A Bizottság mint „végrehajtó”? Megcsináltad a concours-t? Többnyelvű vagy soknyelvű Európa? Lisszaboni szerződés vagy stratégia?

Újabb és újabb kérdések, amelyekkel hazai és uniós tisztviselők, uniós kontextusban mozgó nyelvtanulók gyakran találkozhatnak. Korábbi cikkünkben elsősorban egyes jogi és intézményi terminusok buktatóival ismertettük meg az olvasót. Most pedig az uniós zsargon két sajátos elemével, valamint további szakkifejezések buktatóival folytatjuk a sort.

EU Executive: melyik EU-intézmény?

Számos olyan uniós szakkifejezést ismerünk, amelyeknek több szinonimája van. Gondoljunk csak az előző cikkünkben bemutatott Európai Unió Tanácsára, amely Miniszterek Tanácsa vagy egyszerűen Tanács is lehet. E szinonimák többsége nem is jelent problémát, hiszen az angolban használt szinonimáknak is könnyen megtaláljuk a magyar megfelelőit. Van azonban az uniós újságírásnak olyan kedvelt zsargonja, amelynek nincs bevett magyar megfelelője, és ezért – ha még nem találkoztunk vele – felismerése is nehézséget okoz. Erre példa az uniós újságírásban bevett EU Executive, amely az Európai Bizottságra utal.

EU Executive = Európai Bizottság

Az EU Executive nem véletlenül utal az Európai Bizottságra. Ezzel a kifejezéssel általában az Európai Bizottság végrehajtó, a nemzeti kormányokéhoz hasonló szerepét hangsúlyozzák. A magyarban nincs erre megfelelő (nem mondjuk, hogy EU-végrehajtó), így az intézmény hivatalos nevét, vagy legfeljebb az EU „kormánya” elnevezést lehet használni. Ezzel azonban vigyázni kell, hiszen a tagállamok nagy része ódzkodik attól, hogy a nemzeti szinthez kötődő fogalmak kerüljenek uniós szintre (lásd erről előző cikkünkben az EU law nyelvi buktatóját!)

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Stage, concours és társai: valóban szükség van a franciára?

Azok számára, akik nap mint nap uniós közegben dolgoznak, egyértelmű, hogy a magyar és angol uniós nyelvhasználat is számos francia eredetű kifejezést takar. E sajátosság arra vezethető vissza, hogy Franciaország az alapító tagok között foglalt helyet, és így a francia már a kezdetektől az EU hivatalos nyelve, valamint az intézmények fő munkanyelve volt. Ennek nyomai máig – az angol térnyerése mellett is – megmaradtak, különösen az uniós zsargonban. Így Brüsszelben magyarul (és angolul) is gyakran hallhatjuk: „részt vettél már stage-on?” vagy „sikerült a concours?” Bár ezeknek van magyar és angol megfelelője, mégis bevett a francia kifejezések használata.

stage = traineeship = gyakorlat

concours = open competition = versenyvizsga

A francia fontos szerepet tölt be nem csak az uniós zsargonban, hanem a hivatalos uniós terminológiában is. Gondoljunk az uniós jogra utaló acquis kifejezésre, az Európai Parlament előadóira, azaz a rapporteurökre vagy olyan francia rövidítésekre, mint az OLAF (Office européen de lutte antifraude – Európai Csalás Elleni Hivatal) vagy a COREPER (Comité des représentants permanents – Állandó Képviselők Bizottsága). Mivel ezek a hivatalos uniós terminológia részének tekinthetők, ezért ezek ismeretére mindenképp szükség van!

Matthias v.d. Elbe
(Forrás: Wikimedia Commons / Matthias v.d. Elbe / CC BY-SA 3.0 )

Lisbon: szerződés vagy stratégia?

Az uniós terminológiában előszeretettel utalnak a szerződésekre és más jogszabályokra azon város nevével, ahol az adott dokumentumról a döntés megszületett. Ez megkönnyítheti, de egyben meg is nehezítheti bizonyos dokumentumok hivatkozását, különösen, ha az elfogadás/aláírás ugyanazon város nevéhez kötődik. Erre példa Lisszabon, ahol egyrészt 2000-ben elfogadták azt a stratégiai dokumentumot, a lisszaboni stratégiát (Lisbon strategy), amely az EU-t 2010-re a világ legversenyképesebb tudásalapú térségévé kívánta tenni (és amelynek folyománya ma az Európa2020 stratégia), másrészt ahol az Alkotmányszerződés meghiúsulása után 2007 decemberében aláírták a Lisszaboni Szerződést (Treaty of Lisbon), az ún. Reformszerződést.

Lisszaboni szerződés (Reformszerződés) = módosító szerződés (2007)

Lisszaboni stratégia = stratégiai dokumentum (2000)

További példát jelentenek az 1992-ben aláírt Szerződés az Európai Unióról, más néven Maastrichti Szerződés (Treaty on European Union = Treaty of Maastricht), valamint abban az euróhoz való csatlakozás feltételeit meghatározó konvergenciakritériumok, más néven Maastrichti kritériumok (convergence criteria = Maastricht criteria).

Többnyelvűség vagy soknyelvűség?
(Forrás: Wikimedia Commons / Fluss / GNU-FDL 1.2)

Többnyelvűség vs. soknyelvűség 

Az EU-angol szaknyelvi cikksorozatot a Tempus Közalapítvány jóvoltából olvashatja.

A többnyelvűség és a soknyelvűség fogalma a köznyelvben általában szinonimaként jelenik meg. Szakszövegekben azonban fontos lehet, melyik megfelelőt használjuk a nyelvi sokszínűség leírására. Sőt, a használatnak olyan szempontból is jelentősége lehet, mely nemzetközi szervezetről beszélünk! Az Európai Unió ugyanis csak a többnyelvűség (multilingualism) fogalmát használja, és ezzel leírja mind azt a jelenséget, amikor egy egyén több nyelvet beszél, mind azt, amikor egy adott földrajzi területen beszélnek több nyelvet. Ezzel szemben az Európa Tanács (erről lásd korábbi cikkünket) különbséget tesz az egyéni és a társadalmi szint között. Soknyelvűségről (multilingualism) beszél akkor, ha egy adott régióban több nyelvet/nyelvváltozatot beszélnek, és többnyelvűségről (plurilingualism) akkor, ha az egyén tud több nyelven kommunikálni, és ezek – kulturális ismeretekkel összefonódva – kommunikatív kompetenciává állnak össze.

Európai Unió terminológiája: többnyelvűség = multilingualism

Európa Tanács terminológiája: soknyelvűség = multilingualism / többnyelvűség = plurilingualism

Látható, hogy az angol multilingualism magyar megfelelője kétféle is lehet: többnyelvűség, ha az Európai Unió, és soknyelvűség, ha az Európa Tanács terminológiáját követjük. Joggal vetődhet fel a kérdés, miért nem használ e két intézmény egységes terminológiát. Nos, az eltérő használat mintegy tükörképét adja a két intézményben domináns nyelveknek! Az Európa Tanácsban használt terminológiának ugyanis a francia az alapja. Az angolban nem is létezett a plurilingualism szó, ez a francia plurilinguism egyszerű fordításával került az angolba. Az EU-ban azonban a fogalmi gondolkodás alapja mára már egyértelműen az angol nyelv, ezért – bár a szakmai nyelvi munkacsoportokban több vitát is generált a kétféle megközelítés – csak a mulitingualism honosodott meg. Mivel a magyarban is inkább a többnyelvűség terjedt el, ezért feltételezhető, hogy emiatt vált ez az uniós multilingualism magyar megfelelőjévé.