Gardróbunkban turkálva találtunk már bőven találtunk hadvezérek nevét viselő ruhadarabokat, és később néhány uralkodóval is összefutottunk. Mostani szekrénytúránkon a színpad csillagaié lesz a főszerep, de egy tudóssal is találkozunk.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Pulóver visszahajtható nyakkal

Úgy tűnik, a garbó szó magyar találmány. Ezt a típusú nyakmegoldást angolban turtleneck ’teknősnyak’ vagy poloneck ’pólónyak’ néven ismerik. A németben a garbó pedig Rollkragenpullover ’gördülő gallérú pulóver’. A lengyelben például a golf sport nevét használják erre a ruhadarabra, olaszul pedig egyenesen dolcevita ’édes élet’ lett a garbó.

Kezdjük a sort az ismertebb ruhadarabokkal, és vegyünk elő egy magas nyakú, hosszú ujjú pólót vagy pulóvert, azaz garbót. Ez a ruhadarab Greta Garbo (1905–1990) svéd származású amerikai színésznő vezetéknevéről kapta a nevét a magyarban. A filmvászonról ismert színésznő gyakran hordott ugyanis olyan pulóvert, amelynek nyaka tulajdonképpen egy kötött cső volt, és ezt visszahajtva viselte. Manapság már nem csak kötött pulóvereket nevezünk garbónak, hanem más anyagból készült csőnyakú ruhadarabokat is.

Greta Garbó talán éppen garbót visel
(Forrás: Wikimedia Commons / Alexander Binder / PD)

A tulajdonképpen pulóverként és egyben sálként funkcionáló garbónyakú ruhákat először férfiak viselték: hokizók, matrózok, biciklisták. Ám később Noël Coward (1899–1973) angol drámaíró jóvoltából – aki nagyon szeretett ilyen ruhában megjelenni – átszivárgott a hétköznap is viselt ruhadarabok közé. A nőknek sem kellett sokáig várniuk: a két világháború között már ők is hordhattak garbót.

A férfiak nadrágja alatt

Nagy hidegben, téli kiránduláson nem árt, ha az ember lábán is több rétegű a ruházat. A nők ezt általában harisnyanadrággal oldják meg. De ezt túl nőies viseletnek tartják, így a férfiaknak más megoldást kell keresniük. Jó választás a jégeralsó. De mi is ez tulajdonképpen? A Magyar nyelv értelmező szótárát idézzük.

jéger Finom gyapjúból kötött, hosszú alsónadrágból és gyak. ehhez tartozó ujjas felsőrészből álló meleg, téli alsóruha.

Manapság a pulóvereket nem nagyon szokták jégernek nevezni, ám a hosszú alsónadrágnak bevett neve a jégeralsó, függetlenül attól, hogy miből készült. A gyapjú helyett inkább a pamutból készült darabok népszerűek. De honnan kapta a névét ez a nagy hidegben igen csak praktikus ruhadarab?

Akin van jégeralsó, itt ihat egy jégert
(Forrás: Wikimedia Commons / Ivan Kenig / PD)

A német Jäger szó jelentése 'vadász', tehát ezt jelenti a jégeralsó atyjának tartott tudós neve. A jéger szót a magyarban a Jägermeister nevű gyógynövényekből készült likőrre is használják.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint Gustav Jäger (1832–1917) német természettudós vezetéknevét fedezhetjük fel a szóban. Jäger külön kötetet szentelt a szerinte egészséges öltözködési módnak. A Die Normalkleidung als Gesundheitsschutz (A normális öltözködés mint egészségvédelem) című műben kiállt amellett az elmélete mellett, hogy a növényi rostokból készült ruhadarabok egészségtelenek. Véleménye szerint a testtel közvetlenül érintkező ruhadaraboknak állati eredetű anyagokból kell készülnie, például gyapjúból.

