@Pesta: Éppen van erről egy készülő cikkünk. :)

@bibi:

„Régi gondolatom, hogy a TV ill. rádióbemondókat nyelvjárások szerint és bizonyos rotációval kellene kiválasztani és mikrofon ill. kamera elé engedni. Egyik héten (vagy hónapban) székely, a másikban Vas-megyei, a harmadikban palóc, a negyedikben mondjuk mezőségi ember látná el a feladatot, hogy mindenki megismerje és megszeresse a magyar nyelv szokszínűségét.”

A „BBC English” története jó példa erre. Szintén egy „semleges”, mindenki által elfogadható nyelvváltozatot-kiejtést próbáltak képernyőre vinni. Abból a megfontolásból, hogy ne erősítsék az egyes nyelvjárásokhoz-kiejtésekhez tapadó előítéleteket - legyenek ezek bár ártatlanok is (hiszen pl. híres emberek is tájszólásban beszéltek, nem is lehetett szokatlan). Aztán kb. az utóbbi évtizedben rájöttek, hogy épp ezzel alakítanak ki előítéletet, mert nyilván pl. riportokban, interjúkban az alanyra nem lehet egy-egy kiejtést ráerőltetni. Úgyhogy azóta már nem kell tévés akcentust fölvenniük a műsorvezetőknek sem.

Persze az angol nyelvváltozatok különbségei élesebbek, Magyarországon könnyebb kiirtani őket.

@tarto: Sajnos nem sikerült megértenem, hogy az [á] nyílásával hogyan születik [é]: az [é] jóval zártabb az [á]-nál. Mindenesetre azzal, hogy mások nyelvhasználatát nyelvrontásnak minősítette, ismét ugyanazt a hibát követte el, amit másoknak felrótt, és amiért éppen bocsánatot kért...

"Az, hogy mára már az `á` hang nyíltságát igen sokan - divatteremtő médiamunkások is - `é`-re fokozzák, a szemünk előtt játszódó újabb nyelvrontás."

Ezt nem egészen értem. Tudnál esetleg példát mondani?

@qsoe:

Ízlésekről nehéz vitatkozni, engem bizonyos értelemben gyönyörködtet a magyar nyelv sokszínűsége, az egyen-nyelv viszont kicsit viszolyogtat.

A kínai és magyar nyelvjárásokat nem hasonlítám össze, és az egységesítő kínai rörekvés mögött politikai meggondolások húzódnak meg. Kína ugyanis akár szét is eshet, ennek valószínűségét próbálják csökkenteni.

Fejes Lászlónak igaza van, bántó módon használtam a "mekegés" szót, bocsánat. Mindazonáltal tudjuk, hogy létezik a "hivatalos" magyar nyelvben egy sokat kritizált jelenség, mégpedig a nyílt `e` hang kizárólagossága. A zárt `e`, amely szinte minden magyar nyelvjárás alapvető sajátja, valamiért száműzetett, dacára Kodály Zoltán akadémiai erőfeszítéseinek. A külföldiek emiatt gyakran minősítik a magyar nyelvet kelepelésnek, illetve mekegésnek. Az, hogy mára már az `á` hang nyíltságát igen sokan - divatteremtő médiamunkások is - `é`-re fokozzák, a szemünk előtt játszódó újabb nyelvrontás.

@Fejes László (nyest.hu): A cikket olvasván én is pont azon a mondaton akadtam fenn, mint te (persze anélkül, hogy olvastam volna előzőleg a kommentedet)...

@bibi: Én az egységeset szeretem, teljes mértékben meg tudom érteni, hogy Kínában ezentúl főműsoridőben csakis mandarin nyelven lehet sugározni:

www.nyest.hu/hirek/visszaszoritjak-a-kinai-nyelvjaras-okat

Ez kéne a németeknél is, végre a bajorok értenék a hamburgiakat, és nem kéne egy harmadik, közvetítő nyeyelvet használniuk (hochdeutsch).

Persze lehet, hogy csak a szabványszerető mérnök beszél belőlem.

Valahogy a nyelvekkel kapcsolatban nem érzem azt, mint a kihalófélben lévő állatoknál, hogy pótolhatatlan veszteség, ha eltűnik.

Az egyik előlény, a másik csak egy szerszám, mint ahogy itt is többször ki lett fejtve, a kommunikáció eszköze.

Itt is megírtátok, hogy "a nyelv nem romlik, csak változik, az lenne romlás, ha nem lehetne vele kommunikálni", és ezzel én is egyetértek. Viszont szerintem ebből logikusan következik, hogy az lenne ok a szomorúságra, ha Lipcse, Drezda és Chemnitz régiójában az emberek már nem tudnának egymással szót érteni. Nem ez a helyzet, lehet, hogy most más szavakat, szerkezeteket használnak, más kiejtéssel, de pontosan mi lett ettől rosszabb és kinek?

Régi gondolatom, hogy a TV ill. rádióbemondókat nyelvjárások szerint és bizonyos rotációval kellene kiválasztani és mikrofon ill. kamera elé engedni. Egyik héten (vagy hónapban) székely, a másikban Vas-megyei, a harmadikban palóc, a negyedikben mondjuk mezőségi ember látná el a feladatot, hogy mindenki megismerje és megszeresse a magyar nyelv szokszínűségét.

@tarto: Az, hogy kinek mi szép, mi kedves, szubjektív. A nyestben már több cikkünk foglalkozott a nyelvi toleranciával, és többször felemeltük a szavunkat azzal szemben, hogy egyesek kifogásolják, gúnyolják mások nyelvhasználatát. Azonban akkor, amikor Ön "mekeg"-ésnek minősít egy nyelvváltozatot, semmivel sem jár el különben, mint a városi iskolák gyerekei, akik annak idején a palóc gyerekeket gúnyolták. A különbség csupán az, hogy ők buta gyerekek voltak...

"Egy dialektus zárt nyelvi rendszert követ, a kiejtést és a szintaxist illetően világos szabályok határozzák meg." Engem azért érdekelne, hogy ez mit jelent...

Sajnálattal hallom mindig az ilyen szomorú híreket, és mindig a számomra oly kedves palóc dialektus jut eszembe. Gyerekkoromban gyönyörűen beszélt mindenki, főként az idős emberek a kis gömöri falumban, a "hűség falujában". A hivatalos pesti magyar nekünk egy nem túl szép, előkelősködő, affektáló dialektus volt. Aki közülünk megpróbálta azt utánozni, megmosolyogták. "Urizál", mondták szánakozva. Aztán a kegyetlen, nem palóc gyerekek a városi iskolákban kiverték belőlünk a szép szót, megszégyenítéssel, gúnnyal, röhögéssel. Ma már a szülőfalumban is pestiesen mekegnek a fiatalok. És ha Magyarországon szavaznának, sajnos egyértelműen a palóc lenne a vesztes, hiába marad az számomra örökre a legszebb magyar nyelvjárás.