Nincs mit csodalkozni azon hogy gyanus alakok halasznak a "hivatalos" tortenelem keltette zurzavarban. Rasszizmust felreteve, ez sem rosszabb mint a honfoglalok szintiszta torok nepeben "finnugor"-okat keresni.

Csallany Dezso reven:

"Szentes, felsőcsordajárási avar temető 36. sírja. 36 Csallány Gábor

múzeumigazgató ásatásából 1905-ben került elő egy átlyukasztott csont-lapocska, amelyen rovásjelek láthatók (118. kép)."

"Döntő fontosságú adat maradt fenn a tiszántúli avarok, Baján kagán népének ugor nyelvére nézve. Jánoshidán még törökös hangzású idegen eredetű szó maradt fenn, amelyet a kereszténységgel kapcsolatosan az avarok használtak, de a Szentes-felsőcsordajárási rovásfelirat tisztán ugor

nyelvi dokumentumot adott."

"Régészeti, történeti, nyelvészeti forrásadatok révén nem tisztázhattuk az avar és a magyar kontinuitást. A rovásfeliratok összevetése alapján sikerült írástörténeti bizonyítékok alapján megállapítani, hogy az avar rovásírásnak szerves folytatása a magyar rovásírás, azonosak a jelek és a sorvezetés.

A Szentes-felsőcsordajárási rovásemlék nyelvi bizonyítékkal is szolgál: az ugor nyelv a Kárpát-medencében Arpádék 896. évi honfoglalása előtt 568-ban már megjelent a Tisza vidékén, mégpedig az avarok útján."

@Roland2:

Nem semmi kommentek, főleg a zsidózók.... :(

'majd cáfolt néhány igencsak elterjedt sztereotípiát, mint például a 150 éves finnugor elmélet, amely nyelvészeti hipotézisen alapul, és amelyet cáfoltak a bizonytalan és ellentmondásos adatok alapján." Erre utaltam:ezt úgyis lehet értelmezni,hogy a nyelvészeti hipotézist cáfolták (meg ).De lehet,h. félreértettem.

@Roland2: „Nyelvünk is egyedülálló Európában, de semmi szégyelnivalónk nincs, mert akik idehozták a nyelvünket, azok magasabb kultúrát képviseltek, mint a többi kelet-európai nép. [...] A magyar az egyetlen antropológiai európai nemzet, amelyben olyan genetikai kódok vannak, amely más európai nemzetben nincs meg.”

Sapienti sat.

tortenelemportal.hu/2012/03/%E2%80%9Ehagytuk-hogy-szorakozzanak-az-o

Ebből már azért látszik,h. B.A.Zs.-nak a mostani tudományos nyelvészeti állásponttal is baja van.

"„A kazahok a legkeletibb magyarok, a magyarok a legnyugatibb kazahok”

*********

"Ich bin ein Berliner"

A mangalicát sem kellene teljesen elszerbesíteni. A szerb sumadija sertés lett keresztezve magyar fajtákkal (bakonyi és szalontai)....

@Roland2: A gond ezekkel, pár hét vagy hónap múlva előkerül egy másfajta lelet, aztán az egész eddigi elgondolást át kell szabni.

Láttunk már ehhez fogható anyagot, nem is egyet.

Itt van mondjuk a Fenékpusztán 1978-ban föllelt árpádkori, KUVASZ ősnek tartott kutyacsontlelet.

A rövidszőrű magyar vizsláról már a 16. századból vannak írások, rajzok.

A kopó nevét már 1237-ből származó oklevél említi. De a pannón kopókról még előbbről is szól anyag.

Fontos megjegyezni a KUTYÁRA VALÓ ESKÜVÉSt.

Ennek háttere inkább török etnikumokra valló. A mitikus története ezen népeknél terjedő.

