Nem is nagyon van közönségesebb retorikai eszköz, mint a túlzás. Már óvodáskorban is folyékonyan alkalmazzuk („Te vagy a világ legjobb anyukája!”), és aztán tovább, egész életünkben, amikor az autónkat tökéletes vételnek nevezzük. A sajtó különösen vonzódik a túlzásokhoz, mert a célja a figyelem felkeltése. Olvastam például olyan hírt, amiben valakit, aki olyan balesetet szenvedett el, amiben senki sem sérült meg, a baleset túlélőjének nevezték. A kifejezések használatában bekövetkező nyelvi változásoknak is az egyik leggyakoribb formája a túlzás. Így használjuk a magyar félelmetes szót ’nagyon’ értelemben, és hasonlóan tesznek más nyelvek is. Igaz, hogy az úgynevezett „nyelvvédők”, mint minden újítást, néha a túlzáson alapuló újításokat is ellenzik, de az idő nem nekik dolgozik: a beszélők mennek a maguk feje után.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ezzel Zoltán nevű olvasónk kérdésére tulajdonképpen már meg is adtam a választ:

Gyakran használják, hogy ezer százalék biztos valami. De ez nem helyes, hiszen ha valami biztos, akkor az száz százalék. Mégis miért terjedt el ez a kifejezés? Nem találok rá sehol sem magyarázatot!

Számomra nyilvánvaló, hogy ugyanazért terjedt az ezer százalék, mert a túlzások nagy családjába tartozik. Értem én, hogy Zoltánnak az a gondja, hogy az ezer százalék, ha valószínűségre alkalmazzuk, értelmetlen, hiszen a valószínűség olyan arányszám, ami csak 0 és 1 közötti, vagy ha úgy tetszik, 0% és 100% közötti értékeket vehet fel. Úgy kapjuk, hogy a vizsgált feltételeknek megfelelő kimenetelek várható számát osztjuk az összes lehetséges kimenetel számával (ha százalékban akarjuk ezt kifejezni, akkor az eredményt megszorozzuk 100-zal). Nyilvánvaló, hogy az első szám kisebb, mint a második, tehát a hányadosuk nem lehet nagyobb 1-nél, illetve 100%-nál. Igen, az ezer százalék ebben a vonatkozásban értelmetlen. Csakhogy a túlzásoknak éppen az a lényegük, hogy elrugaszkodnak a valóságtól, és miért szabna ennek határt az abszurditás?

Mégis csak túlzás

Hogy egy másik új keletű és igen népszerű kifejezést említsek, itt az ezerrel. Ha mozgó testekre alkalmazzuk ezt a határozót (eltekintve persze a valóban ilyen gyorsan mozgó testektől), akkor egyszerű, nem abszurd túlzáshoz jutunk (feltételezem, hogy ilyenkor km/h-ban értendő az ezerrel). De alkalmazzák ezt a kifejezést mindenféle más esetekre is, amikor nyilvánvalóan értelmetlen a sebesség ilyen kifejezése, például: Persze ezerrel kiposztoltam a képét, hadd röhögjön mindenki. Ezerrel emeli az árait a szemétláda.