@Fejes László (nyest.hu): Én pedig azt hittem, hogy ez valami megőrzött szláv aorisztoszi vagy imperfektumi alak, mert azt leellenőriztem, hogy az ige jelen idejű alakjai atematikusak, így az E/1 forma <vem> ['ve:m] ’tudok’, vö. bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3Dvedeti&h — Mint ahogy a csehben is: a főnévi igenév <vědět>, de a jelen idejű E/1 <vím>.

A Google-val ellenőrizve létezőnek tűnt, de mégsem hagyott nyugodni a dolog, így utánaolvastam a lehetőségeknek.

@LvT: Á, én azt hittem, itt a jelen idejű alakot kombinálják a bi-vel... A szlovénban vannak furcsaságok az összetett idők terén... :)

(Bár mondjuk ez tényleg fura lenne...)

@LvT: >>És irodalmi szlovénsággal (az én szintemen): Da bi vedu … <<

.

Javítom magamat, mert a <vedu> sem irodalmi alak, hanem a hímnemű <vedel> ['ve:dəu̯] l-participium nyelvjárásias formája, ahol az <-el> végződés normatív diftongikus [əu̯] helyébe egyszerű [u] ejtés lépett. Tehát:

Da bi vedel, da bi vedel, kjer ljubica leži,

tam noter, tam noter, kjer špampet stoji,

ima lepe ročice, ima črne oči,

pri takih, pri takih so kratke noči.

@LvT: Köszönjük a pontosítást, illetve az újabb átiratokat. Azt azonban hagy tegyem hozzá, hogy a „mai szlovén helyesírással” nem ugyanaz, mint a „mai szlovén irodalmi nyelven”. Kompetencia híján abba semmiképpen mennénk bele, hogy a nyelvemlék szövegét felülbíráljuk, módosítsuk – talán pontosabb lett volna azt írni, hogy a mai szlovén helyesírás hangjelölésével.

@post: Úgy érzem, hogy néhány dolog nem ment át a korábbi diszkusszióból:

.

>A szöveg mai szlovén helyesírással így néz ki:<<

Ha már ez így leíratott, akkor utána kellett volna nézni a maga teljességében, mert E. alapvetően jól eltalálta a dolgot, de „szlovén” megjelölés alatt vegyes szövegváltozatot közölt, amelyben vannak további nyelvjárási szavak, amelyek nem felelnek meg a mai szlovén helyesírásnak.

* Szóba került:

– <*pre takih>helyett <pri takih>, egyébként a szöveg is világosan <pri>-t ír. A <pri> ’-nál, nél; mellett’ elöljárószó és ez vont helyhatározós esetet, amely indokolja a <takih> szó <-ih> végét. A <pre> nyelvjárási határozószó ’feltehetőleg, bizonyára, igen’ jelentésben: emellett a ragozott <takih> a levegőben lógna. bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3Dpri&hs=1 , bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3Dpre&hs=1

– <*notar> helyett <noter> ’be(felé)’ van: bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3Dnoter&hs

– <*španpet> helyett <*špampet> ’ágy’ van: bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3D%C5%A1pa

* Nem került szóba:

– <*gde> helyett <kje> ’hol; valahol’ vagy <kjer> ’ahol’ van: bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3Dkje&hs=1 , bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3Dkje&hs=1

– <*ljubca> helyett <ljubica> ’szerető, kedves’ van: bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3Dljubica&

– <*černe> helyett <črne> ’fekete <Npl, n.>’ van: bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3D%C4%8Drn

Meg lehet, hogy még van más is, én ennyit találtam, mert a szlovén tudásom passzív.

.

>> A magánhangzók között az ö okozott némi zavart: a szlovénben is megvan a svának nevezett magánhangzó, mely akusztikailag leginkább a magyar ö-re emlékeztet. <<

Ez az <ö> nem a svá magyar fül által érzékelt megfelelője, mert akkor <tserne> helyett <tsörne> lenne az íráskép, minthogy a szótagképző <r> ejtése [ər] (az irodalmi nyelvben is). Ez valódi ajakkerekítéses elöl képzett magánhangzó: a Rába menti nyelvjárásban ez ismert plusz hang a szlovén irodalmi nyelvhez képest, ugyanúgy mint az <ü> és az ajakkerekítéses <å>. Vö. en.wikipedia.org/wiki/Prekmurje_Slovene

Oly annyira, hogy ezek részei is a Murán túli történeti szlovén helyesírásnak, vö. <Krátki návuk vöre kerschánske> = /krɒtki nɒwuk vørə kərʃtʃɒnskə/ = mai irodalmi <Kratki nauk vere krščanske> = ’A keresztyén hit rövid tan(ítás)a’ – en.wikipedia.org/wiki/File:Mali_katechismus_(1715 ).JPG

Az <ü> ugyanúgy negvan ebben a nyelvjárásban, vö. a fenti címlapon <vküp> = irodalmi <vkup> ’(-val, vel) együtt’, <imenüvanom> = irodalmi <imenovanom> ’<ról/ról> elnevezett(-ben)’, illetve az ismert magyarországi szlovén <Küzmics> családnevet, hu.wikipedia.org/wiki/Küzmics_(egyértelműsítő_lap )

Van itt egy érdekes cikk a magyarországi szlovén szerzőtől, akinek a vezetékneve a Nyest olvasóiinak ismerős lehet: srbija.blog.hu/2013/08/28/a_mindennek_kikialtott_nep_fiai_a_mura_es_

.

A fentiek miatt érdemes a szöveget a maga nyelvjárásiasságában is visszaadni (az <á>-k rekonstruálásától eltekintve):

Da bi vödu, da bi vödu, gde lubca leži,

tam notar, tam notar, gde španpet stoji

ima löpe ročice, ima černe oči,

pri takéh, pri takéh so kratke noči.

.

És irodalmi szlovénsággal (az én szintemen):

Da bi vedu, da bi vedu, kjer ljubica leži,

tam noter, tam noter, kjer špampet stoji

ima lepe ročice, ima črne oči,

pri takih, pri takih so kratke noči.

Köszönöm szépen! Megtisztelő a figyelem. :)