-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az Alzheimer-kór fokozatos szellemi leépüléssel jár. A beteg elveszíti kognitív képességeit, beszédkészségét, így elszigeteltté, magányossá válik. Naomi Feil megmutatja, hogy mégis lehetséges kapcsolatba kerülni ezekkel a súlyos betegekkel.
Gladys Wilson 87 éves, Alzheimer-kórban szenved: gyakorlatilag nem tud beszélni, szellemileg teljesen leépült a betegsége következtében, mozogni sem nagyon tud, egy székben ül naphosszat. A világgal megszűnt a kapcsolata...
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Gondozója, Naomi Feil arra hívja fel a figyelmünket, hogy milyen magányos, elszigetelt és félelmekkel teli ez az állapot. Naomi azt vallja, hogy az embernek még ebben a helyzetben is – amikor elveszítette kapcsolatteremtő képességeit – szüksége van emberi viszonyokra, és hogy egy ilyen betegre is lehet hatni, kapcsolatba lehet vele kerülni, és ez szerezhet számára örömöt – vagy legalábbis kisebbítheti a szenvedését. Az Upworthy által is közzétett videóban saját szemünkkel is megnézhetjük, hogyan lehetséges ez.
Gladys nem tud beszélni, szeme csukva van, repetitív mozgásokat végez. Érzelmeit ezekkel igyekszik kifejezni, illetve a videón látszik, hogy könnyezik. Naomi igyekszik kapcsolatba lépni vele, és ez – ahogy elmondja – elsősorban az érintések útján lehetséges. Ott és úgy simogatja meg Gladys arcát, ahol az édesanya szokta a csecsemőét; ezzel vissza tudja adni a beteg biztonságérzetét. „Mindenekelőtt fontos a kommunikáció, és mivel a beteg nem tud beszélni, leginkább az érintések által lehet kapcsolatot teremteni” – mondja Naomi.
Ezután egy keresztény dalt énekel neki – tudván, hogy Gladys hívő volt. Erre a beteg dobolni és mozogni kezd a dal ritmusára. Naomi elmondja, hogy ez az együttes mozgás úgy jött létre, hogy ő az éneke intenzitását a beteg dobolásának intenzitásához igazította. Ezt pedig Galdys is érezte, hiszen a dal végére kinyitja a szemét, kapcsolatba lép Naomival, sőt néhány ütemet maga is énekel. És a végén válaszol Naomi kérdésére. „A halál közelségében élő betegek gyakran a szüleikkel, az édesanyjukkal való kapcsolatra vágynak. Én abban a pár percben Gladys számára az édesanyját szimbolizáltam. És így lehetséges, hogy visszaadtam a biztonságérzetét” – mondja Naomi, aki arra biztat mindenkit, hogy próbálja meg a kapcsolatteremtést még akkor is, ha ez nagyon nehéznek, olykor lehetetlennek tűnik.
Az elnevezés eredete A betegség a felfedezőjéről kapta a nevét. Alois Alzheimer (1864–1915) német pszichiáter, neuropatológus volt. Ő írta le 1906-ban először a ma Alzheimer-kórként ismert tünetegyüttest Auguste Deter nevű 51 éves betegén. Az Alzheimer-kór az idősebb korosztály betegsége: a 65 év fölöttiek 5, a 80 év fölöttiek 20 százalékát érinti, de 65 éves kornál fiatalabbaknál is előfordulhat – persze jóval kisebb valószínűséggel. Magyarországon egyes becslések szerint 200000 diagnosztizált beteg él. Mivel a betegségre egyelőre nincsen gyógymód, és a tünetek a kór előrehaladtával egyre súlyosbodnak, az alzheimeres betegek családtagjaira és gondozóira egyre nagyobb és nagyobb terhek hárulnak: mind fizikai, mind lelki, mind pedig anyagi értelemben. Az Alzheimer-kór a fejlett országok egyik legköltségesebb betegsége.
Az Alzheimer-kór fokozatos szellemi, majd a súlyos stádiumban gyors testi leépüléssel jár. A betegek agyában különböző fehérjékből álló plakkok (lerakódások) jelennek meg, amelyek megzavarják az idegsejtek működését. A neuronok közötti kapcsolatok (szinapszisok) megszűnnek, a sejtek elpusztulnak. A betegek agyáról készített CT-, illetve MR- vagy PET-felvételek a halánték- és a fali lebenyben, később a homloklebenyben, illetve mélyebb agyi régiókban is mutatnak eltéréseket. A definitív diagnózishoz kórszövettani vizsgálat is szükséges.
Az alzheimeres beteg fokozatosan veszíti el emlékeit, kognitív képességeit, demenssé válik. Korai stádiumban jellemző a zavart viselkedés, memóriazavarok, szóelőhívási nehézségek, számolási nehézségek. Később pedig ehhez agresszió, részleges vagy teljes amnézia, a beszédképesség teljes elvesztése, továbbá mozgási problémák is társulnak. A beteg fokozatosan veszíti el önállóságát, önellátó képességét – és ezzel párhuzamosan kapcsolatát az őt körülvevő világgal, a körülötte élő személyekkel. A betegek átlagosan a diagnózistól számítva 7-14 évet élnek – fokozatosan romló állapotban.
Forrás
You’ll Be Amazed How Just A Song Could Break Through To This Woman With Alzheimer’s