-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Megjelent a LibreOffice-hoz készített magyar nyelvi ellenőrző új kiadása. Az eszköz számos lehetőséggel, funkcióval bővült, ezek közül néhányat a köztársasági elnök és a kormány tevékenysége ihletett.
A LibreOffice-fejlesztők magyar oldalán olvasható bejelentés szerint az új verzióban több funkció érhető el. ezek közül az egyik legérdekesebb, hogy a magyar szövegben található angolszász mértékegységeket (Fahrenheit-fok, mérföld, yard, láb, hüvelyk, gallon stb.) képes átváltani SI-mértékegységekre, sőt, még a toldalékolást is helyesen módosítja.
A cikk hosszasan tárgyalja, hogy a ferihegyi repülőtér jogszabályban rögzített neve, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér több hibát is tartalmaz. Ennek kapcsán a cikk hosszan fejtegeti a repülőtér névváltoztatásának történetét: erről mi is többször írtunk. Az sajnos nem derül ki, hogy az ellenőrző a jogszabályban rögzített, vagy a helyesírási szabályzatnak megfelelő változatot fogadja-e el helyesnek.
Körültekintés
A helyesírás-ellenőrzés alapja a szavak morfológiai (alaktani) elemzése: ennek lényege, hogy az ellenőrző mélyében egy olyan program áll, mely képes felismerni a szavak különböző alakjait. Legegyszerűbb esetben csak azt kell eldöntenie, hogy a szóalak létezik-e vagy sem: ha nem tudja elemezni, hibásnak jelöli, ha tudja, helyesnek fogadja el. Ezért van, hogy bizonyos helyesírási hibákat az ellenőrző sem tud kiküszöbölni: például hiába írunk helységet helyiség helyett, a morfológiai elemző csak azt vizsgálja, hogy a helység létező szó-e: mivel igen, ezért nem jelez hibát.
A mostani fejlesztések lehetővé teszik, hogy az ilyen hibák egy részét mégis kiszűrhessük. Így például a mássalhangzó + d-re végződő igealakok tárgyas ragozásának egyes szám második személyű, rövid felszólító módú alakja ugyanúgy hangzik, mint az egyes szám harmadik személyű, jelen idejű, kijelentő módú alakja – csak másképp írjuk őket: ő mond valamit – te mondd azt; ő küld valamit – te küldd azt; ő hord valamit – te hordd azt stb. Mivel a kiemelt igealakok mind helyesek, egy kevésbé kifinomult helyesírás-ellenőrző nem jelez hibát a Küld el a versed! mondatban sem. Az új helyesírás-ellenőrző azonban erre is képes.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Sajnos az nem derül ki, hogy az ellenőrző milyen eljárást követ, de feltételezhetjük, hogy elsősorban a tárgyat próbálja meg azonosítani. Ha a mondatban olyan tárgyat talál, amely mellett tárgyatlan ragozású szokott lenni az ige (valamit, valamit, semmit, senkit, akármit, mindent stb.) akkor a kijelentő módú alakot várja el, ha viszont olyat, amely mellett tárgyas (ezt, azt, mindet), akkor a felszólító módút. Ha a tárgy főnév, akkor azt kell megvizsgálni, hogy van-e rajta birtokos személyrag, ilyenkor ugyanis mindenképp határozott (Küldd el egy könyveteket!), egyébként elsősorban arra kell tekintettel lenni, hogy a főnév előtt áll-e határozott névelő: ha igen, akkor felszólító módú alakot kell várni (Küldd a könyvet!), ha nem, akkor kijelentőt (Küld (egy) könyvet). A dolgot bonyolítja, hogy a tárgy nincs mindig tárgyesettel jelölve (Hordd el magad! Küldd el a könyved!), ezért nehéz azonosítani (pl. a Küldd el magad! mondatban a magad nem a tárgy, és csak külön szerencse, hogy harmadik személyű alak mellett sem lehetne az.) Igencsak bonyolult a helyzet akkor, ha a mondatban nincs benne a tárgy: Küld majd számlát? – Küld. vagy Küldjem a számlát? – Küldd! Ebben az esetben részben lehet arra támaszkodni, hogy a felszólító mondat végén (szinte) mindig felkiáltójelnek kell állnia, ugyanakkor a kijelentő módú igét tartalmazó mondat is lehet felkiáltó. Magának a mondatnak az elemzése aligha segít olyan esetekben, mint a Pista azt mondta, hogy küld(d) – ilyenkor a tágabb szövegkörnyezet ismeretére lenne szükség. Feltételezhető, hogy ilyenkor az új ellenőrző sem működik tökéletesen.
Ezt a helyesírási problémát a köztársasági elnök újévi köszöntője állította a figyelem középpontjába, Schmitt Pál ugyanis tévesen idézte a magyar himnuszt Isten, áldd meg a magyart helyett Isten, áld meg a magyart-ot írt. A hírek szerint másik tévedésének, a Jó kedvel, bőséggel! javítása Jó kedvvel, bőséggel!-re sem jelent már gondot a LibreOffice-nak. E hiba javításakor az ellenőrző feltehetően arra épít, hogy ige előtt ritkán áll melléknév szótári alakban, illetve felismerheti, hogy a kedvvel és a bőséggel ugyanolyan esetben van.
Forrás