-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hemzseghetnek az utak az autóktól? Vagy csak az autók hemzseghetnek az utakon? Szakértőnk újabb munkahelyi vita végére tesz pontot.
Nagyon érdekes, valószínűleg minden nyelvben megfigyelhető jelenség a metonímiának az a sajátos esete, amikor egy minket körülvevő hang- vagy fényjelenséget nyelvileg nem a hang vagy a fény valóságos forrásának, hanem magának a környezetnek tulajdonítunk, magát a hang- vagy fényforrást pedig a jelenség okaként ábrázoljuk. Például azt mondjuk, hogy az erdő harsog a szarvasbőgéstől vagy a szarvasoktól), pedig maga az erdő – ha a harsogást kifejezetten hangadásként értelmezzük – nem harsog, hanem a szarvasok adják ki a hangot, illetve a bőgésük maga a hang. Vagy hasonlóképpen fényjelenségekkel: a tér csillogott-villogott a vizes esernyőktől – mondjuk, pedig csak maguk az esernyők csillogtak. Persze lehetne úgy is fogalmazni, hogy a hangadásra vagy fényjelenségre utaló igék alanya lehet a hang, illetve a fény forrása, vagy az a környezet, amelyet a hang-, illetve fényjelenség jellemez, áthat. De a két megfogalmazás szerintem egyenértékű, mindegy, hogy melyiket választjuk.
(Forrás: Umberto Salvagnin / flickr / CC BY 2.0))
Az viszont érdekes, hogy ez a fajta metonímia csak hang- és fényjelenségeket kifejező igékkel figyelhető meg. Például nemigen mondunk magyarul olyat, hogy a folyosó nyüzsgött a diákoktól, bár persze megértjük a beszélő szándékát. És talán még el is hangozhat ez a mondat, de bennem azt a benyomást váltaná ki, hogy a beszélő a nyüzsgött igével inkább a hang- vagy látványbeli hatást próbálja megragadni, mint a diákok mozgását.
Mint mondtam, más nyelvekben is használják ugyanezt a fajta metonímiát, bár nem mindenütt ugyanúgy, mint a magyarban. Angolul például a hang- vagy fényjelenség okát jelölő kifejezésnek withelöljárósnak kell lennie: Bees were swarming in the garden 'Méhek zümmögtek a kertben', de The garden was swarming with bees 'A kert zümmögött a méhektől'. Ez a példa azért is érdekes, mert az angol swarm ige elsődlegesen azt jelenti, hogy 'rajzik', tehát nem hangadásra utal, akárcsak a magyar nyüzsög, mégis használják ebben a szerkezetben – és ahogy a fordításomban érzékeltettem, ilyenkor nem is a méhek mozgására, hanem a jellegzetes hanghatásra utalnak vele.
Azt hiszem, Zsigmond nevű olvasónk kérdésének is ez a kulcsa:
Egy kollégámmal nyelvi vitánk támadt, és kikötöttük, hogy a nyest állásfoglalását elfogadjuk mérvadónak. A kollégám egy fordítást pellengérre állított a nyilvánosság előtt mint különös bizonyítékát a fordítók felkészületlenségének, illetve műveletlenségének. A mondat így hangzott: "...most meg hemzsegnek az utak az autóktól..." Szerinte csakis fordítva jó ez a szerkezet, vagyis az autók hemzsegnek az utakon. Én azt mondom, hogy nincs semmi baj ezzel sem, nézőpont kérdése, mit lát az ember hemzsegni. Önöknek mi a véleménye erről?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Először is: hemzseg <valami> <valamitől> kétségtelenül nagyon gyakori kifejezés, a Nyest hasábjain is rengetegszer előfordult már, azt hiszem, hogy a magyar beszélők döntő többsége semmi kivetnivalót nem talál benne, és szó sincs arról, hogy ez bárkinek a „műveletlenségét” jelezné.
Másrészt viszont: hemzseg vajon hang- vagy fényjelenségre utal? Azt hiszem, nem, hiszen csak annyit jelent, hogy valaminek se szeri, se száma. Ha valakinek a szövege hemzseg a helyesírási hibáktól, az csak azt jelenti, hogy egymást érik benne a helyesírási tévesztések. Ezért el tudom képzelni, hogy Zsigmond kollégája azok közé tartozik, akiknek a nyelvérzéke egyáltalán nem ismeri annak a fajta metonímiának, amiről beszéltem, a kiterjesztését a hang- és fényjelenségeken túl bármilyen területre. De attól, hogy mást diktál a nyelvérzéke, mint Zsigmondé (vagy az enyém), azt nem mondhatom, hogy „rosszul tudja” vagy hogy „ő tudja jól”. Egyik állításnak sem lenne értelme.