-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Sok módja van a rongálásnak, de nem minden esetben van lehetőség feljelentést tenni.
Néhány napos a hír, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt meghekkelte az Érd határában található „rovásírásos” helységnévtáblát. Az akció célja az volt, hogy rámutassanak: ezeket a feliratokat szinte senki nem olvassa el (nem is tudja elolvasni), így kihelyezésük is felesleges. Az akció sikeresnek mondható, hiszen egy hónapnak is el kellett telnie, mire valaki észrevette a cserét.
Nem ez volt az első hasonló teszt. 2011-ben a nagykőrösi önkormányzat azért vetette el a „rovásírásos” helységnévtábla állítására vonatkozó javaslatot, mert a kihelyezését kezdeményező jobbikos képviselő sem tudta azonosítani, hogy három felirat közül melyiken szerepel Nagykörös neve.
A Rovás Alapítvány arra szólította fel az érintetteket, hogy tegyenek feljelentést rongálás miatt. Számunkra nem is ez az érdekes, hanem az a patetikus szöveg, mellyel felhívásukat bevezetik:
A rovásműveltség a magyar szellemi örökség kiemelkedő jelentőségű része, a székely-magyar rovás írásrendszer pedig a legfontosabb magyar kultúrkincs, a magyar nyelv elválaszthatatlan eleme.
A valóság ezzel szemben persze az, hogy minden írásrendszer teljesen független bármilyen nyelvtől. A legtöbb nyelvnek nincs is írásbelisége, más nyelveket többféle írásrendszerrel is írnak. Több-kevesebb sikerrel bármilyen írásrendszert bármilyen nyelvre adaptálni lehet, és teljesen új írásrendszereket is kitalálhatunk, melyeket bármilyen nyelvű szöveg írására adaptálhatunk.
A „székely-magyar rovás írásrendszer” már csak azért sem lehet a „legfontosabb magyar kultúrkincs”, mert eleve csak székely területről van hiteles és eredeti emléke. Ezek alapján úgy tűnik, hogy gyakorlati használatban sosem volt, mindig csak kuriózumként használták, ismerete egyfajta bennfentességet jelzett, mellyel dicsekedni lehetett. A „rovásműveltség” pedig azért sem lehet „a magyar szellemi örökség kiemelkedő jelentőségű része”, mert ilyesmiről nem is beszélhetünk. Mi lenne a „rovásműveltség”? „Cirillműveltség”, „dévanágariműveltség”, „hangulműveltség” talán létezik? Magukat a betűket, aki akarja, két óra alatt megtanulhatja – innentől fogva rajta múlik, hogy mennyit használja őket, mennyit gyakorol. Ez azonban lényegében nem különbözik attól, mint hogy valaki megtanulja a grúz és az örmény betűket, aztán ha akarja, magyar szövegek írására (ha partnere is akad, olvasására) használja őket. Ezt nem nevezhetjük „műveltségnek”. Műveltség olyasmi lehetne, hogy az eredeti székely írással keletkezett emlékeket olvassa és ismeri valaki. Ezek azonban olyan kevesen vannak, illetve annyira eltérnek egymástól (és még inkább a ma tanított, a táblákon is alkalmazott rendszertől), hogy a rájuk vonatkozó adatok már inkább szaktudományos ismereteknek tekinthetők, nem műveltségnek. Ráadásul e szövegek tartalma sem rejt magában semmi olyat, melynek megismerése művelődésnek lenne nevezhető. (Szemben mondjuk a gazdag latin betűs nyelvemlékkinccsel.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Természetesen semmi baj nincs azzal, ha valaki a székely írással foglalkozik, igyekszik népszerűsíteni, székely írásos feliratokat tesz különböző helyekre attól függetlenül, hogy alig akad majd, aki el tudja olvasni. Ahogyan azzal sincs baj, hogy az eszperantisták információs táblákat helyeznek ki különböző helyekre, holott eszperantista turista nagy forgalmú helyeken is ritkán fordul meg. Az persze megkérdőjelezhető, hogy a székely írásos táblákat gyakran miért az önkormányzatok finanszírozzák, ha a lakosságnak erre nincs valós igénye – de boldogak lehetnénk, ha az önkormányzatoknál csak a tábla költsége lenne a nem közérdek céljából elköltött pénz.
Az azonban, hogy a székely írással kapcsolatban egyesek folyamatosan áltudományos nézeteket terjesztenek, a székely írás jelentőségét túldimenzionálják, nem ritkán a nemzeti felsőbbrendűségi tudat felkorbácsolására használják, a legfinomabban szólva is nemkívánatos jelenség. Ráadásul a túlpolírozott régi dicsőség fénye vakít el minket úgy, hogy nem látjuk tőle múltunk valódi értékeit és érdekességeit. Akik ebben részt vesznek, sokkal nagyobb kárt okoznak, mint azok, akik táblákkal tréfálkoznak. Igaz, ebben az ügyben nehéz lenne feljelentést tenni.