@elhe taifin: Ha érdekel, az MTI archívumában is tudsz olvasni a Horthy-korszakbeli finnugoros témával kapcsolatos cikkeket. + korabeli japán-magyar kapcsolatokat,rokonságot érintő cikkek :

www.archiv1920-1944.mti.hu/Pages/ShowFile.aspx?id=19280509001&seat=j

www.archiv1920-1944.mti.hu/Pages/ShowFile.aspx?id=19400211007&seat=j

www.archiv1920-1944.mti.hu/Pages/ShowFile.aspx?id=19391201022&seat=j

Szálasi Ferenc távírata a japán császárnak :

www.archiv1920-1944.mti.hu/Pages/ShowFile.aspx?id=19441129026&seat=a

Most hirtelen ennyit sikerült találnom.

:)

Lehet, hogy megkérek majd valakit :)

@elhe taifin: A legegyszerűbb , ha hazarepülsz és megveszed :)

@elhe taifin: Ismerve a História oldalának frissülési és feltöltési sebességét (sajnos eléggé lassú és esetleges, de amilyen anyagi környezetben működik, érthető). Bár még a 2012/4. évi szám van aktuálisan a honlapon, ez ne riasszon el: írj az e-mail címükre, hogy ezt a számot hogyan tudod megrendelni és szerintem Japánba is kiküldik, ha te fizeted a postaköltséget (A Magyar Posta szállítja). (Bár szerintem jobban jársz, ha egy hazai ismerőssel megvetetetted és ő küldi ki).

@Pierre de La Croix: Ez jó hír, csakhogy én Japánban élek :))

Egyébként múlt hónapban nézegettem Imaoka Dzsúicsiró - aki kb 10 évet töltött a Horthy-kor Magyarországán- turáni népekről szóló könyvét, ahol szintén a finnugor nyelvek között szerepelt a magyar.

@elhe taifin: Igen, de még kapható az újságosoknál.

"vagy figyelmen kívül hagyják,h. az erősen jobboldali Horthy-korszakban kifejezetten pozitívan viszonyultak a témához."

Megfogalmaztad a nagy igazságot. A Horthy-kor külügye amúgy érdekes kutatási téma, lényegében minden lehetőséget ki akartak használni, ami felmerült. És nem éppen ennek ellenére, hanem éppen emiatt kerültünk a "németek uszályába", ugyanis a külpolitikai célokat - mikor többé, mikor kevésbé - alárendelték a revíziónak.

@Roland2: Köszönöm az információt! Ez a História csak offline érhető el?

@elhe taifin: Visszatérve a kérdésre,h. a Horthy-korszak hogyan viszonyult a finnugorsághoz :

"Az első világháború után a politikailag elszigetelődött Magyarországon felértékelődött a kapcsolattartás az önálló államot alkotó finnekkel és észtekkel. A kapcsolatok intenzív fejlesztése ezen államoknak is érdekükben állt.. Magyarországon gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter és gróf Teleki Pál támogatta leginkább rokon nyelvek tanulását és kutatását, a külföldi magyar lektorátusok és intézetek létrehozását. 1921 és 1936 között Helsinkiben , Tallinnban és Budapesten öt finnugor kulturális ( közművelődési ) kongresszusra került sor , melyek során sokan látogatták meg a partnerországokat."

( História 2012 XXXIV. / 7. szám 4.old. )

1939-ben magyar-észt-finn közös támogatássál létrehozták a Lív Nép Házát Lettországban, valamint lív kulturális egyesületeket,mozgalmakat is támogattak.

Tehát az össeesküvés-hívők vagy nem tudják, vagy figyelmen kívül hagyják,h. az erősen jobboldali Horthy-korszakban kifejezetten pozitívan viszonyultak a témához.

@Avatar:

És ezt te el is hiszed? :D

@menasagh:

Te elhiszed ezt a sok hülyítést? :D

@menasagh: "A finnugorral meg a Magyar, Avar, Hun, Szkíta vonallal is az a helyzet, hogy egymás folytatása."

Szerintem a helyzet inkább az, hogy a "finnugor" egy nyelvi kategória, a "szkíta" pedig egy leginkább egy kulturális kategória, mint mondjuk a "római", vagy manapság az "euro-atlanti".

Amikor Hérodotosz köztük járt, akkor lehet, hogy még egy konkrét népet jelentett a szkíta, de akkoriban még Róma csupán egy kis államocskát jelentett Itáliában. Párszáz évvel később a "római" már nem csak itáliai származású embert jelenthetett, hanem tráktól és illírtől a keltán át az észak afrikai népekig sokakat, akik átvették a római kultúrát. Különösen a birodalmon kívüliek számára tök mindegy volt, hogy a rómain belül pontosabban milyen származású, nyelvű alcsoportok voltak.

Szóval az évszázadok alatt a "szkíta" szó jelentése hasonlóan kibővülhetett, kiterjesztésre került sok olyan népre amelyek az eredeti szkíta néphez hasonló kultúrát képviseltek.

Ilyen értelemben semmi kifogásom, ha azt mondják, hogy a magyarság ősei(nek jelentős része) szkíták voltak, amikor viszont ez úgy kerül elő, hogy az ősmagyarok voltak "a szkíták", és minden szkíta népet egyben magyar népnek tekintek egyesek, az épp annyira tűnik megalapozottnak, mint ha egy mai baszk a római birodalom minden népét baszk népeknek mondaná, az alapján, hogy közös egykor ugyanannak a kultúrkörnek a részei voltak..

Glatz jó nagy marhaságot írt, mert a lovasnomád népek görbe lába nem genetikai sajátosság, ami nemzedékeken át öröklődik, hanem a sok lovaglás hatására kialakult ízületi és csontdeformáció.

@Fejes László (nyest.hu): "Ami közös, az legfeljebb az, hogy potenciálisan ugyanazokhoz a kulturális értékekhez fér hozzá" jobban én se tudtam volna megfogalmazni, esetleg azt tenném hozzá, hogy közös kulturális gyökerek. Senki nem mondta, hogy minden magyar el tudja járni a palotást.

@Qedrák: Azt én is elképzelhetetlennek tartom, viszont az a kérdés, hogy a görbelábú előtt van-e magyar jelző a 96-os kiadásban? Erre lennék kíváncsi. De egyáltalán ez az egész mondat gáz, hogy juthat valakinek az eszébe ekkora baromság, még ha csak "köznapi emberek" is szerepelnek benne (amit jogosan vesznek sértésnek, akár magyarok, akár a köznapi felmenőkkel rendelkezők").

@arafuraferi: Ugyan már, ne viccelj, egy gimnáziumi osztályon belül nincs kulturális összetartozás, az egyik fele emós, a másik fele rocker, a harmadik fele punk vagy mittomén mi van még divatban manapság. Az egyik a Barátok köztöt nézi, a másik kizárólag amerikai sorozatokat töltöget le. Miféle kulturális összetartozás? Ami közös, az legfeljebb az, hogy potenciálisan ugyanazokhoz a kulturális értékekhez fér hozzá – a magyar nyelvűekhez (és ezekhez a magyarul nem tudók nem). De ez csak a lehetséges választásokat szűkíti, semmit nem határoz meg.

„Ez pedig Qedrák szerint benne a van a későbbi kiadásban.” Ha benne van, tényleg durva, de most már csak a saját szememnek hiszek.