Ha már házi szakértőnk írt a faviccekről, megragadjuk az alkalmat, hogy lazuljunk egy kicsit, és bemutassunk néhányat a tickld gyűjteménye alapján. Amint azt Kálmán László írja, az ilyen viccek stratégiája az, hogy szembemennek a viccekkel kapcsolatos műfaji, szerkezeti elvárásainkkal. Nem véletlen tehát, hogy legtöbbjük úgy indul, ahogy egy tipikus vicc – például a Mi az? kérdéssel. Az alábbi például igencsak emlékeztet házi szakértőnk pékes viccére:

– Zöld és kereke van, mi az?

– ???

– Fű. Hazudtam a kerekekről.

A kérdés egyik altípusa, mely arra kérdez rá, mi két dologban a közös. Az egyik tipikus válasz az, hogy az, hogy egyik sem egy harmadik dolog.

– Mi a közös a banánban és a helikopterben?

– ???

– Egyik sem rendőrtiszt.

Vagy az egyik egy további kategóriába sorolható, a másikról viszont csak később tesszük hozzám, hogy az nem:

– Mi a közös a bicajban és a kacsában?

– ???

– Hogy mindkettőnek van kormánya. Kivéve a kacsát.

Vannak olyan esetek is, amikor a válasz egyfelől túlságosan is kézenfekvő, másrészt sosem jutna eszünkbe:

– Piros és rossz a fogaknak, mi az?

– ???

– Tégla.

Vagy:

– Piros, és olyan a szaga, mint a kék festéknek – mi az?

– ???

– Piros festék.

Az ilyen szerkezetű viccnek társadalmi üzenete is lehet, például ha a válasz valamiféle előítéletesség miatt nem jut eszünkbe:

– Hogy hívják azt a négert, aki repülőgépet vezet?

– ???

– Pilóta.

Bessie Coleman, az első fekete, aki pilótaengedélyt kapott az Egyesült Államokban
(Forrás: Wikimedia Commons / Black Wings)

Hasonló:

– Hogy hívják a négert a Holdon?

– ???

– Űrhajósnak.

Jó esetben persze ilyenkor a a viccel kapcsolatban vannak sztereotípiáink: azt várjuk, hogy az ilyen vicc valamiféle rasszista poénnal fog végződni.

A kérdezős viccek másik jelentős csoportja a miért kérdést teszi fel.

– Miért nem jó sofőr Helen Keller?

– ???

– Mert már meghalt.

Persze Helen Keller egyébként sem lett volna jó sofőr, hiszen siketvak volt. Ez a vicc azt használja ki, hogy a viccekben gyakran eltekintünk az időtől, és jelen időben beszélünk olyanokról is, akik már nem élnek. Más viccek is élnek azzal a lehetőséggel, hogy a válaszban a miért? kérdésre egészen más síkon indokolnak, mint azt egyébként várnánk.

– Miért rakott az öreg néni színes görkorcsolyákat a járókeretére?

– Mert időskori elbutulásban szenved.

Van olyan eset is, amikor a hallgató törvényszerűen érti félre, kire vonatkozik a kérdés, és így az egész válaszadási keretet tévesen azonosítja:

– Miért nem hokizott Jézus?

– ???

– Mert a baseball és a foci sokkal népszerűbb Mexikóban.

Forrás: Facebook

Ez utóbbi vicc persze arra épül, hogy a Jesus népszerű név Mexikóban – magyarul kevéssé működik, és angolul is inkább csak írásban. A miértes kérdések mellett persze mások is előfordulhatnak.

– Hogyan zavarsz össze egy szőkét?

– ???

– Zöldre fested magad, és villákkal dobálod.

Van a kérdezős vicceknek egy olyan típusa, amikor előbb rá kell vennünk a másikat, hogy feltegyen egy kérdést, amire aztán lecsaphatjuk a poént. Egy faviccel kiszúrhatunk azzal, aki a csattanóra vár.

– Kérdezd meg, hogy egy narancs vagyok-e!

– Te egy narancs vagy?

– Nem, én ember vagyok.

Narancsfavicc
(Forrás: Wikimedia Commons / Hilario iglesias)

A kérdezős vicceknél a kérdezett arra vár, hogy mi válaszoljuk meg a kérdésünket, ha ő nem tudja a választ. Ebben a várakozásaiban is megcsalhatjuk.

– Miért nem tudták a dinoszauruszok áttörni a téglafalat?

– ???

– Nem tudom, ezért kérdezem.

Nálunk is ismert vicckezdeti típus, amikor valakik bemennek valahova (ahol társalgásba bonyolódnak), vagy eleve beszélgetnek. A vicc hallgatója ilyenkor tudja, hogy valami baj fog történni. De mi van, ha tudják a szereplők is?

Bemegy a ló a bárba. Néhány ember feláll és távozik, felismerve a helyzetben rejlő veszélyeket.

Persze váratlan fordulat lehet az is, ha a kalamajka elmarad.

A pap, a rabbi és a mulla bemegy a bárba. A mulla vallási okokból nem ihat alkoholt, ezért nem iszik. Barátai hasonlóképpen döntenek. Kellemes beszélgetéssel töltik az estét.

Az előbbihez hasonlóan a következő történetben is az a váratlan, hogy  mennyire kiszámítható – lenne, ha nem viccet várnánk.

Ül a faágon a mókus és a bagoly, nézik az arra sétáló parasztot. A bagoly a mókushoz fordul, de nem mond semmit, mert a baglyok nem tudnak beszélni. Aztán megeszi a mókust, mivel a bagoly ragadozó madár.

Ebben a típusban is előfordul, hogy előítéletes viccre számítunk – így aztán meglepő, hogy a szereplők kifejezetten értelmesnek tűnnek a végén.

Egy csomó mexikói szorong az autóban. Telekocsival mennek munkába, hogy spóroljanak a benzinpénzzel.

A viccekben gyakran valószerűtlen esetek történnek. A vicc szabályainak megszegése, ha egy szereplő felismeri a helyzet valószerűtlenségét.

Bemegy a gorilla a bárba, és rendel egy banános martinit. A mixer ezt kissé furcsállja, és rájön, hogy álmodik. Felébred, és elkezdi mesélni a feleségének, milyen nevetséges álma volt. A felesége azonban nem figyel rá. A férfi megfordul és zokogni kezd, mivel rájön, hogy a házassága végképp tönkrement.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A családi konfliktusok gyakori témái a valódi vicceknek is. Egy favicc egészen szokatlan fénybe tudja helyezni az ilyen eseteket is.

Egy férfi bemegy a bárba. Az alkoholizmusa miatt elvesztette a családját.

Ugyanez a téma visszatér egy másik, nálunk kevésbé elterjedt vicctípusban, az Anyád olyan... kezdetűekében.

Anyád olyan ronda, hogy már apád sem tartja vonzónak, házasságuk széthullóban van.

A tisztán társadalmi problémákon kívül komoly egészségügyi figyelmeztetés is rejtőzhet egy ilyen álviccben:

Anyád olyan kövér, hogy komolyan aggódnia kellene: a cukorbetegség nem tréfa!

Végül pedig ismét egy kérdés, a mi történik, ha...? típusból::

Mi történik, ha egy viccet keresztezünk egy költői kérdéssel?