A náci árja-kultusszal foglalkozó sorozatunkban már többször említettük, hogy Heinrich Himmler, az SS vezetője különösen nagy rajongója volt az árja tanoknak. De hogyan képzelte az árja tudományt? A korábbi cikkünkben bemutatott Schäfer-expedíció vezetőjét Himmler azzal győzködte, vigye magával Tibetbe a jégvilág-elmélet szakértőjét is. A természettudós Schäfer erre nem volt hajlandó, és ezzel komoly pénzzavarba került, mivel a dühös Himmler megvonta az expedíció anyagi támogatásának nagy részét. Mi volt valójában a jégvilág-elmélet – tudomány, okkultizmus, vagy a kettőből előállított kutyulék?

Az elmélet atyja, Hanns Hörbiger
(Forrás: Wikimedia Commons)

A mester Magyarországon is megfordult

A jégvilág-elmélet – németül Welteislehre – Hanns Hörbiger osztrák mérnök és sikeres feltaláló nevéhez fűződött. (Nem tévedés: Hörbiger valóban két n-nel írta keresztnevét.) Hörbiger tiroli parasztfamíliából származott, de nem ő volt az első feltaláló hajlamú ember a családban: nagyapja, Alois Hörbiger ismert orgonaépítő volt, és újfajta hangszereket is tervezett, ráadásul tudását teljesen autodidakta módon sajátította el.

Hanns Hörbiger Bécsben tanult gépgyártást, majd műszaki rajzolóként dolgozott. 1891-ben Budapestre költözött és a Láng gépgyárban állt munkába. Néhány évre rá feltalált egy újszerű kompresszorszelepet, találmányából pedig élete végéig gazdagon megélt. Hörbiger sokáig lakott Budapesten, és nevével magyarosított változatban, Hörbiger Jánosként is találkozhatunk. Itt születtek gyermekei is, akik közül Attilának magyar nevet adott, de 1903-ban az egész Hörbiger-család visszaköltözött Bécsbe.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Hörbiger hobbiszinten foglalkozott a csillagászattal. Elmélete akkor született meg, amikor a Holdat vizsgálta, és az a benyomása támadt, hogy felszínét jégpáncél borítja. Elgondolásait az 1913-ban megjelent Glacial-Kosmogonie (Glaciális kozmogónia) című kötetben összegezte. Ezen a könyvön majdnem egy évtizedig dolgozott, és társszerzőként egy amatőr csillagászt is bevont a mű elkészítésébe. Hörbiger főművébe itt belenézhetünk: német nyelvtudás nélkül is látható, hogy a mű terjedelmes és igényesen illusztrált, teljes mértékben a tudományosság látszatát kelti.

Jégeső az űrből

Mit állított az elmélet? Rengeteg mindent – a világjég-elmélet teljes világképet kínált híveinek, hatóköre a meteorológián át az őstörténetig mindenre kiterjedt. Most terjedelmi korlátaink miatt csak szemezgetni tudunk ebből a rendkívül gazdag és meglehetősen bizarr anyagból....

Hörbiger szerint naprendszerünk úgy született meg, hogy egy hatalmas anya-nap egy jégtömbbel ütközött. A kiszóródó jég egy gyűrűt alkotott a bolygók körül, így jött létre a Tejút. A bolygók felszínét szintén jég borítja – nemcsak a belső bolygókét, hanem a Jupiterét és a többi gázóriásét is. Ezek valójában nem gázokból állnak, a „hagyományos tudomány” e tekintetben tévúton jár.

A napfoltok jégbecsapódások nyomai – a nedvesség miatt sötétebb a Nap felszíne, és a keletkező vízgőzből lesznek a napkitörések. A lehűlő gőz ismét jéggé válik és a bolygók jégfelszínét táplálja. A Földet védi a többi bolygó, elfogja előle a jeget, így fennmaradhat rajta az élet. Azért kisebb mértékben így is eljut a jég a Földhöz, ebből lesznek többek között a cirruszfelhők, sőt a jégeső is földönkívüli eredetű!

Cirruszfelhők. Az űrből jöttek volna?
(Forrás: Wikimedia Commons / Fir0002 / CC BY-SA 3.0)

A Hold folyamatosan közelít a Földhöz, és egy idő után bele fog csapódni. Korábbi holdak is voltak, amelyeket a Föld tömegvonzása befogott; ezek egyre közelebb kerültek a Földhöz, mígnem lezuhantak, és ezzel katasztrófákat és özönvizet idéztek elő. Atlantisz is így pusztult el.

