@nadivereb: "(De mondjuk nem ismerek sok nyelvnév-etimológiát, ha mond nekem valaki példát arra, hogy egy nyelv/nyelvváltozat elnevezése kicsinyítőképzős alakból ered, én készséggel elfogadom.)"

Pl. rögtön a "spanyol" is. Forrása a lat. Hispaniolus 'hispánka', amely a Hispanus kicsinyítő képzős alakja.

@nadivereb: olyan nem szokott lenni,h egy nyelvváltozatot a saját beszélői is alacsonyabb presztízsűnek éreznek? Talán nem gúnyos az a kicsinyítőképző, hanem önironikus. ;)

@nadivereb: "ha mond nekem valaki példát arra, hogy egy nyelv/nyelvváltozat elnevezése kicsinyítőképzős alakból ered, én készséggel elfogadom"

Ezt itt rosszul fogalmaztam meg, elnézést. Nyilván a llanito pl. (valószínűleg) pont ilyen. Úgy akartam fogalmazni, hogy olyan példára vagyok kíváncsi, hogy becézett, kedveskedő alak állandósult volna egy nyelv(változat) elnevezéseként.

@Irgun Baklav: a nevek szerintem teljesen más történet, ott ez (többnyire) becézés, nem pedig gúny. (És nem csak fiatal focistáknál jellemző, Ronaldinho kiöregedőben is ezen a néven focizott.) Egy nyelv esetében ez azért számomra mindenképp szokatlannak tűnik. (De mondjuk nem ismerek sok nyelvnév-etimológiát, ha mond nekem valaki példát arra, hogy egy nyelv/nyelvváltozat elnevezése kicsinyítőképzős alakból ered, én készséggel elfogadom.)

Azzal sincs bajom még mindig (ld. #7), hogy az ezt a nyelvváltozatot használók "simának, hétköznapinak" nevezzék el a nyelvüket. A "sima, hétköznapi" jelentés és a kicsinyítőképző kombója az, ami között nálam még mindig ellentmondás feszül.

@nadivereb: Sultanus felvetette, hogy kölcsönözHET azt is, de szerintem gúnyos árnyalat nélkül is használHATják. Fiatal focisták esetében gyakran szerepel a mezen is a keresztnévből vagy becenévből képzett kicsinyítő képzős alak (Juanito [Jánoska], Pedrito [Petike], Chicharito [Borsócska]), gondolom nem tennék a mezükre, ha gúnynak vennék. Ha meg gúny, akkor lehet a környező spanyolok által rájuk (a nyelvükre) ragasztott gúnynév, amit ma már büszkén viselnek.

@nadivereb: "Pl. kik és miért neveztek volna el "sima, egyszerű, hétköznapi"-nak egy egyáltalán nem elterjedt és főleg nem hétköznapi nyelvhasználatot?" Hétköznapi szvsz. olyan értelemben lehetne, hogy ilyen szituációkban használják. Pl. ha a királynő vagy a fia lovaggá üt, akkor vele nyilván nem így kommunikálnak, még akkor se, ha esetleg tud spanyolul.

@Fejes László (nyest.hu): Nekem nem a szótő "sima, hétköznapi" jelentésével volt a problémám, hanem számomra az nem logikus, hogy miért kerülne rá a (Sultanus Constantinus szerint gúnyos) kicsinyítőképző. Már ha maguk a beszélők nevezték el így a nyelvüket.

@nadivereb: Mondjuk azért emellett szól az, hogy sok ilyesmi nép/nyelvelnevezés van. Pl. korábban az észtek maarahvasnak hívták magukat, ami kb. annyit jelent, hogy ’a föld népe, helyi nép’, azaz lényegében ’helyiek’. A meänkieli elnevezés meg annyit tesz, hogy ’a mi nyelvünk’, és a kárpátaljai szláv népesség is mondja, hogy po nasemu ’a magunk módján’ beszélnek. Szóval ilyen kifejezésekből simán alakulnak nép- és nyelvnevek. Más kérdés, hogy persze az olyanokból is, mint a ’síksági’.

@Sultanus Constantinus: Ezt sem tartom elképzelhetetlenebbnek, mint a cikkben leírt két elméletet, de adatok híján azért lándzsát sem törnék mellette.

Pl. kik és miért neveztek volna el "sima, egyszerű, hétköznapi"-nak egy egyáltalán nem elterjedt és főleg nem hétköznapi nyelvhasználatot? Ha maguk a beszélők, akkor miért került rá kicsinyítőképző? Ha a környező spanyol beszélők, akkor miért neveztek el pont így egy (számukra) egyáltalán nem egyszerű és hétköznapi változatot?

@nadivereb: Már akartam azt is jelezni, hogy a "llano" (< lat. planum) nem csak azt jelenti spanyolul, hogy 'síkság', hanem melléknévként 'sima, egyszerű, hétköznapi stb.', a kicsinyítő képző pedig kölcsönözhet despektív/gúnyos jelentést is a spanyolban, szóval inkább azt tartom valószínűbbnek, hogy 'egyszerű, hétköznapi (nyelv/beszéd)' jelentése van a szónak.

@Sultanus Constantinus: "de nagyon az értelmét sem látnám annak, hogy egy olasz személynévről nevezzenek el egy nyelvváltozatot, amikor spanyol és angol keverékéről van szó" - ha jól értem, pont az a lényege az elméletnek, hogy eleinte nem a nyelvváltozatra használták, hanem a 18. századi lakosságra, akiknek jó része genovai volt. Aztán később, miután kialakult a helyi nyelvváltozat, a név is ráragadt. Úgyhogy ez logikailag nem akadály - ahogy az se zárja ki a llanoból való eredeztetést, hogy Gibraltár maga nagyon nem sík.

@siposdr: de hát fegyveres konfliktus volt, nem?

Én azért a II. VH-t többnek tartom, mint fegyveres konfliktusnak...

Tehát akkor lényegében a "llanito" = "Spanglish" (csak az utóbbit inkább az USA-ban beszélt változatra használják).

"Egyes feltételezések szerint – utalva a brit hódítást követő első, genovai telepesekre – a llanito elnevezés az olasz Gianni tulajdonnév kicsinyítő képzős alakjából származik."

Nem tartom valószínűnek, ebben az esetben inkább Yanito lenne, de nagyon az értelmét sem látnám annak, hogy egy olasz személynévről nevezzenek el egy nyelvváltozatot, amikor spanyol és angol keverékéről van szó...