Az ’ember’ jelentésű szótő felhasználásával a különböző nyelvekben különböző állandósult kifejezéseket lehet alkotni. (Sok nyelvben az ’ember’ jelentésű szótőt ’férfi’ jelentésben is használják, de ezt a tényezőt most tegyük félre.) Ezek között a kifejezések között vannak, amiket „szókapcsolatnak” szoktak tekinteni (pl. emberi jogok), vannak köztük úgynevezett „összetett szavak” (pl. emberbarát(ság)), és vannak „képzett szavak” (pl. emberi). De nyelvenként eltér, hogy a különböző funkciókban alaktanilag milyen felépítésűek az egyes kifejezések. Például az ’emberi jogok’ jelentésű szó a németben nem szókapcsolat, hanem összetett szó (Menschenrecht); az ’emberbarát’ jelentésű szó az arabban nem összetett (eḥsān ’emberbarátság’).

Az angolban a mankind szó jelentése ’emberiség (az emberi nem, az emberek összessége)’, a latin-francia eredetű humanity pedig ’emberiség’, de ’emberiesség, emberség’ értelemben is használatos. Ezért klasszikus probléma, hogy hogyan fordítsuk magyarra az angol crime against humanity kifejezést. Érdekes módon két olvasónk is érdeklődött erről a problémáról.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

László kérdése így hangzik:

Azt szeretném kérdezni, hogy miért mondják rendszeresen a médiában, hogy emberiesség elleni bűntett, ahelyett, hogy emberiség elleni bűntettet mondanának. Óriási a különbség a kettő között!

Mihály pedig így fogalmaz:

Sok esetben a hírekben is összemosódik az emberiség és az emberiesség (elleni bűntett) kifejezés. Jó lenne tisztázni ezek jelentését!

Vagyis úgy tűnik, hogy mind László, mind Mihály meg van győződve arról, hogy a két szó teljesen eltérő dolgokra utal.

Kedves kollégám és barátom, Szilágyi N. Sándor mesélte, hogy éppen az ő szülőfaluján haladt keresztül egy izoglossza (bizonyos kifejezések használatára vonatkozó nyelvjárási határvonal): a sündisznót onnan nyugatra sündisznónak, onnan keletre pedig sünkutyának nevezték. Magában a faluban mind a két szót használták, de az a hír járta, hogy valójában két különböző állatról van szó. Sokan azt állították, hogy kinézés alapján meg is tudják különböztetni őket (például a „sünkutyának” hegyesebb az orra, mint a „sündisznónak”). Sokszor, amikor megláttak egy-egy sünit, össze is kaptak azon, hogy melyik fajtába tartozik. Természetes jelenség ez az emberi nyelvekben: kerüljük a szinonímiát, ha két kifejezésnek nagyjából ugyanaz a használata, akkor gyakran jelentéshasadás következik be, vagyis a beszélőközösség más-más funkciót kezd tulajdonítani nekik. Azt hiszem, ez történt az emberiség elleni bűntett és az emberiesség elleni bűntett kifejezésekkel is.

Sündisznó vagy sünkutya?
(Forrás: Wikimedia Commons / Gibe / GNU-FDL 1.2)

Az Index kiváló munkatársa és nyelvi blogolója, don B (Zsadon Béla) egyszer már részletesen elemezte ezt a kérdést. Zsadon arra a következtetésre jut, hogy az emberiség elleni bűntettek egy tág kategóriát jelöl, amelybe beletartoznak az emberiesség elleniek. Úgy értelmezi, hogy az emberiség elleni bűntettek magukba foglalják például a háborús bűnöket és a népirtást, továbbá az emberiesség elleni cselekményeket is, például a szándékos emberölést, a kínzást vagy az apartheidet (vagyis a szegregációt).

Valójában azonban a nemzetközi szóhasználatban ennek a megkülönböztetésnek nincsen megfelelője: egyetlen állatfajtáról van szó, akár sündisznónak, akár sünkutyának hívjuk. A crime against humanity ma érvényes meghatározása a Nemzetközi Büntetőbíróság 2002-es alapító dokumentumában, az ún. Római Statútumban található. Olyan különösen gyűlöletes bűncselekményekre utal, amelyek lealacsonyítással, emberhez nem méltó bánásmóddal járnak. Beletartozik az erőszak, a megalázás, a kényszerítés minden formája.

Forrás: Wikimedia Commons / Harald Hoyer / CC BY-SA 2.0

A magyar nyelvszokás érdekes módon más irányba ment tehát, mint a nemzetközi gyakorlat. Nálunk beszélnek emberiség elleni bűnökről, de ez nem törvényben rögzített jogi kategória. Az Alkotmánybíróság egyik határozata (az 53/1993. számú) említi, mint a büntetőjogban béke elleni és háborús bűncselekmények összefoglaló elnevezését. És ezekbe valóban sok minden beletartozik, ami a nemzetközi gyakorlat szerint nem crime against humanity (például háborús uszítás, fegyverszünet megszegése, visszaélés a Vöröskereszttel). Utóbbira tartják fent az emberiesség elleni bűncselekmény elnevezést. Szerintem nem jó ennyire összekeverhető terminusokat használni, én az utóbbit az emberi méltóság elleni bűncselekményeknek nevezném, hogy ne álljon elő az a zűrzavar, ami a helység és a helyiség esetében.