Igazi árja eszme

Habár a nagy mű már 1913-ban napvilágot látott, az első világháború miatt csak az 1920-as években kezdett el terjedni az elmélet. Hörbiger 1931-ben meghalt, így már nem érte meg elgondolásai igazi diadalmenetét. A nemzetiszocialista Németországban vált igazán népszerűvé a világjég-elmélet, a Glacial-Kosmogonie társszerzőjét, Philipp Fauthot pedig Himmler 1939-ben egyenesen professzorrá nevezte ki.

Habár Himmler minden megszokottól eltérő misztikus elgondolás iránt lelkesen érdeklődött, a világjég-elmélet tudományos külsőségei más, földhözragadtabb nácikat is megtévesztettek. Még Hitler is pozitívan nyilatkozott az elméletről, pedig ő nem rejtette véka alá a délibábos árja misztikusok iránti lenézését.

A nácik közül sokan úgy gondolták, a világjég-elméletet majd fel lehet használni az időjárás-előrejelzésben, Himmler maga meteorológiai intézetet is alapított erre a célra. A világjég-elmélet várható gyakorlati haszna mellett legalább ennyire fontos volt, hogy nem zsidó tudós alkotta.

De nem minden nácinak tetszett Hörbiger tudománya. Lénárd Fülöp, más néven Philipp Lenard magyarországi német származású Nobel-díjas fizikus éles kirohanást intézett az elmélet ellen. Lénárd támogatta a náci rezsimet, és elutasította Einstein relativitáselméletét, mint „zsidó tudományt”, de Hörbiger eszméit még ő sem tudta elfogadni. A náci sajtóban vad harc robbant ki az elmélet támogatói és bírálói között, Himmler pedig tajtékzott.

Lénárd Fülöp élete különböző szakaszaiban magyar és német nacionalista is volt.
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ez volt a náci tudomány?

Ne gondoljuk azt, hogy a náci tudomány pusztán hasonló bizarr és misztikus ihletésű elméletekből állt. Számos valódi természettudós megpróbált ugyan a politikán kívül maradni, de „politikamentes” tevékenységével ugyanúgy kiszolgálta a rezsimet. A háború után aztán sokkal egyszerűbb volt ráfogni az árjahívőkre, hogy kizárólag ők képviselték a nemzetiszocialista eszméket. Szinte minden tudományág jeles képviselői segédkeztek azoknak a terveknek az elkészítésében, melyek alapján a nácik az elfoglalt kelet-európai területek árjásítását szerették volna végrehajtani. Persze szigorúan politikamentesen...

A nemzetiszocialista vezetőség mindent támogatott, ami gyors eredményekkel kecsegtetett. Amikor a világjég-elmélet időjárás-előrejelzései nem igazolódtak be, a teória valóban háttérbe is szorult. Ha valamilyen bevett tudományágat zsidónak bélyegeztek, gyakran németesítve tért vissza, elfogadhatóbb változatban. A „zsidó” pszichológiát például átnevezték lélekgyógyászatnak (Seelenheilkunde), és így már intézményes keretek között is tovább működhetett.

A gép forog

De mi lett Hörbiger eszméivel a háború után? Az elméletnek a mai napig van néhány híve; mind Németországban, mind Amerikában szervezetük is létezik. A legkisebb mértékben az elmélettel egybevágó felfedezéseket is alátámasztásul emlegetik, a számos Hörbiger leírásával ellentétes tényt pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyják. A náci múltról igyekeznek nem beszélni.

Paul Hörbiger, a népszerű színész
(Forrás: Wikimedia Commons)

A família sorsa másként alakult. A mester Hans Robert és Alfred nevű fiai a családi vállalkozást vezették, két másik fia, Attila és Paul pedig filmszínészként csinált karriert. Hörbiger cége a mai napig üzemel, kompresszorokat, ipari gépeket és autóalkatrészeket gyárt. Nem is akárhogy: 2010-ben a vállalatnak 947 millió euró bevétele volt. Hörbiger budai lakóháza ma is áll, rajta a cég által állíttatott emléktábla hirdeti a feltaláló és „csillagász” dicsőségét. A jégvilág-elméletről nem esik szó...

További olvasnivaló, felhasznált irodalom

Hosszú és kritikátlan stúdióbeszélgetés a jégvilág-elmélet egy mai hívével (németül)

Szöllösi-Janze, M. (2001): National Socialism and the Sciences: Reflections, Conclusions and Historical Perspectives. In: Szöllösi-Janze, M. (szerk): Science in the Third Reich. Oxford: Berg.

Welteislehre, Ahnenerbe und "Weiße Juden" Die Zeit, 19.4.1991 Nr. 17.