-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A közvélemény szerint a helyesírás a kultúra része, sőt alapja. Akkor miért követnek el tömegesen hibákat a magyar kultúra napján?
Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. Idén is számos rendezvény volt hivatott a magyar kultúra fényét megmutatni. Olvasónkat, Katalint azonban valami zavarta.
Újságokban, szépen megszerkesztett meghívókon, sőt a tv-ben is láttam nagy kezdőbetűvel írva, pedig a helyesírási szabályzat 145. pontja alapján – az én értelmezésem szerint kis betűvel kellene írni.
Lehetséges, hogy más szabálypont vonatkozik e nevezetes nap írására?
A magyar helyesírással ugyan van számos probléma, de odáig a Magyar Nyelvi Bizottság sem fajult, hogy az egyes ünnepek nevének írásmódját külön szabályozza.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A 145. pont, melyre Katalin is utal, így hangzik:
Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, anyák napja, május elseje, mindenszentek, karácsony, húsvét, nemzeti ünnep; a honfoglalás, a mohácsi vész, a bécsi kongresszus, a szabadságharc, az ónodi országgyűlés, a francia forradalom; stb.
Ebből a részletből is kiderül, hogy ezeket a kifejezéseket a nyelvhasználók gyakran írják nagybetűvel, méghozzá érzelmi töltetük miatt. Van azonban ennek egy másik oka is: az ilyen elnevezéseket jelentése a tulajdonnevekére emlékeztet. A honfoglalás például egy bizonyos történelmi eseményre utal, melynek ez a neve. A szabadságharc ugyan számos történelmi eseményre vonatkozhat, de egyben az 1848–49-es eseményeknek is a neve. Nem csoda, ha sokan úgy érzik, hogy ezek tulajdonnevek, és úgy is írják őket.
Ugyanez a helyzet a karácsonnyal, a húsvéttal vagy a magyar kultúra napjával kapcsolatban. A nyelvhasználók úgy érezhetik, hogy a kisbetűs írásmód akkor lenne használható, ha a magyar kultúrának több ünnepe is lenen az évben, és elmondhatnánk hogy minden nap a magyar kultúra ünnepe. De nem erről van szó, hanem arról, hogy van egy bizonyos nap, melyet így nevezünk. Ha nagyon megkapargatjuk a dolgot, inkább az a kérdés merül fel, hogy miért nem kell ezeket nagybetűvel írni. (Nem véletlen, hogy a szabályzatban külön pontot kell szentelni annak, hogy ezeket is kisbetűvel írjuk!)
Javaslatunk az, hogy Katalin fogja fel úgy, hogy a nyelvhasználók a magyar kultúra napját (is) arra használják fel, hogy úgy írjanak, ahogy szívük szerint írnának. Az ünnep emelkedett hangulata megengedi, hogy felülemelkedjünk a helyesírás piszlicsáré szabályain, és szabadon élvezzünk anyanyelvünket.