Wikipedia: A számik.

"A lappok, avagy a számik, akik Lappföldön (Észak-Európa) élnek, a jégkorszak beköszönte előtt, még jóval délebbre laktak, de minden bizonnyal, paleoszibériai népesség leszármazottjai. Északra vándorlásukban nem csak a vad rénszarvasok követése játszott szerepet, hanem egyes népek, mint a norvégok, finnek és a svédek terjeszkedése késztette őket, hogy elhagyják addigi területüket. Hogy valójában a lappok, honnan származnak és a nyelvük mi módon alakulhatott ki, abban a mai napig nincsenek egységes nézetek a tudósok körében. Embertanilag a lappoid alrasszhoz tartoznak, határozottan különböznek az uráli népektől: átlagos magasságuk 155 centiméter (ALACSONY), orruk lapos (NEM ÉSZAKI), hajuk SÖTÉT.

Emiatt a legtöbb kutató úgy véli, hogy nyelvcsere útján jutottak finnugor nyelvükhöz." (Ez szamárság, mert ha vannak nem északi hangjaik, akkor attól már nem finnes-északi nyelv. Ahogy a magyar sem.)

@szigetva: Miért nem nézel utána közismert dolgoknak sem? Én sose írok olyasmit, aminek legalább a Wikiben nem néztem utána. Persze legtöbbször nemcsak ott, mert nem mindig megbízható, hanem még 5-6 helyen... A GENETIKÁBA bejutott hangállomány nem változik 2-3 ezer év alatt. Legalább 8-1o ezer kell hozzá... vagy intenzív, akaratlagos gyakorlás. Ha nagyon akarom, én is ki tudom ejteni a sémi TOROK magánhangzókat, de csak igyekezettel. Másképp nem. Még az itt született lányom se. Tehát az én őseim már legalább pár ezer éve nem laktak tartósan a Közel-Keleten.

@Krizsa: Majd nézd meg a számi mássalhangzókat. Még a finnnél is északabbra beszélik.

A beszédszervek genetikája csak addig volt döntő, amíg 1. az embernek nem volt mélyreszállt gégéje, amivel a légzést a beszédhez szükséges módon meg-megállíthatja és a zöngéseket ott képzi. 2. A másik ilyen, a beszédfejlődésben előrevivő változás a lapossá vált állkapocs volt. Ez a fog és fog-ajak hangok kiejtéséhez kellett és az állkapocs izmainak hiperfínom működését tette lehetővé.

****

A Sapiens megjelenésekor (2oo ezer év) ezek a változások már több-kevésbé befejeződtek.

Mégis alapvető, nagyon karakterisztikus különbségek maradtak a nyelvek között.. A legészakibb népek ált. nem ejtik ki a zöngés mássalhangzókat. Még akkor sem, ha már képesek volnának. Pl. a finnek a G-t K-nak, a Z-t S/Sz-nek ejtik, stb. De még a legújabb korban beérkezett vándorszavakban is csak a korábbi (ősibb) hangokat ejtik!

Ennek az oka már a "fejben", a memóriában van. Az újabb beszédhangok ugyanis mind délebbre keletkeztek, pl. a B és az F kifejezetten Afrikában.

A magánhangzók (mind zöngés) korlátlan, differenciált kiejtésének genetikai képességét is csak az afrikai geográfiai alfaj terjesztette el Eurázsiában. Ezt azonban a hideg elől délre vándorló északi alfaj már tízezer évekkel ezelőtt "beszerezte". A zöngés mássalhangzók viszont, főleg a B és F, a délvidéki Z/Zs csak az utolsó jégkorszak óta terjednek.

A legészakibb nyelvekbe egyszerűen (pár évtizeddel ezelőttig) nem jutottak fel. Tehát nincsenek meg nekik a velükszületett, GENETIKUS memóriában. Nincsenek velük rövid tőszavaik egyáltalán.

A szláv nyelvek ma is torlasztják a mássalhangzókat. Ez azt bizonyítja, hogy a jégkorszakok tömeges levándorlásaiban és a felmelegedések visszavándorlásaiban csak a szlávok ősei nem vettek részt.

"egy időben igen népszerűek voltak azok a hipotézisek, melyek arra vezették vissza a változásokat, hogy a nyelvek beszélőinek milyen fizikai (genetikai) tulajdonságai voltak. Mások úgy gondolták, hogy a földrajzi-klimatikus környezet az, mely előidézi a nyelvek változását."

Én ezeket a hipotéziseket azért nem vetném el teljesen. A hegyi nyelvekben megfigyelték például, hogy szeretik a zöngétlen, hehezett, ejektív zárhangokat, és sok ilyen nyelv egyáltalán nem ismer zöngés zárhangokat. Ennek ellenkezője (sok zöngés zárhang, orrhang stb.) épp a melegebb éghajlaton beszélt nyelvekben figyelhető meg. (Az elsőt speciel egy elég komoly és sok nyelv kutatásával foglalkozó nyelvtörténésztől hallottam.)

A másik, amire a cikk nem tér ki. Nem csak jelentésváltozásokról és szavak cserélődéséről van szó, hanem keményen a hangváltozásokról. A legtöbb hangváltozás oka, hogy az ember a beszéd során megpróbál mindent a lehető legkevesebb idő és energia felhasználásával mondani: így pl. a zöngétlren hangok zöngésülnek, majd kiesnek, az egymás utáni hasonló hangok elhasonulnak, a hangsúlytalan magánhangzók lerövidülnek, majd kiesnek, az így létrejövő, nehezen kiejthető mássalhangzócsoportok egy következő lépésben megint leegyszerűsödnek, és így tovább. Tehát az nagyon igaz, hogy a hangváltozások alapvető oka az, hogy az ember lusta.

S itt visszatérve az első felvetésemre: ha a nyelvészek szerint a nyelvváltozásoknak nincs köze a népcsoport élőhelyéhez, környezetéhez stb., akkor miért van az, hogy pl. a déli, mediterrán népek sokkal gyorsabban beszélnek, mint az északiak vagy a hegyeken élők? Hiszen a beszéd sebessége is fontos szerepet játszik a hangváltozásokban. (Aki pl. beszél spanyolul és tudja, hogy a spanyolországi spanyolt hogy beszéli az utca népe, máris megérti, hogyan változnak a nyelvek.)