Az ősi török népeknél a farkas mellett a kutya volt a totemisztikus ős és a népek vándorlását meghatározó "vezér", de a kutyák vezették a lelkeket a túlvilágra is, ahol nyájak őrzőiként és a vadászatnál szolgáltak. A belső-ázsiai népeknél - így a magyaroknál is - a kutya feláldozása a szerződéskötésnek fontos része volt. Nem számított szokatlannak, hogy keresztény uralkodóknak "pogány" fejedelmekkel kötendő szerződéseik alkalmával a Bibliára, a keresztre vagy egy ereklyére tett esküvés mellett kölcsönösség alapján a másik fél szokásait - így a kutyára való esküvést - érvényesítették. Theotmár salzburgi érsek 900-ban a pápának írt levelében a frankoknak a magyarokkal kötött szerződésükről számol be, amelynek megkötésekor a magyarok "kutyára, farkasra és más istentelen pogány dologra" esküdtek. Ugyanilyen szerződést kötöttek a magyarok a morvákkal, a bizánci császárok 580-ban az avarokkal, 815-ben a bolgárokkal és 917-ben a besenyőkkel.

Ugyanakkor a kínaiaknál is különös tiszteletnek örvendett. Hitük szerint az égnek szentelt fehér kutyák őrzik az uralkodót a túlvilágon; ezért állítottak fel kutyaszobrokat a császárok sírjai elé. Mindemellett senki ne lepődjön meg azon, hogy a kínaiak mégis előszeretettel esznek kutyahúst. Hozzá kell tenni: csak egyes részein Kínának. ( Ahogy Koreában is.)

Kevésbé ismert, hogy a kínai terrakotta hadsereg mellett 200 juh, számos kecske, sertés és 400 kutya élethű szobra is előkerült.

Ezeket nagy anatómiai pontossággal ábrázolták.

Az egyik egy masztiff jellegű, felálló fülekkel, a másik pedig nyáj- és lakóhelyőrző: SHAR-PEI, még nincsenek redői,a fülek sem törnek meg, sőt magasan tűzöttek, a szemei nyíltak, farka viszont már ekkor is a hátára kunkorodó..

Kínában a kutya domesztikációja a jelenlegi adatok szerint a Kr. e. V-IV. évezredre tehető.

E kultúra halottkultusza is megköveteli, hogy az elhunytnak fontos és kedves tárgyak, lények - pl. kutyái - elkísérjék a másik életbe. Ezért kezdetben feláldozzák őket. A Kr. e. III-II. évezred (neolitikum vége) folyamán a kutyákat a halottak alá temetik. A Kr. e. 18-11. században már változik az elhelyezés, ekkor már a kutyát a halott lábánál találjuk meg. Döntő változást hoz a "Hadakozó Fejedelemségek kora". Az élőt felváltja a jelképes áldozat: a kutya agyag-, bronz- vagy jádeszobor képében kerül a sírba.

Számos HUNnak, AVARnak, illetve magyar vonatkozásúnak tartott sírban föllelhető a fentihez fogható kutyatemetés.

.

A LOVAKhoz:

A 19. századig a LOVat hadászati célra tenyésztették. Magyarországon ez akkor kb. 1 millió lovat jelentett.

Ekkor több mint 12 ezer település van, több mint 18 millió lakossal, ahol 11 ezer település kevesebb mint 2000 lakosú, ebből pedig 4 ezer kevesebb mint 500 lakosú. Ezekben élt a lakosság több mint 46 %-a.

Mivel a hadászati lótartás erőnléti, ezért szabadtartásról beszélünk. Nyilván téli istállóhelyek vannak.

A lovat csak a 19. század végétől kezdik mezőgazdasági befogásra, igavonásra használni az ökrök és a szarvasmarhák mellett.

Ekkortájban vezetik be az angol mintájú lószerszámokat is, amik messze KÉNYELMETLENEBBEK, mint az ősibb és természetesebb magyar megoldások.

1965-ben már csak 300 ezer a lovak száma, de még így is egy 700 lelkes faluban minden negyedik-ötödik háznál vannak lovak. (legalább egy pár)

1980-ra már csupán 100 ezer ló marad.

