküvő szócsalád a régi es ’eskü’ szóból keletkezett. Ez az es- igető (esik, esdekel, eseng) főnévi párja lehetett, így a mai eső szóval áll közvetlen rokonságban. Az es szó ’eskü’ jelentése – A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint – a következő lépéseken keresztül történhetett: ’esik > térdre esik, leborul > leborulás közben megfogalmazott kérés, ígéret > ígéret, fogadalom’. Az es főnévből igeképzővel alakultak ki az igei formák (pl. esket, esküszik), majd az ezekből képzett főnevek, melyekből a nyelvújítás során elvonással jött létre az eskü szó.
A boldogító igen kimondása után a fiúból vagy legényből és a lányból férj és a feleség lesz. A férj ősi finnugor eredetű összetett szó. Az elhomályosult összetétel első eleme a fiú, fi, a második elem pedig az önállóan elő nem forduló *er(j) tő. A férj eredeti jelentése valószínűleg ’férfi’ volt, mely később a ma is használt ’férfi házastárs’-ra szűkült le. A XVIII. században időlegesen azonban a férjet ’női házastárs’ jelentésben is használták.
A férj társa a házasságban a feleség. Ez a szó a fél főnévből jött létre szóképzéssel. A fél ’embertárs; vminek az oldala’ szó ősi örökség az ugor korból. Az ’embertárs’ jelentés már az 1190-es évekből származó Halotti beszéd és könyörgésben is megjelenik: Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk? Valószínűleg az ’az ember, aki az ő felén áll’ jelentésből alakult ki a szónak ez az embertársakra vonatkoztatott használata.
A feleség szó szinonimája a valakinek a neje kifejezés. A neje alak az uráli eredetű nő ’nőnemű felnőtt ember’ szó ragozott formája, mely a fő~feje, vő~veje alakokkal párhuzamos. Napjainkban azonban a nő szót főként nője alakban ragozzuk birtokos esetben, hasonlóan a hő~hője alakhoz. Mára a neje ’felesége’ és nője ’barátnője, csaja’ alakok jelentése elvált egymástól. Mostanában lehetünk tanúi annak a változásnak, hogy a neje alakból elvonással keletkezik a nej tő: „A balhés nej miatt mondott le a svájci jegybankelnök”. Ez párhuzamos azzal a folyamattal, aminek során a fej szó keletkezett a feje, fejem stb. alakokból a 17–18. században. Az ilyen folyamatokat hívják a nyelvészetben szóhasadásnak.
Párok
A világ számos országában megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre kevesebb pár köt házasságot. A régi paraszti társadalomban is létezett a házasság nélküli együttélés, ám azt első gyermek megérkezése előtt rendszerint esküvő követte. Napjainkban egyre többen élnek együtt a számukra további jogokat és kötelességeket adó házasság nélkül, akár számos közös gyerek születése után is. Terjed a férjem, feleségem szavak helyett a párom használata.
A házasságra való buzdítás érdekében számos intézkedés történik világszerte. Nem csak jogi eszközökkel, hanem ismeretterjesztéssel is igyekeznek rávenni a párokat arra, hogy hivatalos formában is erősítsék meg összetartozásukat, és ezzel például vállalják fel az együttélés vagyonra vonatkozó következményeit is. Ebbe a folyamatba illeszkedik az az Amerikából induló kezdeményezés, hogy legyen külön ünnepe a házasság intézményének. 1983 óta február második vasárnapja a Házasság Világnapja.