-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ha Magyarországra jössz, tudnod kellene?
Vajon mi okozott mérhetetlen károkat népünknek? Ha elgondolkodunk egy plakát feliratán, nem lesz nehéz kitalálni...
A fenti, a Facebookon keringő kép alapján jutott eszünkbe, hogy valószínűleg sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az évszámok után a helyesírási szabályok szerint mikor kell pontot írni. Ismételjük hát át!
A magyar helyesírás szabályai (AkH.) nem okoz csalódást, hiszen ismét önellentmondásba keveredik. A 293. pont ugyanis kimondja:
Az évszámot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk, a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg jelölhető római számmal is, arab számmal is; a napot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk.
Miután tehát megtudtuk, hogy az évszám után pontot teszünk, a 294. pontban azzal foglalkozunk, hogy az évszám után mikor teszünk pontot, és mikor nem:
Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után, ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban
A birtokviszonyon a szabályzat itt azt érti, hogy a hónap nevén – vagy más szón – birtokos személyrag jelenik meg: ilyenkor nem szabad pontot írni. Ezt a szabályzat azon pontjai érzékeltetik leginkább, ahol kétféle szerkezet van szembeállítva:
Ponttal, birtokos személyrag nélkül Pont nélkül, birtokos személyraggal 1848. márciusban 1848 márciusában 1956. október folyamán 1956 folyamán 1956. október végén 1956 októberének végén
A 295. pont pedig további olyan esetekkel foglalkozik, amikor nem szabad pontot írni:
a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi, vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak, nem teszünk utána pontot
Ide olyan példák tartoznak, mint az 1848 előtt, 1848 előtti, 1848 hősei, sőt az 1526 augusztusában, mintha ezt a kérdést a 294. pont már nem szabályozta volna.
De vannak további esetek is, amikor nem teszünk pontot:
b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után, ha a mondatban ez az alany: 1492 fordulópont az emberiség történelmében. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek.
Tehát miután tudjuk, hogy az évszám után pontot írunk, de van egy halom kivételes eset, amikor mégsem, tegyük fel a kérdést: 2015-ben vagy 2015.-ben? Erre az AkH. 296. pontja adja meg a választ:
Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz; Magyarország 1514-ben; 1848. márc. 15-én; július 6-ig vagy 6-áig; 12-től vagy 12-étől; stb.
Tehát az évszám után, ami után pontot írunk, ebben az esetben sem írunk pontot. Azt nem tudjuk, hogy ezt kell-e tudnia annak, aki Magyarországra jön, de egyben biztosak lehetünk: nem érdemes.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
De miért?
– kérdezhetjük. Mi értelme van ennek a szabályozásnak? Ha értelem alatt a célt értjük, akkor semmi, hiszen ezek a szabályok csöppet sem segítik a kommunikációt, csupán megnehezítik azok helyzetét, akik szeretnének helyesen írni. Okot tudunk, bár az ok legfeljebb ürügy arra, hogy a bonyolult szabályokat alátámasszák.
Az ürügy pedig az, hogy korábban az évszámok sorszámok voltak, tehát az 1848. márciust tényleg úgy olvasták ki, hogy ezernyolcszáznegyvennyolcadik március (előfordult az 1848-dik március írásmód is). Mivel pedig a sorszámnevek után pontot írunk, logikus volt, hogy az évszám után is írjunk. Csakhogy időközben a nyelvszokás megváltozott, és teljesen értelmetlen olyan nyelvállapotra alapozni a helyesírást, melyet már szinte senki nem ismer közelről.
Még egy ráadás
Fentebb láttuk, hogy az évszám után nem szabad pontot írni, ha azt névutó követi: 1848 előtt. De mi a helyzet a dátummal? A nap sorszáma után sem írunk pontot, ha névutó követi? Ugyan már, hogy várhatnánk az AkH-tól ilyen következetességet! A napot jelölő számév után a pont ilyenkor is megmarad: 1848. március 15. előtt.
Itt az ideje elgondolkodni azon, hogy 1941–1945-ön kívül mi okozott még mérhetetlen károkat népünknek.