Az elöljárószó terminussal aligha találkozunk a nyelvtanórán, mivel az iskolai magyar nyelvtanok ezt a kategóriát nem tartják számon. Tulajdonképpen csak egy szó van a magyarban, mely ide lenne sorolható, a mint ’-ként’ jelentésben: Az újságban mint nyelvész ( ~ nyelvészként) nyilatkozott. (Ez az egyik eset, amikor a helyesírási szabályok szerint a mint előtt nincs vessző.) Mint a példából is nyilvánvaló, az elöljárószó funkcióját tekintve az esetragokhoz, illetve a névutókhoz (miatt, után, helyett stb.) hasonlít – utóbbiaktól annyiban különbözik, hogy nem a szó(csoport) után, hanem előtte jelenik meg. (Ilyen alapon hívhatnánk névelőnek is, ha a terminus nem lenne már foglalt.)

Az elöljárószó fogalmával idegennyelv-órán ismerkedhetünk meg: akár germán, akár (új)latin, akár szláv nyelvet tanulunk (márpedig a magyarok leginkább ilyen nyelveket tanulnak), mindegyikben vannak elöljárószók, ráadásul nagyon fontos szerepet töltenek be a mondatszerkesztésben. Ilyenek pl. az angolban az in ’-bAn, -bA’, on ’-rA’, to ’-hOz’, at ’-nÁl’ stb. Bizonyára különösebb nyelvészeti tájékozottság nélkül is tudhatjuk (vagy felismerhetjük), hogy új elöljárószók ritkán keletkeznek a nyelvben, nem képezünk ilyeneket, és a nyelvek ritkán vesznek át ilyen idegen szavakat.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Úgy tűnik, az angolban mégis felbukkant egy új elöljárószó, a because – írja a The Atlantic. A szó persze csak elöljárószóként új, hiszen mondatokat összekapcsoló kötőszóként, ’mert, mivel’ jelentésben már korábban is használatos volt. Sőt, az elöljárószói szerep sem teljesen idegen tőle, hiszen az of elöljárószóval összekapcsolódva már betöltött ilyen szerepet: because of  ’miatt; következtében; tekintettel vmire’.

Most azonban újfajta használata jelent meg: a puszta because elöljárószó. Ennek szintén ’miatt’ a jelentése, de használata ironikus, gyakran egyben agresszív is. Úgy tűnik, használata abban is eltér a because ofétól, hogy egyetlen puszta főnév áll utána, mely nem kap sem elöljárószót (a(n), the), sem jelzőt: because science ’a tudomány miatt’ (~ ’mert ezt mondja a tudomány’), because reasons ’okok miatt’ (~ ’megvan a maga oka’), because art ’a művészet kedvéért’ stb. Időnként előfordul melléknevekkel (because lazy ’mert lusta (vagyok)’) vagy határozószókkal (because honestly ’mert őszintén’, azaz kb. ’akkor már beszéljünk egyenesen’) is. Ritkább esetben előfordul többszavas kifejezésekkel is, de ezek sem főnevek: because fuck you ’mert bammeg’.

Mééé? Meee bammeg, azééé.
(Forrás: knowyourmeme.com)

Persze mindez rögtön meg is kérdőjelezi, hogy elöljárószóról van-e szó, hiszen olyan szerkezetekben fordul elő, melyekben elöljárószók nem, és nem fordul elő olyanokban, melyekben elöljárószók igen. Ha mindenáron be szeretnénk sorolni valamilyen hagyományos szófaji kategóriába, akkor persze az elöljárószó a legalkalmasabb – ám az egész jelenség inkább azt a kérdést veti fel, hogy alkalmasak-e egyáltalán a szófaji kategóriák a nyelvek leírására?

Olvasóink persze felvethetik, hogy ez a kérdés azért nem helyénvaló, mert ezeknek a szerkezeteknek az iróniája éppen abból fakad, hogy nem grammatikusak, nem felelnek meg a nyelvtani szabályoknak. Ez kezdetben nyilván így is volt, mára azonban a szerkezet bevetté, ismerté vált, bárki alkothat ilyen mintára új kifejezéseket. Ha pedig ez így van, nem mondhatjuk már, hogy e szerkezetek a nyelvtanon kívül állnak. Elemezni őket azonban csak egy olyan nyelvtanban tudjuk, melyeknek alapjai is gyökeresen eltérnek mindattól, amit az iskolában tanultunk.