A lótartás ma LUXUS, ezért nagy társadalmi szélességben elérhetetlen. A helyzet fonákja, hogy ma már inkább a városiak tudnak lovagolni, mivel a nagyobb városok övezetében alakultak ki a lovasiskolák, amik egyúttal a jómódúak lovait is egy helyen tartja és gondozza.

Szánalmas látvány honfoglaló, huszár és csikós hagyományőrzőinket angol kantárral, sportnyereggel, gumibetétes kengyellel, martingállal felszerelt lovakon ülni. Ráadásul a lovon való ülésük, a két kézben tartott szár és a vele együtt járó szárvezetés is teljesen idegen a magyar lovaglóstílustól. (Tisztelet a kivételnek!). E célból szintén ildomos volna fellendíteni a magyar füredi típusú nyergek gyártását, ami mind lónak, mind a lovasnak nagyobb kényelmet jelent. Az angol vagy sportnyergekkel ellentétben ez a nyereg nem a ló gerincét terheli, ugyanis a nyereg nem is érintkezik a ló gerincével. A lovas súlyát az ívelt talpfák viselik és vezetik le a ló lábain keresztül. A lovasok ma már nem lentetnek, kocognak, ügetnek, felvágnak, vágtatnak a lovukkal, hanem trappolnak és galoppoznak. Sajnos a magyar lovas szakszókincs is ismeretlen a lótartók nagy része számára. A külsőségek után, amelyek szervesen hozzátartoznak az egységhez, el is érkeztünk a ló megüléséhez.

És még egy érdekességet említenék.

Még a II. világháborúban is volt lovashuszár alakulatunk.

1941. augusztusában, Pervomajszk körzetében a németek oldalán harcoltak a magyarok. A befészkelt szovjeteket nem tudták "kifüstölni". Már a negyedik visszaverésen voltak túl a németek, amikor magyar lovasok jelentek meg.

"....Hirtelen megdermedtünk: ezek a magyarok megbolondultak! Lovasszázad, lovasszázad után közeledett felénk. A bronzszinüresült, karcsu lovasok szinte odanőttek a nyereghez. Ezredesük, fénylő, arany parolival nyakán, kirántotta a kardját. Négy, vagy öt páncélgépkocsi vágódott ki a szárnyakra, az ezred pedig a délutáni napban, csillogó kardokkal végig vágtázott a széles síkságon. Seydlitz rohamozhatott egykoron így! Minden elôvigyázatosságról megfeledkezve kimásztunk az állásainkból.

Olyan volt az egész, mint egy nagyszerű lovasfilm! Eldördültek az elsô lövések, aztán mind ritkábbak lettek. Kidülledt szemmel, hitetlenkedve láttuk, hogy a szovjet ezred, amely eddig oly elkeseredett fanatizmussal védte ki támadásainkat, megfordul és pánikszerüen hagyja ott állásait. A diadalmas magyarok pedig maguk elôtt üzték az oroszt és csillogó szablyájukkal aprítják őket. A huszárkard úgy látszik kicsit sok volt az orosz muzsik idegeinek! Most az egyszer a primitiv fegyver győzedelmeskedett a modern felszerelés felett."

(Erich Kern: Der Grosse Rausch, Zürich 1948, 54-55. old)

Kutatások alapján beazonosításuk : 1. lovas dandár 3. huszárezredéről lehet szó, amely Pongrácz Pál ezredes parancsnoksága alatt állt.

@Fejes László (nyest.hu):

Szerintem beszélgessünk gépi kódban, az könnyebb lesz:-)

Nyelvrokonság=0

Néprokonság=1

AF szerint FL úgy tartja, hogy 0=1 ("ő szerinte a nyelvet beszélők alkothatják csak a népet")

FL: "léccives idézettel és pontos forrásmegjelöléssel igazold, hogy én ezt állítottam, ellenkező esetben tényleg morcos leszek."

következtetés: mivel FL aggresszióra is képes, ha arafura feri nem bizonyítja, hogy FL azt mondta 0=1, ezért feltételezhető,hogy FL úgy tartja 0 nem egyenlő 1, tehát szerinte AF következtetése hibás