Jégeralsó pamutból
(Forrás: Wikimedia Commons / Socksguy / PD)

Egy kikopott ruha

Néhány olyan ruhadarabot is híres személyekről neveztek el, amelyek mára teljesen kikoptak az öltözködésünkből, így a nevük sem része már a köznyelvnek. Az egyik ilyen női ruha a viganó volt. Ennek formájáról és elnevezéséről ellentmondásos adatokat találtunk.

Az Idegen szavak szótára szerint olyan női ruha, melynek dereka és alja egy darabból van szabva, és S. Vigano olasz táncosnőről nevezték el. Az internetes Kislexikon szerint teljesen egybeszabott ruháról van szó és Maria Medina Vigano bécsi táncosnőről kapta a nevét. Egy 1862-es értelmező szótár leírása lényegében megegyezik azzal, amit az Idegen szavak szótára ad, de itt a gyapotfeldolgozásról híres Wigan angol város nevét adják meg a szó forrásául, miközben megjegyzik, hogy „némelyek szerént idegen személynév”.

Az olaszországi Viganò városára senki nem gyanakszik
(Forrás: Wikimedia Commons / Brianzolodoc11 / CC BY-SA 3.0)

Az biztos, hogy viganó alatt más és más ruhadarabot értettek a különböző országrészekben. Van, ahol a réklivel azonosították a viganót, tehát afféle rövid kabátként a felső testen viselték. Gyermekruhaként két vagy egy részből szabott, hosszú inget jelentett a szó egyes vidékeken, illetve felnőttek viseleteként városi ruhát. Az Új magyar tájszótár emellett ’könnyű, rövid női blúz’, illetve ’régi divatú hálóing’ jelentéseket is megad a szóhoz.

A kakukktojás

A. A. Milne Winnie-the-Pooh (Micimackó) című könyvében a mackó mind az angol, mind a magyar változatban hímnemű: magyarul Medveczky Medve úr a hivatalos neve, az angol eredetiben pedig Edward Bear, és mindig a he hímnemű személyes névmással utalnak rá. A medve beceneve azonban mindkét változatban kételyre ad okot. A Mici a magyarban női becenév, az angol Winnie keresztnevet pedig férfiak és nők is viselhetik.

Cikkünk végén egy olyan ruhadarabbal ismerkedünk meg, aminek nevét első ránézésre személynévi eredetűnek gondolánk. Ez a szövetből készült, simlis micisapka. Ismerjük Micimackót és Horn Micit Szabó Magda Abigél című regényéből, sőt, újabban egy ismert médiaszemélyiség gyermekét is Micinek hívják Eszterházy Mici színésznő után. A Mici név a Mária név önállósodott becéző alakja, ma már anyakönyvezhető keresztnév. Így gyanakodhatnánk, hogy ez a keresztnév rejlik a sapka nevében.

Micisapka
(Forrás: Wikimedia Commons / ozz13x / CC BY 2.0)

Ám az ellenzős micisapkának semmi köze a Mici keresztnévhez. A TESz. szerint a szó a magyarba a bajor-osztrákból került. Forrása bizonytalan, feltehetőleg a középkori latin almutium ~ almutia ’papi körgallér’ szóval rokon. A magyarba mici alakba került, a sapka utótagot csak később tették hozzá, magyarázó célzattal. Néha smicisapka alakban is használják.

Ruhanevekkel foglalkozó sorozatunkban ezzel a sapkával most búcsút veszünk a híres és kevésbé híres személyektől. A következő részben olyan ruhákat kotrunk majd elő, amelyeknek a nevében egy-egy földrajzi név rejtőzik.

Források

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

A magyar nyelv értelmező szótára

Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára

Ék Erzsébet: Magyarországi viseletek a honfoglalástól napjainkig

A garbó története

Ortutay Gyula (szerk.): Magyar népballadák. Jegyzetszótár.

Száz magyar falu könyvesháza. Karos.

A. A. Milne: The World of Pooh