A különböző jogokért, kedvezményekért az uralkodónak fizetett kárpótlást dokumentáló középkori okmányokat a kew-i Nemzeti Archívumban őrzik. III. Henrik 1216-1272 közti uralkodásának idejéből összesen 56, latin nyelven, pergamenre íródott lajstrom maradt fenn, minden évből egy-egy.

Egy hároméves tudományos projekt keretében az okmányokat, amelyek 40 ezer bejegyzést, kétmillió szót tartalmaznak, lefordítják angolra, és felteszik a világhálóra.
A lajstromokban szereplő kérvényezőknek köszönhetően a kutatók sok mindent megtudhatnak a XIII. századi Angliáról, így a legelterjedtebb nevekről is – olvasható a Medievalists (http://www.medievalists.net) portálon.

Mint a középkori lajstromokból kiderült, a feljegyzésekben szereplő férfiak 14,4 százalékának Vilmos volt a keresztneve. A második legelterjedtebb keresztnév a John, azaz a János, amelyet a kérelmezők 7,9 százaléka viselt. Más kutatások kimutatták, hogy a XIV. századi Angliában e nevek még népszerűbbé váltak. A harmadik helyen a Richard, a negyediken a Robert, az ötödiken pedig a Henrik állt.

Az okmányokban kevesebb a női „szereplő”, s nagyobb a nevek szóródása. Míg a férfiak 57,8 százaléka viselte a tíz legnépszerűbb név valamelyikét, a nőknél ez az arány 51,8 százalékos. A leggyakoribb az Aliz, a Matilda és az Ágnes, a negyedik Margit, az ötödik pedig a Johanna.