AF: "a nyelvészek, ha a finnugor népekről beszélnek,

akkor olyan embereket is a finnugor népek közé sorolnak

(amúgy teljesen jogosan), akik nem beszélik már az adott nyelvet,"

következtetés: AF szerint a nyelvészek (akárcsak AF) úgy tartják, hogy egy finnugor nyelvet beszélő mordvin és egy eloroszosodott mordvin kapcsolatára jellemző az 1

FL: "Egyéltalán nem jogosan! Ez óriási hiba!"

következtetés: FL szerint egy eloroszosodott mordvin és egy mordvinul beszélő mordvin kapcsolatára nem jellemző az 1

FL: "és arra írtam, hogy NYELVrokonainkként hülyeség számon tartani azokat, akik nem beszélik a nyelvet"

következtetés: FL szerint az anyanyelvi és nem anyanyelvi mordvin kapcsolatára azért nem jellemző az 1, mert nem ejllemző rá a 0

végkövetkeztetés:

FL szerint 0=1

Mivel FL a végkövetkeztetéssel szemben mást állít ,ezért feltételezhető, hogy FL rosszul fogalmazott, azaz 0 szerinte sem 1,

és egy anyanyelvi és nem anyanyelvi mordvin kapcsolatára mégis csak jellemző az 1.

Tehát FL egyetért azzal, hogy magyar és török kapcsolatára jellemző az 1. (Ezt azért biztos megpróbálja cáfolni.:-))

Indok: A magyar népbe beolvadt török népek révén a magyar nép 0,4-0,8 része török eredetű (0,3 kabar (3törzs a 10-ből), 0,1-0,5 avar, besenyő, kun (ez bizonytalan szám, de legalább 0,1 összesen)

A 0,4-0,8 elég nagy szám ahhoz, hogy a magyar és egyes török népek kapcsolatát is 1-el lehessen jellemezni.

De rég jártam erre.:-)

"Nem tudtam belőle kihámozni, hogy milyen alapon nevezhető a cserkaszkuli régészeti kultúra ugornak."

Amennyiben a nyelvészek nem vennék igénybe más tudományágak segítségét, akkor csak annyit tudnának kikövetkeztetni, hogy a magyar nyelv egy Kárpát-medencében beszélt nyelv, az előzményekről semmit, ugyanis az első nyelvemlékek innen származnak. Tehát nem adhatnának arra magyarázatot, hogy miért kerültek egymástól ennyire messzire az ugor nyelvek, azaz nem tudhatnák, hogy az obi-ugor ment el innen, vagy a magyar jött ide.

A nyelvemlékek előtti időkről a történeti források, az azelőtti időről pedig a régészet segíthet a nyelvészeknek is képet alkotni. Tehát visszefele nyomon lehet követni az egyes kultúrákat, hiszen történeti források révén lehetett azonosítani a nyelvemlékkel rendelkező kárpát-medencei magyarokat a levédiai magyarokkal, azokat pedig régészeti kutatások alapján a magna hungariai magyarokkal, most kicsit tovább követték visszafele a nyomokat, egészen a cserkaszkuli kultúráig. De ez már szakmai kérdés, nem vagyok régész, hogy hogy csinálják.

Nyelvészek, üljetek le sörözni egy régésszel, nyelvészcsajok, menjetek hozzá egy régészsráchoz, nyelvészfiúk vegyetek el régész lányt, ha már egymás konferenciáira nem jártok!:-)

@arafuraferi: A válasz érdekes, de nem elég kimerítő. Nem tudtam belőle kihámozni, hogy milyen alapon nevezhető a cserkaszkuli régészeti kultúra ugornak.

Lássuk, mit jelent az, hogy ugor:

1. A finnugor nyelvcsalád ugor ágába tartozó. Ez tehát nyelvészeti fogalom. Nyelvészeti adatokkal kell bizonyítani vagy cáfolni.

2. Ugor=magyar. Ez az orosz krónikák szóhasználata. Ők ugoroknak nevezik azt a 2 embercsoportot, amelyik a Kr. u. 7-9. században elvonult Kijev mellett, továbbá a Kárpát-medencei magyarokat. Ez tehát a történeti forrásokban szereplő fogalom. A történeti források tanulmányozásával lehet róla vitát folytatni.

@arafuraferi: Linket ugyan nem írtál, de emlékszem. Valóban ezt írtam, hiszen az ilyen kiadványok a NYELVrokonainkról szólnak, és arra írtam, hogy NYELVrokonainkként hülyeség számon tartani azokat, akik nem beszélik a nyelvet...

Na én most tartok egy kis nyári szünetet, mert a Törökelhárító Csoport a szándékos kiidegelés módszerét (mondatok kiragadása, szövegek szándékos nem értelmezése, saját irományok letagadása) sikeresen alkalmazta rajtam, úgyhogy rámfér egy kis rekreálódás.:-)

@Ringelhuth bácsi: "Ezt mindenképpen át kellene gondolnia,

lenézett (nyugodtan ki lehet írni, nem kell szépíteni:-)) arafuraferi..."

Na de bácsi?! Tudom, hogy a finnugor nyelvészek szíve északra húz, de azért mégse tehetjük szegény lótartó ugorokat Novaja Zemljára, na nem azért, mintha nem lennének hidegtűrő lovak,

csakhát télen elragadják őket az istállókból a jegesmedvék.:-)

Amúgy szerintem a mindenkit megvezetni tudó nyelvészek adhatták alájuk a lovat, ezek meg képesek voltak elhinni, hogy a ló meg a nyereg ugor kori szó. Sőt azt is beadták nekik, hogy a fémművesség szavai szomszédos iráni népektől származnak.

Mivel ezek mindent elhittek, ezért (amíg a nyelvészek röhögtek magukban) szegények a Déli-Uráltól keletre keresték az ugor őshazát, mi több mostanra meg is merték találni.

És az utóbbi évtizedek intenzív kutatásainak eredményeképpen azt merték állítani, hogy ezek a kultúrák nyomonkövethetőek és egyes néprajzi csoportokkal azonosíthatóak. Sőt még antropólógiai kutatásokat is képesek voltak emiatt bevetni.

De egy okos nyelvész tudja, hogy írásos emlék nélkül őshazát megállapítani csakis ő tud, mindenféle segédtudomány nélkül, hiszen a bölcsészkaron a finnnugor szótöveket földrajzi koordinátával együtt tanítják, ezért nincs szükségük semmiféle bratyizásra más tudósokkal.

Sőt egy vérbeli elfántcsonttornyos nyelvész azt is tudja, hogy 5000 éve egész Észak-Eurázsiában összesen 4 nyelven beszéltek: indoeurópaiul, uráliul, altájiul, és paleoszibériaiul.

És természetesen azt is tudja, hogy ezeket a nyelvek csak úgy teremtődtek, ezeknek nem volt történetük, azaz nem voltak jövevényszavaik stb.

Amúgy: "ugor alapnyelven beszéltek" Ez milyen nyelv? Van olyan nyelvészeti szakirodalom,

ami rekonstruálta az ugor alapnyelvet, és nem csak annak töredékét?

Vagy az is megvezetés a nyelvészektől, hogy ugor együttélés egy

egy laza érintkezéseken alapuló kapcsolat volt?

Ha ilyen volt az a kapcsolat, nagyon lehetetlennek tűnik-e évtizedes ásatások után, hogy az Urál déli részétől keletre eső (nyelvészek által is elfogadott körülbelüli hely) északabbi részen az obi-ugorok elődei, a legdélebbi részén pedig a magyarok elődei éltek?

Ja és miért is kellene pótolniuk a régészeknek a nyelvészek hiányosságait?

Azaz miért is kellene bebizonyítaniuk, hogy valakik egy nem bizonyított alapnyelven beszéltek?